• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Nyakgyűrűs nyári ludak Magyarországon

nyakgyűrűs ludak

Screenshot: Centauri

Nyakgyűrűs nyári ludak Magyarországon

Az első madárszafari során (és egyet azt megelőzően is) szép számmal olvastunk le nyakgyűrűs vadludakat a Kis-Balatonnál. Felmerülhet a kérdés, mi szükség van a nyakgyűrűk használatára? A nyakgyűrűk azt a célt szolgálják, hogy egy madarat tudjunk azonosítani anélkül, hogy megfognánk. A kis termetű énekesmadarakról felfoghatatlan mennyiségben gyűjtött a tudomány adatokat a madárgyűrűzés megkezdése óta (a madárgyűrűzés rövid történetéről röviden ITT), a nagyobb termetű fajokról azonban viszonylag kevés adat gyűlt össze, így róluk – vonulásukról, kóborlásaikról – jó ideig jóval kevesebbet tudtunk;

e probléma megszüntetését célozzák a nagy távolságból is leolvasható színes nyakgyűrűk (sirályoknál a színes lábgyűrűk).

Vadlúd sokadalom

Nyári ludak (Anser anser) behúzása a Kis-Balatonra (2021. október) (Fotó: Centauri)

Terepi madarászat során – főként ősztől tavaszig – az is célunk lehet, hogy minél több ilyen madarat azonosítsunk, így még ha csak kedvtelők, laikusok vagyunk is, némi hozzájárulásunk lehet a tudományos haladáshoz is, hiszen a sokak által beküldött sok adat végül új és részletesebb képet rajzol ki sok madárfaj vonulási szokásairól, sőt társas viszonyairól is. Semmi sem illusztrálja ezt jobban, mintha megnézzük a novemberben leolvasott nyári ludak (Anser anser) adatait.

Mit tegyünk a leolvasott madarak adataival?

A madárgyűrűzési adatokat Magyarországon egyetlen központ kezeli, a Madárgyűrűzési Központ, melynek mailcíme: ringers@mme.hu. (Nem minden ország dolgozik egyetlen központtal, Németországban például három is van.) Erre a címre küldjük el az adatainkat. Írjunk le mindent a leolvasott madárral kapcsolatosan. Később írok még részletesen a sirályok leolvasásáról is, annál is inkább, mert a legtöbben Budapesten élnek, és bár a többség nem tudja, Európa egyik legforgalmasabb zöldfolyosójának (a Duna) két oldalán élnek, ezen a folyosón pedig madarak ezrei közlekednek (éves szinten akár tízezrei is) észak és dél, kelet és nyugat között. Laikusoknak is remek időtöltés a budapesti gyűrűs sirályok leolvasása: ebben az esetben jelöljük meg azt is, hogy melyik lábon volt a színes gyűrű, volt-e mellette alumíniumgyűrű a másik lábon, jegyezzük fel az órát is, mivel extrém esetben előfordulhat, hogy a madár pár óra múlva elvonul, és órákkal vagy napokkal később már valahol messze olvassák le, mondjuk az Adria térségében, és ilyenkor fontos adat lehet, hogy mennyi idő telt el a két leolvasás között.

De vissza a központhoz és a ludakhoz! A központ – legalábbis az én tapasztalataim alapján – rendkívül gyorsan, napokon belül válaszol, és megküldi a madár adatait. Ha esetleg várni kell, netán heteket is, ne türelmetlenkedjünk! Gondoljunk arra, hogy csak Magyarországon több mint 200.000 madarat jelölnek, a központban pedig mindössze néhány ember kénytelen minden adatot kezelni. Szóval csak türelem!
Ma már egészen modern és gyors az adatok feldolgozása, ahhoz mérten főként, milyen volt például a kilencvenes években. A leolvasott madárról nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy hol gyűrűzték, hanem azt is, hogy merre járt a jelölés és a leolvasásunk közti időszakban. Kellemes érzés, izgalmas tudás megismerni, hogy a madár, akit láttunk hol-merre járt már a nagyvilágban. Egy kicsit közelebb visz minket ahhoz a dimenzióhoz, melyben a madarak mozognak, és amit oly sokan olyannyira s joggal csodálunk.

