2018.03.24.
A fenyőpinty az energiatakarékos létmód bajnoka 🙂 (Fotó: Centauri)
Időnként minden élőlény kénytelen cserélni a „ruháját”. Ez minden esetben energiaigényes folyamat, még nálunk, embereknél is. Ezt nevezzük vedlésnek. Voltaképp a ruhacsere is vedlés, amennyiben a ruhával a hiányzó kültakarót, a szőrzetet kompenzáljuk. Látszólag egyszerűbb a dolgunk, de mint tudjuk, az energia nem vész el, csak átalakul.
Az energiaigény sem veszik el, csak átalakul.
Mi nem a szervezetünkkel fizetünk a vedlésért, hanem pénzzel, ám végső soron mégis a testünk energiáit használjuk ahhoz a munkához, ami aztán fizetséget, pénzt eredményez. A különbség csak annyi, hogy az állatoknál nincs közbe iktatva semmi; ők közvetlenül fizetik meg az új ruha árát.
Az egyik leglátványosabb átalakuláson a nálunk is átvonuló pajzsoscankó megy át. Így néznek ki a telelőhelyen és általában nálunk, amikor átvonulnak (Fotó: Wikiwand)
És ilyenné alakulnak a hímek, mire az északi költőhelyekre érnek 🙂 Zongorázni lehet a különbséget 🙂 (Fotó: Wikiwand)
A madarak vedlése egészen látványos. Sok faj egészen másként néz ki télen, mint nyáron. A vedlés alapvetően azt szolgálja, hogy a madár tollazata maradéktalanul tölthesse be funkcióit. Szigetelje a madarat, úgy, mint emlősöknél a szőrzet, de itt van egy plusz funkció is:
ép tollak nélkül nincs repülés.
Vagyis a madarak esetében a vedlés kétszeresen is életbevágó. A vedlés egyúttal egy nagyobb stratégia része is, és sok minden befolyásolja: a madár életmódja, vonulása, násza. Ezért a módja igen változatos, az egyik madár csak részleges vedlést végez (ilyenkor a szigetelésért felelős pehelytollakat váltja csak, a repülést biztosító kormánytollakat pl. nem), a másik teljes vedlést csinál, és létezik ezek mindenféle kombinációja is.
Bármilyen stratégia szerint vedlik is egy madár, mivel az utolsó tollat is a szervezet állítja elő, ez mindig kockázatos időszak az életében.
Ha nincs megfelelő kondícióban, akár bele is pusztulhat. Ezért is van oly sokféle vedlési mód és ütem, hogy a lehető legoptimálisabb időben és a lehető legkisebb kockázattal essen át a vedlésen. Ha tehetnék, igyekeznének megúszni ezt a kellemetlen folyamatot, amely ideiglenesen még a biztonságukat is csökkenti (hisz például a repüléshez szükséges tollak váltása során csökken a röpképesség, egyes fajok teljesen elvesztik azt), ráadásul néha olyan időszakban ró rájuk plusz feladatot, amikor egyébként is leterheltek, mondjuk tavasszal, amikor sokan még vonulnak, ráadásul a fészekrakás időszakára a legjobb formájukat kellene hozni. Van is olyan madárfaj, ami ezt az egész tortúrát – legalábbis a tavaszi vedlést – megússza. Ráadásul olyan fajról van szó, akit itthon is, a madáretetőkről is sokan ismernek.
A tojó fenyőpinty jóval kevésbé színpompás, mint a hím – kifejezetten kedves tekintetű jószág (Fotó: Centauri)
Az északról, zömmel Skandinávia felől érkező fenyőpinty is azok közé tartozik, aki a téli tollruhából tavasszal nászruhába „vedlik”. Főként a hímeken látványos a változás. Teljes pompájában a hím fenyőpinty feje és háta ragyogó szénfekete. Ilyen madarat itthon nem látunk, mert mire a hímek kivirulnak, addigra visszatértek már északra, ám tél vége felé már felsejlik rajtuk az új nászruha.
Fenyőpinty februárban (Fotó: Centauri)
Az etetőnél készült fotókon jól látszanak a fenyőpinty tollai. A fej és a hát apró tollait barna szegélyezi. Ezt a tollazatot a fenyőpinty a költés utáni, őszi időszakban veszi fel, de hogy ne kelljen tavasszal újabb vedléssel visszacserélni, egy nagyon egyszerű trükköt használ. Az ősszel növesztett tollazat tökéletes mása a násztollazatnak, csak épp van egy kis plusz: minden egyes tollacskára rákerül egy barna szegély. A madártoll azonban, bár apránként, de folyton kopik. Épp ez a tollváltás szükségszerűségének egyik oka. A fenyőpinty azonban rászámol, és a téli tollruhát úgy lövi be, hogy azt kopással veszítse el, s ne vedléssel.
Így a fenyőpintyet az idő öltözteti át ragyogó feketébe.
Ezt a hímet márciusban fotóztam – itt már jól látszik, hogy nem sok kell a fej pompás, ragyogó feketéjéhez. Mindez vedlés nélkül 🙂 (Fotó: Centauri)
Mire a tojók előtt teljes pompában kell majd feszíteni, a tollak barna vége letöredezik, és marad a ragyogó és vonzó, életerős szénfekete szín.
Képzeljünk el egy olyan ruhát, amit a használat, a kopás és a mosás napról napra szebbé tesz. Ami épp akkor lesz a legszebb, amikor mások ruhája már a rongyosba megy 🙂 🙂
Oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/sziberiai-ritkasag-madareteton-uj-faj-magyaroroszagon/
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/mikor-etessuk-madarakat/
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madaretetessel-kapcsolatos-irasok/milyen-madarakat-eteto-ember/
http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/vadfigyelo-vadkamera/2018-10-07-az-elso-kudarc-utan-itt-az-elso-siker/
Eszméletlen “trükkös” módszer. Köszi az új és érdekes infót! 🙂
Örömmel 🙂
Lenyűgöző!!! Hála ezért a posztért is, Cen’! Szép álmokat!😌
🙂
😮:-)
Köszönöm, hogy erről is írtál! Ez a több ezer ember, aki “bejár” a Webedre, hónapok múlva egy olyan szemüveggel lesz megáldva, amin át, sokkal tisztábban, és szebbnek látható majd környező világ! 🙂
úgy legyen 🙂 🙂
Csak tanulok! Nem tudtam, hogy így átalakulhatnak a madarak! Ezt is nagyon köszönöm! 🙂
Nemcsak a repülés, hanem az átváltozás mesterei is 🙂
No akkor ma is tanultam valamit! Köszönöm!
Szívesen 🙂 🙂
🙂 🙂 🙂