Rekordot dönt Magyarországon a ritka bütykös ásólúd

2020.11.30. Egyrészt, szeretném, hogy őt is megismerjétek. Másrészt: gyönyörű! Harmadrészt: nem is olyan régen még ritka volt, de ahogy múlnak az évek, egyre több és több van, hasonlóan a vörösnyakú ludakhoz.

Kezdjük az elejéről.

Miféle az ásólúd?

Két faj is él Európában, az egyik a bütykös ásólúd (Tadorna tadorna), a másik a jóval ritkább vörös ásólúd (Tadorna ferruginea). Utóbbiról most csak annyit, hogy rendkívül problémás faj; jóval ritkább a bütykösnél, ezért minden megfigyelését a ritkaságok előfordulását hitelesítő úgynevezett Nomenclator Bizottság elé kell vinni. Ráadásul a hitelesítéseket nehezíti, hogy sok helyen tartják vadasparkokban, állatkertekben, így az esetek jelentős részében eldönthetetlen: a megfigyelt madár vad populációból érkezett, vagy csak egy szökevény.

A VÖRÖS ÁSÓLÚD IS MUTATÓS (FREE PHOTO)

A bütykös ásólúddal azonban más a helyzet.

Az ásóludak abban is különlegesek, hogy köztes formát alkotnak a récék és a ludak között.

Méretükben is kisebbek a legtöbb lúdnál, de nagyobbak a récéknél. Alkatukban – akár a fejüket, akár a csőrüket vizsgáljuk – kicsit récék, kicsit ludak. Életmódjukra is igaz ez; általában a sekély vizeket keresik, leggyakrabban a tengerpartok árapály zónáit vagy a partmenti félsós vizű tavakat. Így a világ nagy részén tengerparti madárnak számítanak, így például Nyugat-Európában; Eurázsia tengerektől távoli területein azonban áttértek a pusztai tavakra, s jelentős számban élnek ott is.

Különösen igaz ez a bütykös ásólúdra. Esetünkben azért fontos tudni erről, mert kérdéses, hogy a Magyarországon egyre sűrűbben megjelenő párok és csapatok, honnan érkeztek. Atlanti, tengerparti egyedekről van szó, vagy a sztyeppi ásóludak terjeszkednek kelet felé.

A BÜTYKÖS ÁSÓLÚD ELTERJEDÉSI TERÜLETE: VILÁGOSZÖLD = CSAK NYÁRON / SÖTÉTZÖLD = ÁLLANDÓ / KÉK = TELELŐTERÜLET (FORRÁS)

Mennyire volt ritka a bütykös ásólúd?

A hetvenes évekig rendkívül ritkának számított, de még a kilencvenes években sem volt rendkívüli, ha egy terepi madarász akár egész évben sem találkozott vele a legjobb vizeken se. Az egyre gyakoribbá váló észlelések már előre vetítették esetleges megtelepedését; annál is inkább, mert bár tengerpartunk nincs, viszont mi vagyunk a sztyeppi zóna nyugati határa, és a keletről érkező madarak otthon érezhetik magukat nálunk. Első bizonyított fészkelésére 1996 került sor, azóta 5-10 pár fészkel nálunk; szerény mértékben, de egyre növekvő számban.

Ezzel párhuzamosan növekszik az átvonulók száma is.

A bütykös ásólúd Magyarországon. A vörös négyzetek jelzik a biztos fészkelést, a sárgával jelölt helyeken feltételezhetően költött, a zöld négyzetek pedig olyan észleléseket jelez, ahol nem fészkelt. (Forrás)

Nagyot alakítottak a múlt héten!

A múlt héten alighanem rekordot döntöttek. Az utóbbi években nem volt már ritkaság a 20-30-40 madárból álló csapat sem, de amit a múlt héten produkáltak, az egészen rendkívüli: százas nagyságrendben bukkantak fel egyszerre több helyen is a Birding.hu adatai alapján. A legnagyobb csapatot, mintegy 400! madarat Bajánál látták a Dunán november 25.-én (Morotz Attila & Gregorits János; fotózták is őket). Ez 10 vagy 20 éve elképzelhetetlen lett volna, de még ma is extrém megfigyelésnek számít. Ami egészen hajmeresztő: két nappal később, november 27.-én, a budapestieknek elég lett volna csak kiugrani az Árpád-hídhoz, és tömegével gyönyörködhettek volna ásóludakban! Aznap 67 madár jelent meg ott (Kisari Szabolcs) a Margit-sziget északi csúcsánál. Figyelembe véve, hogy nem is oly rég, még egy-egy madár is jó adatnak számított a legjobb élőhelyeken is, ez valóban tömeges megfigyelés a Főváros szívében.

De miért épp “ásó”lúd? 

Fészkelésében is eltér a legtöbb lúd- és récefélétől. Sok helyen a borz illetve a róka elhagyott üregeiben ver tanyát. Talán ezért mondják ásólúdnak? Nem egészen. Hisz ezeket a járatokat csak elfoglalja, de azért „áskálódik”, ha kell. Előnyben részesíti azokat a tengerpartokat, ahol apálykor nagy területek kerülnek szárazra. Volt szerencsém ilyen területeken megfigyelni jókora csapatait Hollandiában is.

A tocsogós tengerfenék valódi terülj-terülj asztalkám, ám a bütykös ásólúd biztosra megy, ráadásul jó a memóriája is.

Apálykor nemcsak keresgél, hanem teknőket váj a tengerfenékbe. Aztán jön a dagály, a madarak levonulnak a területről és ismét a tengeri élőlények sokasága veszi át a terepet. A következő apálykor a szárazra kerülő tengeri lények a legnedvesebb helyeken igyekeznek kidekkolni az apály időszakát, így tömegével húzódnak az ásólúd vájta mélyedésekbe. Ezek általában lavórnyi teknők. Az ásólúd apálykor visszatér a helyszínre, végiglátogatja a maga vájta teknőket és szépen kieszik belőlük mindent. Ügyes madár, ha optimalizálásról van szó. Hatékony.

Őszintén kívánom, hogy találkozzatok egyszer vele! Igazán jó hír, hogy a múlt hét megfigyelései alapján is egyre nagyobb eséllyel gyönyörködhettek benne.

---

Oszd meg másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

MINDEN MADÁRRITKASÁG EGY HELYEN – BÖNGÉSSZ KEDVEDRE

---

---

---

---

---