Nézzük tehát a Kis-Balaton nyári lúdjait!

1. Nyári lúd (Anser anser). 2021.06.08-án kapta a nyakgyűrűt a Fertő-tónál. Ez a madár Sarród mellett, a Nyéki-szálláson fészkelt, de ahogy látszik, a Fertőről ősszel áttelepedik a Kis-Balatonra. A két nagy vizes élőhely között sok kapcsolat van, más madárcsoportok esetében is van átjárás; például fertő-tavi nádiposzáták is előkerülnek időnként a Kis-Balaton körzetében. Más leolvasott ludak is megjárták a Fertő-tavat. Ezt a ludat még 2021.08.08-án is leolvasták a Fertőnél, de 10.18-án már a Kis-Balatonon héderelt, és a mi leolvasásunkig (10.30.) összesen kétszer azonosították a Kis-Balatonon. Reméljük, hogy megtudjuk, innen merre ment tovább – már ha továbbment.

2. Nyári lúd (Anser anser) Ez a lúd már arról tudósít, hogy a Fertő és a Kis-Balaton nagyobb területek nyári ludjai számára is fontos bázisok. Ez a Csehország déli részén jelölt lúd rendszeresen ingázik a költőhelye, a Fertő és térsége, valamint a Kis-Balaton között. 2018 júniusában jelölték (róla azt is tudjuk, hogy gúnár), 2018. szeptemberében már Csorna környékén pihent, október pedig ő is áttelepedett a Kis-Balatonra. Ezt követően eltűnt a megfigyelők szeme elől, Csehországban sem látták (ki tudja merre járt?), 2020-ban ismét Csorna környékén barangolt (ekkor nem látták a Kis-Balatonnál), ám 2021 októberében megint a Fertő régióban járt (Sarródnál), hogy aztán napokkal később megint áttelepüljön a Kis-Balatonhoz.

3. Nyári lúd (Anser anser) – Ezt a ludat a Fertő osztrák odalán jelölték, de ideje javát Magyarországon tölti. Ismét azt látjuk, hogy a nyári ludak a két nagy víz (Fertő és Kis-Balaton) között rendszeresen ingáznak. Ezt a ludat 2021-ben először mi észleltük a Kis-Balatonnál. 10.24-én még Csornánál barangolt, de mi 11.13-án már a Kis-Balatonnál, Zalavárnál futottunk össze vele.

4. Nyári lúd (Anser anser) Míg az esetek többségében azt látjuk, hogy a Fertő-Hanság és a Kis-Balaton között megy a vonulgatás, addig akadt egy cseh lúd, aki kicsit alaposabban is körbenézett. Csehországból elment Sárbogárdra, onnan visszahúzott a Fertőhöz, onnan pedig le a Kis-Balatonra. Utóbbi helyen a mi leolvasásunk az első, így ez fokozottan értékes adat.

5. Nyári lúd (Anser anser) Vannak még inkább vállalkozó ludak is! Ez a Csehországban jelölt nyári lúd leginkább szintén a Fertő-Hanság és a Kis-Balaton között ingázik, de ellátogatott Naszályra is (Ferencmajori halastavak), s ami igazán érdekes, „felugrott” egyszer Lengyelországba, méghozzá viszonylag különös időpontban; 2019-ben a nyarat otthon, Csehországban töltötte, ősszel azonban, ahelyett, hogy délre indult volna, úgy gondolta, tesz egy kitérőt észak felé, így 2019. szeptember 22-én Poznantól keletre találkoztak vele. Nem tudni, bejött-e neki végül a lengyel vidék, mindenesetre viszonylag hamar lelécelt, és „rendes irányba” fordult (délnek), de a lengyel kiruccanás után nem Csehországba tért vissza, hanem hozzánk jött, a Fertőhöz, ahol egy hónappal később, november 27-én a sarródi vasúti átjárónál botlottak bele. Vele találkoztunk 2021. november 13-án a Kis-Balatonnál Zalavár határában egy kukoricatarlón. Jól nézett ki – mint akinek vannak még tervei – és innen is üdvözöl mindenkit, aki ludakat szeretne leolvasni 😊

