Váratlanul több teherautónyi alapanyag jelent meg a patakpart túloldalán – épp a karantén elején 🙂
Már nem is tudom, mióta vagyok itt önkéntes karanténban, de talán úgy 6-7 hete. Rögtön az elején arra lettem figyelmes, hogy géphangokat hallok a völgyből.
2020.03.29. Miután ma reggel eleget tettem abbéli kötelességemnek, hogy valamiként folytassam a félbeszakadt francia-atlanti beszámolót (ITT), valamint annak is eleget tettem, hogy az utóbbi idők zömmel (s joggal) borús írásai után hozzak valamit, ami egy kissé enyhíthet a szorongásunkon, újabb adósságot törlesztek – ahogy régi adósságot törlesztek a birtok felé is.
Korábban többször is beszámoltam a területemre vonatkozó tervekről, többek között arról is, hogy a fásítás mellett feltett szándékom visszaadni a terület egy részének a vizet. A völgy ugyanis valaha láp vagy mocsár volt, a birtokhatár túloldalán ma is égerláperdőt találni. Beszéltem olyan környékbelivel, aki még vadkacsákat látott ebben a völgyben tömegével, s olyannal is, aki a területhatáron folyó patakon tanult horgászni. A völgyteknőből persze elvezették a vizet, a patakmedret kiegyenesítették és kimélyítették, így ma már alig van víz, hal meg egyáltalán nincs.
Ez azt jelenti, hogy a birtokról az állatvilág egy egész osztálya, a halak osztálya hiányzik.
A patakparti erdő 2020.03.15. körül
Ha a patak vize lassabban folyna le, és magasabban állna, s nemcsak nagy esőzések alkalmával telne meg, akkor nagyságrendekkel javulna a helybéli élővilág. A sok víz temérdek rovarnak és növénynek adna otthont, azok pedig sokkal több madárnak. Ha a víz elég magas és állandó, akár halak is megélnének benne.
Régi terv, hogy kisebb duzzasztókat építek a patakra, de eddig néhány félszeg, kezdetleges kísérletnél több nem történt.
Már nem is tudom, mióta vagyok itt önkéntes karanténban, de talán úgy 6-7 hete. Rögtön az elején arra lettem figyelmes, hogy géphangokat hallok a völgyből. Mint mindig, ha mozgást észlelek a környéken, kaptam a csizmát, és lementem. Legnagyobb rémületemre a birtokszomszéd emberei kistraktorról ágakat és nádat pakoltak a patakparton. Hirtelen azt hittem, tisztítják a patakpartot – ám számomra az efféle tisztítás inkább rombolás, ökológiai szempontból mindenképp, legalábbis, ha nem elég körültekintően végzik, márpedig tudjuk: az efféle „tisztításokat” egészen kivételes esetekben hajtják végre ökológiai szempontok mérlegelése mellett.
A birtokhatáron csordogáló nagy patak – s benne két fűzfaág. Ez még csak a bizonytalan kezdet.
Átkeltem hát a patakon, s érdeklődtem. Legnagyobb megnyugvásomra mindössze annyi történt, hogy odébb, egy udvarból ki kellett vágniuk egy idős mandzsufüzet, s körötte a nádat, s azt hordták a patakpartra, az öreg fűz tönkjeivel együtt. Ilyenkor az ember két dolgot tehet.
Megnyugszik és haza ballag. Vagy elgondolkodik.
Utóbbi történt, de nem egészen véletlenül. Pár nappal korábban végigballagtam a patakparton. Tavaly egy viharban leszakadt legnagyobb fűzmatuzsálemem óriási ága, s akkor a levágott ágakból párat lenyomtam a patakpartba, gondolván, a fűz könnyen megered, s hosszú szakaszokon jól jönnének újabb füzek. A tavalyi ellenőrzés során azt láttam, hogy az ágak zömét pár nap múlva lerágták a szarvasok – nem mintha nem lenne több száz hektárnyi rágcsálnivaló a környéken. El is engedtem ezt a projectet.
Az idén viszont belebotlottam a parton az egyik kb. 160 centiméteres tavalyi ágba: és hajt már! Magyarán: egészen vastag ágak is legyökeresednek.
Mármost, amikor megpillantottam a frissen vágott mandzsufűz-ágakat, első gondolatom az volt, hogy itt a remek alkalom, hogy száz és száz fűzzel tegyem folytonossá a patakot kísérő fasort. Az udvarban, a háznál van már két mandzsufűzem, szeretem is őket. A nagy tönköket látva pedig arra gondoltam először, hogy stabil gázlót építhetnék belőlük a patakon, hisz óriásiak, nyersek, vagyis rohadt nehezek is, bőven alkalmasak gázlóépítésre.
