Free photo
Általában hidegen hagy, ha valami világ legjobbja vagy legdrágábbja, legyen szó óráról vagy kocsiról, mert úgy gondolom, tudom, mitől a legdrágább vagy a legjobb bármi. Nyilván sokszor kell megfizetni a márkanevet, az alapanyagokat, a kézművességet, de valahányszor a Stradiváriról olvasok, felmerül bennem a kérdés: hogyan és mitől lehet egy hegedű a világ legjobbja? Talán mert rövid ideig zenéltem is (zongoráztam), és egyébként is zenehallgató ember vagyok, ez a kérdés jobban foglalkoztat.
Van ebben valami igazán titokzatos; amint a hangok világában, a zenében eleve van valami egészen megfoghatatlan. Miért hatnak ránk ennyire a hangok, dallamok, a különböző hangszerek tónusai hogyan ejthetnek rabul minket egy életre?
A Stradivári kapcsán mindig valami nagy titkot sejtettem, olyasmit, ami már inkább az okkultizmus körébe tartozik. Gondoltam a stradivárik anyagára, húrozására, valamiféle finom trükkre a test kialakításában; hamarabb gondoltam volna mindezeken túl olyan misztikus magyarázatra, mi szerint a Stradivárikat mindig teliholdkor rakták össze, ehhez képest úgy tűnik, megfejtették a stradivari titkát, és az annyira hétköznapi, hogy most épp a megfejtés hétköznapiságán ámulok.
Free photo
Azonosították a Stradivari-hegedűk hangzásában kulcsszerepet játszó kemikáliákat
Washington, 2021. augusztus 18., szerda (MTI)
A világon először sikerült azonosítani a Stradivari-hegedűk faanyagának kezelésére használt kemikáliák nagy részét, megerősítve egy magyar professzor évtizedekkel ezelőtti felfedezését, amely szerint a kártevők távoltartására használt oldat kulcsszerepet játszott a hangszerek lenyűgöző hangzásában.
Nagyváry József, a texasi A&M Egyetem nyugalmazott biokémia professzora nagyjából 40 évvel ezelőtt a világon elsőként bebizonyította, hogy a Stradivari-hegedűk egyedülálló hangzásának egyik elsődleges oka, a mesteri kivitelezésen túl, hogy a legendás hegedűkészítő és mások, úgy mint Guarneri del Gesu, vegyszerekkel kezelték hangszereik faanyagát a korabeli élősdifertőzések kivédése céljából – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
“Az évek alatt az összes kutatásom azon a feltételezésen alapult, hogy a nagy mesterek által használt faanyag valamilyen agresszív vegyi kezelésen esett át, ami hozzájárult a Stradivari- és a Guarneri-hegedűk lenyűgöző hangzásához” – mondta Nagyváry, aki társszerzője volt az Angewandte Chemie című folyóiratban publikált mostani tanulmánynak.
A legfrissebb eredmények szerint a hangszerek faanyagát bórax, cink, réz, timsó és mészvíz elegyével kezelték. “A bóraxot régóta használják konzerválószerként, az ókori Egyiptomban balzsamozáskor, később rovarirtóként alkalmazták” – jegyezte meg a szakember.
Ezeknek a kemikáliáknak a használata a cremonai hegedűkészítők és a helyi gyógyszerészek közötti szoros együttműködésre utal. Stradivarinak és Guarnerinek is fontos lehetett, hogy megfelelően lekezelje hegedűit, megakadályozva, hogy a rovarok kárt tegyenek a hangszerekben.
Nagyváry szerint a mesterek valószínűleg saját fejlesztésű módszerrel kezelték a faanyagot, és az eljárásnak nagy jelentőséget tulajdonítottak, mert rájöttek, hogy az megerősíti a fát és tökéletesíti a hangzást is. Ezeket a módszereket persze titokban tartották, akkoriban még nem volt találmányi szabadalom, ugyanakkor a kész hangszerek puszta szemléléséből nem lehetett rájönni, hogy milyen szerekkel kezelték a faanyagot.
Antonio Stradivari (1644 -1737) nagyjából 1200 hegedűt készített életében és kizárólag gazdagoknak, beleértve az uralkodói családot, adta el hangszereit. Mára körülbelül 600 Stradivari-hegedű maradt a világon.
A mester kevésbé ismert kortársa, Guarneri del Gesu nehezebben tudta értékesíteni hegedűit, amelyeket azonban ma már minőségüket és árukat tekintve is egyenragúnak tekintenek a Stradivari-hegedűkkel.
A 87 éves Nagyváry szerint további kutatásokra lesz szükség annak jobb megértéséhez, hogy a kemikáliák és a faanyag együttese hogyan eredményez ilyen hangzást.
Free photo
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Akkor megállapíthatjuk, hogy a tudomány magyarázatot tud adni a Stradivári hegedűk varázslatos hangzására. Vegytanilag. Ez eddig oké!
De hiányzik még egy kicsike láncszem, Cen’! Mégpedig az, hogy mitől érzékeli ezt az ember?
Mi varázsolja el a zenehallgatót, ha ezt hangszert hallgatja? Gondolom nem a kemikáliák. Márai mondja nekem erre a tutit (nem úgy, mint, mikor a természet megfigyeléséről okoskodik).
“A zene a legnagyobb kerítő, a legveszedelmesebb csábító. Az értelem szűkölni kezd, mikor zenét hall. A zene értelemellenes. Nem megérteni akar, mint az értelem, hanem szétáradni, feldúlni, lefegyverezni, elcsábítani, megérinti bennünk a titkosat és fájdalmasat, feltárja azt, amit oly gondosan rejtettünk magunk elől, minden eszközzel fegyelmeztünk – olyan, mint a tavaszi vadvíz, feldúlja az értelem által aggályosan parcellázott, megművelt és megmunkált, szabályozott és fegyelmezett területeket. Ahová a zene kiárad, ott az értelem törvényei nem érvényesek többé. A gyönyörűségben, melyet a zene ad, a halálvágy kéjes megsemmisülésének beteg érzései hullámoznak. A zene támadás.”
(Milyen gyönyörű hasonlat a Természetből: : olyan, mint a tavaszi vadvíz. 🙂
És TITOK! A világ egyik, ember által soha meg nem fejthető titka, szerintem.
Amíg erre a szóra: LÉLEK, nincs magyarázat, addig a ZENE hatása sem magyarázható.
És nem is olyan fontos, hogy meg tudjuk magyarázni, a fontos az, hogy tudjuk érzékelni
a VARÁZSLATÁT, 🙂
Mindig azt gondoltam a hegedű a mesteri zenésztől szól úgy, ahogy kell- milyen érdekes szempont, hogy a varázslatot nem a húrok anyaga és feszessége a kéz ujjai, a vonó és a zenész hallásának együttese adja, hanem a hegedű anyagáról visszavert- vagy abba belerezgő? hangok.
https://www.youtube.com/watch?v=1_TKL1sf-to