6. Nyári lúd (Anser anser) Bizonyára eszébe jut páraknak a fenti csavargásokat látva: miért kerülik a nyári ludak a legismertebb dunántúli lúdgyülekező helyet, Tatát? Nos, van a leolvasott ludak között olyan is, aki nagy kirándulások helyett a „szűkebb” térséget térképezi fel alaposan, így végiglátogatja az összes jelentős dunántúli gyülekezőhelyet, Tatát is. Ez a Fertő osztrák oldalán 2019.06.07-én jelölt madár augusztus 25-én már Tata mellett volt, onnan visszatért a Fertő-Hanság vidékére. 2020 őszén egy másik gyülekezőhelyet nézett meg, a Velencei-tavat, ahol 2020. szeptember 23-án bukkant fel, de még azon az őszön visszatért a Fertő-Hanságba. Miután 2019-ben pipálta Tatát, 2020-ban a Velencei-tavat, 2021-ben sort kerített a Kis-Balatonra is, ahol elsőként mi olvastuk le 2021. november 13-án. Ezzel mind a négy nagy dunántúli gyülekezőhelyet megjárta. Ügyes lúd, talán a Dunántúl szerelmese. 😊

7. Nyári lúd (Anser anser). Ez a lúd mintha megint más mintázatot mutatna. A Fertőnél jelölték, és legtöbbször ott olvassák le, még ősszel, késő ősszel is, vagyis a többiekhez mérten jobban kitart a költőterületen, ugyanakkor néha elkapja a flow, s akkor meglepő felfedezőutakra indul, ráadásul a tél közepén! Mintha karácsonyi családlátogatásra menne. 2019-ben, karácsony előtt két nappal (12.23.) még a költőhelyén volt a Fertőnél (Sarródon), ám egy héttel később, 12.30-án már Berlintől északnyugatra, egy halastórendszeren múlatta az idejét. Hogy onnan pontosan mikor tért vissza, nem tudni, mindenesetre február 13-án ismét a Fertő-Hanság vidékén látták. 2020-ban járt már a Kis-Balatonnál is, de mindössze egyszer került szem elé, majd visszatért fészkelőhelyére. A Kis-Balaton talán bejöhetett neki, mivel 2021-ben – korábbi szokásához képest – korán, már október 18-án a Kis-Balatonnál volt, ahol mi november 13-án olvastuk le.

8. Nyári lúd (Anser anser) Gondolhatnánk: rendben, de hát brutális ludas helyek vannak a Tiszántúlon is! Felfedezik Lengyelországot, ingáznak a Fertő-Hanság és a Kis-Balaton között, Németországban karácsonyoznak, van, aki sorra járja a jelentősebb dunántúli ludas élőhelyeket, de legfőbb madárparadicsomunkra, a Hortobágyra nem kíváncsi senki? Persze a leolvasott ludak között volt olyan is, aki „megtekintette” a Hortobágyot is. Ez a 2019.06.07-én Ausztriában (a Fertőnél) jelölt madár 2019. szeptember 28. és október 11. között a Hortobágyi halastavakon pihent (háromszor olvasták le ez idő alatt), 2020 telét ismeretlen helyen töltötte (hová mehetett, ahol nem olvasta le senki?), 2021 őszén viszont már a Kis-Balatonra jött.

Akadtak még ludak, akik Csehországból egyenesen a Kis-Balatonra érkeztek – ezt persze nem jelenthetjük ki teljes bizonyossággal, az is előfordulhat, hogy a Fertőn is megfordulnak, csak épp nem kerülnek szem elé, bár ennek valószínűsége viszonylag csekély, mivel a Fertő-Hanság az egyik legalaposabban megfigyelt terület, már csak azért is, mert ott jelölnek is ludakat, tehát nagyon figyelik a saját lúdjaik mozgását.

Ha valaki eddig nem látta volna át, mire jó a gyűrűzés, a nyakgyűrűs jelölés, akkor most bizonyára látja már. Mindössze két nap alatt olvastunk le 15 ludat, és ebből máris mennyi minden derült ki! Képzeljük el, mi mindent tudunk meg a nyári ludakról – és általában a színes nyakgyűrűkkel – lábgyűrűkkel jelölt madarakról –, ha minden adatot összesítenénk, ahogy azt a kutatók meg is teszik!