Végül aztán rájöttem: ha gázlóhoz jók, akkor gátnak is. Főként, ha ott van kocsiszám a levágott nád is.
Az első építőelem
Természetes körülmények között is előfordul, hogy egy patakot megduzzaszt valami. Lehet az beledőlt fa, mederből kihajtó füzek, de az a legjobb, amikor a hód épít gátakat. A gátak, torlaszok feletti vizekben gazdag élővilág alakulhat ki. Ha én is úgy teszek, mint a hód, akkor végső soron „hódítok”. Több értelemben is.
Olyanná teszem a patakot, mintha hód élne rajta. És visszahódítom a vizet, a vizes élőhelyet. Területet hódítok a vízzel temérdek élőlénynek.
Voltak 40-50 kilós darabok is
Van egy pont a patakon, ahol évekig volt egy kis hidacskám, amit azonban a nagyobb áradások mindig keresztbefordítottak. Ide majd minden évben nyiladékot vágtam vagy tapostam. Ebben a nyiladékban futottam össze két éve vadmacskával (írtam is róla ITT). Ez a pont ideálisnak tűnik duzzasztásra, bár bő száz métert kell cipelnem az „építőanyagot” a part mentén.
Két projectet csapatok egyszerre. A fűz feldolgozása során formára metszek ágakat és gallyakat, s ezeket elültetem. Eddig kb. 350-400 darabot ültettem el a patak mentén, de jó párat messzebb is. Ugyanakkor a törzsekből, vastag ágakból és a nád felhasználásával megkezdtem a gát építését. Sosem voltam ennyire eredményes ebben.
Rövid időn belül 10-15 centivel emeltem a vízszintet, s a patak a gát fölötti szakaszon jól láthatón megnőtt, s komoly víz arculatát vette fel.
A duzzasztás miatt lassult, hisz nagyobb keresztmetszeten megy ugyanannyi víz, így – ez rettentően meglepett! – már az első duzzasztást követő napon békák jelentek meg benne. Párzó barna varangyok, nem is kevesen. Később rájöttem, hogy a duzzasztás úgy lehet igazán hatékony, ha a rönkök közét nemcsak nádkötegekkel, hanem földdel is tömítem.
Két nappal később már tőkés récék reppentek fel a duzzasztott szakaszról!
Ezt apránként folytatnom kell – ha rászánok még, mondjuk 3-4 napot, olyan vizet kapok, amiben halak is megélnek bőséggel, legalábbis vörösszárnyú keszeg és bodorka biztosan. Tanulás is ez, hisz most tapasztalom meg, hogy a semmiből, ingyen, miként tudok olyan gátat emelni, ami hosszútávon is megtartja a vizet. Egy nagy esőzés persze komoly próba lesz.
Az első kísérlet óta eltelt körülbelül két hét, de a vízszint cseppnyit sem csökkent. Annak ellenére sem, hogy a vízhozam viszont igen.
Sokat nem kellene várnom a gátépítés folytatásával, hisz szükség volna hasonló gátra legalább két helyen még. Ideális esetben a kb. 1500 méter hosszú patakszakaszt teljes hosszában ilyen gátakkal szabdalt, lépcsőzetesen közlekedő vízzé kellene tenni. Paradicsom lehetne! – ha az egészet meghódítanám 🙂
A nád remek, nehezen bomló, természetes tömítőanyag – meglátjuk mennyit bír 🙂
Nos, én így hódítok.
S milyen az élet – hogy épp akkor ad bőséges ingyen alapanyagot, amikor mást nem is tudnék csinálni, mint gátakat emelni. Na jó, természetesen tudnék, s tudok is, írhat például regényt az ember, de azért állati jó, hogy a járvány végére ez a patak visszakapja, ami megilleti őt. Évekkel később pedig – ha minden jól megy – valóban úgy sétálhatok ott bárkivel, hogy azt mondhatom: Látod ezeket a fákat? Tudod, mikor ültettem ezeket? Bizony. A nagy koronavírus-járvány idején.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Legyetek oly kedvesek, osszátok meg, ha arra érdemesnek találjátok!
A régi kis híd elemeit is beépítettem.
Ragyogó naplemente a felsőudvarban – Azóta földdel is megerősítettem a torlaszt, de erről még nincs képem. Legközelebb hozok, és a patakról is.
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
http://https://centauriweb.hu/archiv/erdo-mezo-kert-es-vadon/tajfesteszet-otthon-1/
http://https://centauriweb.hu/archiv/erdo-mezo-kert-es-vadon/fasitas-es-tajfesteszet/
http://https://centauriweb.hu/archiv/galeria/foto-2018/2018-november-fotok-novemberbol/
http://https://centauriweb.hu/archiv/blog-4/blog-2018/2018-november/2018-11-13-8-ora-munka-8-ora-munka-8-ora-minden-mas/
http://https://centauriweb.hu/archiv/fb-rovat/allatvilag/lathatatlan-ragadozo-vadmacska/
Gyanakodtam, hogy szerepel majd valami HÓD is a történetben, de hogy te magad leszel az, arra nem gondoltam. 🙂
Fény derült most arra is, hogy milyen fákat ültettél százszámra. Rajna Edittel találgattuk, hogy honnan szerezhettél olyan sok facsemetét. Az én tippem az volt, hogy begyűjtötted azokat a tölgyeket, amiket a szajkók ültettek. 🙂
Régóta vágysz saját tóra. Lehet, hogy előbb-utóbb lesz egy, még ha kicsi is?
Nagyon remélem – rajta vagyok! Igyekszem mihamarabb mutatni a vizet is!
Nagyszerű, le a kalappal, Cen’! ☺️🦆🐸
Örülök a varangyoknak, a vadkacsaknak, de nagyon jó lenne, ha néha egy markos legény besegítene, nem kéne edzőterembe járnia, az biztos.
A patakparti erdőrol készült fotó gyönyörűséges!
Köszi! Ketten vagyunk – a bal és a jobb kezem 🙂 🙂
Zseniális hódítás!
Az ötlet, a kivitelezés, a munka, le a kalappal!
/no, nem szó szerint🤠/
Csodálatos 11 hektáros,Paradicsom,Pagony,Birtok…folyamatos szépülése, s egyre több élőlény lakhelye!
Sok erőt, egészséget kívánok hozzá!😊
Vigyázz Magadra!Minden jót!😊
Vadmacskával azóta találkoztál?
Sok érdekes olvasnivalódról maradtam le, most
lesz időm bepótólni.😊
Körülbelül 10 napja bukkant fel megint egy vadmacska gyanús jószág, de nem sikerült még alaposan megfigyelni, óvatos, viszont ezúttal nem a patakparton, hanem a ház közelében mozog. Tervben van, hogy vadkamerával próbálom “lebuktatni”
Amúgy – ha már itt tartunk – ma jártam a borzvárnál is letölteni a friss felvételeket. 22 kis videót készített a vadkamera, s ezek szerint tegnap borzéknak látogatójuk is érkezett 🙂 de nem lövöm le ezt most, jövök majd borzossal és videóval is megint.
Huhh!A ház közelében, jó közel merészkedik😯
Borzékat is izgatottan várom,reméljük, kedves látogatóik voltak!😊Jó éjt!
Csodás. Nagyon jó ötlet a víz felduzzasztása. Én is ilyen “kertet” szeretnék. Nagyon szeretnék.
Milyen jó lehet a szomszédodnak lenni! 🙂
Az biztos – mivel itt nem beszélünk egymással, így én is csak nagy ritkán váltok szót másokkal. A telekszomszédom kábé 1 kilométerre van tőlem, 2-3 évente találkozunk, de ennyi itt elég is. Figyel a másikra mindenki, egymás területére, udvarára is figyelünk, de arra valahogy nincs igény, hogy összejárjunk vagy a “kapuban” trécseljünk. És ez rendben is van így. Könnyű így jó szomszédnak lenni 🙂 🙂 🙂
Ennyivel én is beérném,2-3 évente….😁
Mondjuk én sem panaszkodhatom,havi 1 tali,
s beosztjuk…😁
Szép tavaszias hetet, vigyázz Magadra!🌳🐦🙃
Egyszer,ha időd engedi, Szeged, mint várost is érdemes alaposabban feltérképezni.Olvastam, erre is jártál.🤠
Nagyon jó ötleteid vannak , Cen’! Tavasz óta biztosan sokat változott a helyzet! Alattunk is van egy patak, s a tavaszi és nyári esőzések miatt a kertünk végébe is bejött a víz. További jó építkezést!!!