2021.01.07. A kisregényről együtt minden

Greg vityillója

Először egy kis helyzetjelentés, és összefoglalás.

14 instrukciót illetve profilt írtam, 11 szavazás volt, a kisregény hangulatát meghatározó zenék gyér szavazás mellett heten futottak be az első három helyre, és 2 fejezetet olvashattatok meg egy rövid részletet a folytatásból.

A legutolsó szavazásban (zene) – talán kicsit nehéz is volt a feladat – már csak visszafogottan vettetek részt, nyilván ennek köszönhető, hogy sok a megosztott helyezés, a második helyen például 4 zene osztozik. Bár megszavaztátok, hogy kivételesen én is ajánlhassak zenét, végül nem éltem vele, mert már a szavazás elindítása után nem sokkal úgy láttam: lesznek zenék, amelyekre lazán dolgozhatok, így aztán – mivel a cél épp az, hogy a lehető legjobban háttérben legyek – nem szálltam be az ötletelésbe.

Valaki kérdezte a Facebookon, hol lehet mindent egyben látni. Bevallom a kisregény slidereinek frissítésével elmaradtam, de már pótoltam. Alant mindent megtaláltok,

külön a kisregénnyel kapcsolatos írásokat,
külön a szavazások Facebook-posztjait,
a kisregény eddig közzé tett fejezeteit,
és a zenéket is rangsorolva.

Mi várható?

Most már elég alapanyag áll rendelkezésre, hogy a regény dinamikusabban haladjon, főként, hogy legutóbb az is eldőlt, hogy Daniel hamar találkozik Annával. Így most kevesebb szavazás lesz – legalábbis úgy számolok –, most inkább az én térfelemen pattog a labda. Igyekszem a jövő hét elejéig nagyot lódítani a történeten, elvégre nem írhatjuk év végéig, s úgy látom, a lelkesedés is alábbhagyott. Utóbbi nem baj. Ha véget ér a sztori, talán beszámolok arról is, hogy én milyen benyomásokat szereztem a kisregény megírása és a szavazások alatt.

Csak annyit: néha mintha páran túl érzékenyen reagáltak volna arra, ha nem az ő verziójuk került ki győztesen; úgy sejtem, néhányan ott is hagyták a folyamatot, amikor látták, hogy nem a kedvükre való karakterek vagy helyszínek dominálnak majd.

Egyrészt erre azt mondhatom: ebben az esetben kicsit félreértették a helyzetet, és megfeledkeztek arról, hogy ez alapvetően egy játék, illetve érdekes kísérlet (annak mindenképp meg is marad). Ugyanakkor a regényírás (és olvasás is) alaptermészetében érzékeny folyamat, így tehát nehéz is volna elvárni mindenkitől egyfajta könnyedséget. Mindenesetre a magam részéről annyit hozzátennék mindenképp, hogy nekem, mint bizonyos rutinnal és határozott elképzelésekkel bíró szerzőnek nem egyszerű háttérben maradni, és nem dominálni a történetet vagy a szöveget. Részemről talán ez a játék lényege: mennyiben vagyok erre képes? A másik tét pedig az, hogy

egy olyan váz, ami többségi akaratot tükröz, kombinálva egy szerkesztői-szerzői rutinnal, kihozhat-e együttesen egy értékelhető sztorit?

Már ebben a pillanatban is mondhatok annyit: bármi legyen is a végeredmény, nekem mindenképp tanulságos volt és ezt a kísérletet sosem felejtem el. Sokat tanultam belőle eddig is, és nyilván érdekes lesz eljutni a végkifejletig.

Köszönöm a részvételeteket! Üdv: Cen’ (társszerző-szerkesztő)

ITT PEDIG MEGTALÁLTOK MINDENT!

MINDEN A KISREGÉNNYEL KAPCSOLATOS ÍRÁS, POSZT, PROFIL, ÉS INSTRUKCIÓ