Íme, a 15 leolvasott nyári lúd (Anser anser) hozzávetőleges mozgása Európában:

Remélem, néhányakban feltámad az a vágy is, hogy ehhez a lenyűgözően hatalmas adatbázishoz hozzá rakják a magukét, és fokozott figyelemmel nézzék Budapest sirályait vagy épp a tatai vadludakat.

Folyt köv. és ha nem jönnék már írással az idén, a legjobbakat és boldog új évet kívánok mindenkinek!

Üdv: Cen’

Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!


Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    TÁMOGASD A CENWEBET!

    MIT TÁMOGATTOK?

    ➡ a honlap fennmaradását
    ➡ hogy olyan dolgokról beszélhessünk, amiről másutt nem
    ➡ jobban ismerhessük a világot, amiben élünk
    ➡ gyönyörködhessünk abban, amit már megismertünk
    ➡ újabb cikkek és könyvek megszületését
    ➡ nemcsak az irodalmat
    ➡ hanem a természetet is
    Full screenExit full screen
    Slider


     

    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider


    Slider


    Slider

    13 Comments:

    1. Nagyon köszönöm, hogy megosztottad! 😃😃

    2. Jó kis találkozó! 🙂
      Neked is legyen boldog, sikeres a 2022. év (is) !!

    3. Szabó Mihályné

      Gratulálok, Cen’!
      Boldog Új Évet Kívánok!!!

    4. Szabó Edit

      Nem ígérem, hogy madarakat fogok leolvasni a Duna parton – bár sosem lehet tudni 🙂 -, de mindig kíváncsian olvasok róla.

      Ha valaki nekem tíz évvel ezelőtt azt mondja, hogy ma ennyit fogok tudni a madarakról, mint amennyit most tudok, kinevetem. A tudásomat neked köszönhetem, Cen’, és nagyon hálás vagyok érte.

      Termékeny, sikeres és boldog új évet kívánok neked.

      • Örülök 🙂 🙂 A napokban megfordultam Budapesten és a Balatonon is, mindkét helyen olvastam le sirályokat. A budapestiekről már meg is jöttek az adatok, az egyik Lengyelország északi részéről érkezik évről évre Budapestre, de megfordult már az Adriánál is. A balatoniak adatait még várom, és szándékom szerint hozom őket gyorsan. Szeretném, hogy az év vége és 2022 eleje a honlapon azért ne legyen annyira “halott”.

    5. Marsovszki Viktória

      Akárha barátaidról, úgy számoltál be, Cen’ ezeknek a nyári ludaknak a “csavargásűiról”.
      Dehát, barátaid is a Madarak!
      Így marad ez, míg a világ világ, azt hiszem. nem csak 2022-ben.
      Én egészem addig, míg teheted, kívánok sok szép madaras, edwardos, rókás, borzos… élményr neked szretettel
      és újjévi jó zenével 🙂 🙂

      https://www.youtube.com/watch?v=cUiYamjM4GU

    6. Holsky Péter

      Nagyon érdekes és nagyon tanulságos! Köszönöm, a folytatás reményében (persze, csak ha a két könyv készítésével összefér időben)!

    7. Péterné Kálmán

      Kedves Cen’! Örömmel követtem a ludak csaavargásait, nagyon érekes volt. Köszönöm. Nem tudom miért nem jönnek erre délre a Fehér -tó vidékére, vagy talán itt a madármegfigyelés nem olyan aktív vagy népszreű? Pedig itt is sokszor látni nagyobb nyári lúd csoportokat a tó sándorfalvi oldala felől. Sajnos csak a buszból látom őket. Személyes megközelítésre nincs lehetőség, mivel magánterületen vannak.
      Sikerekben és élményekben gazdag új esztendőt, jó egészséget kívánok szeretettel.

    8. Ibolya Nagy

      Érdekes és izgalmas. Kár, hogy nem értünk a nyelvükön,
      Egészséget, békét, boldogságot kívánok!

    9. Holsky Péter

      Kicsit korábbi cikk arról, hogy milyen gyakorlati haszna (is) van a madármegfigyelésnek:
      https://qubit.hu/2021/12/06/az-elorehozott-vadaszati-szezon-veszelyezteti-a-vilagszerte-fokozottan-vedett-vadludfajokat

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük