“Áprilisban jelenik meg új fordításban Salinger talán leghíresebb műve, a Catcher in the Rye. A könyv 1964-ben jelent meg először magyarul, akkor Zabhegyező volt a címe, a mostani új fordításé pedig Rozsban a fogó lesz. Barna Imre, a kötet fordítója a tegnap megjelent interjúnkban kifejtette, hogy mi indokolta a változtatást, és kiemelte azt is, hogy műfordítóként a címnél sokkal fontosabbnak tartotta, hogy visszaadja azt az élőbeszédszerű nyelvezetet, amely az angol szöveget jellemzi…
A kommentelőket azonban láthatóan megosztotta a téma: volt, aki teljesen kiakadt tőle,
más azonban korántsem berzenkedett az új címtől ennyire. “Nekem a Zabhegyező soha nem jelentett semmit, vagyis de, állandó idegességet, hogy hogy a pékbe lehetne a zabot hegyezni és amúgy is mit jelent. A Rozsban a fogónak nincs ilyen erős hatása, viszont jobban tetszik a ritmusa” – írta egyikük.”
Tovább a Könyvesblog (Kiss Orsi) cikkére
http://https://centauriweb.hu/archiv/kritikak/jegvagorol/novics-janos/
http://https://centauriweb.hu/archiv/kritikak/jegvagorol/magyar-nemzet-2/
http://https://centauriweb.hu/archiv/dan-coolbirth-velemenye-jegvago/salingerrol-jegvago-2013/
Ebbe most botlottam bele véletlenül és azt hiszem, hogy passzol ide. Úgy tippelem, hogy még nincs meg itt az oldalon:
https://konyves.blog.hu/2015/04/03/centauri_zabegyezo?fbclid=IwAR1UtkVxT5nxHAU6Z-qLSTaVySqLHKA5OizjzfUPXBuU2wrmfslg7lH64PA
Majd egyszer talán rátalálsz. 🙂
Nagy köszönet! – már rakom is fel, itt a helye. Milyen érdekes! Pár napja láttam a Salinger-filmet 🙂 És épp a napokban került szóba (azt hiszem Marsovszki Viki hozta szóba), hogy itt némelyek árgus szemmel figyelik az írói működésimódokat is. Ebben a számomra is feledésbe merült interjúban azért szó esik dilemmákról is, melyek a Jégvágó megírását kísérték, és egyfajta keletkezéstörténet is. M. Viki örülni fog, újabb adalék. Köszi még egyszer Edit – te sasszem.!
🙂 🙂 🙂
Ezek a régen készült interjúk meg pláne érdekesek. 🙂
Véletlenül került elém ez is, nem keresgélek ilyesmit szándékosan.
Az történt, hogy elhatároztam, végig járom veled újra a Jack London túrát így három év után. (Szeretek játszani. 🙂 ) A terv az volt, hogy minden nap az akkori megfelelő napot, de mivel nem kapcsolom be minden nap a laptopot, a telefonról pedig nem tudok a weboldal menüjében navigálni, kicsit le vagyok maradva. 🙁
A végig járás viszont alapos, mert mindig átmegyek a blogbejegyzésről a megfelelő fb poszthoz is. Nos, ott hozta valaki hozzászólásban ezt a cikket. (Valaki, aki ott nagyon aktív volt, de itt nem látom a kommentjeit. 🙁 )