2021.12.18. Pásztorgém (Bubulcus ibis) egy isten háta mögötti kis faluban, ahol a kertek végébe is bejár (Fotó: Centauri)
2021.12.18. Pásztorgém egy kis faluban télen
Nem akármikor, nem akárhol, nem akármi
Szép hétvégét! – az enyém már az. Olyasmibe akadtam, és olyan helyen, amitől dobtam egy hátast.
Kicsit messzebbről kell indítanom, de kihagynám most annak részletezését, hová tűntem (már megint) a szarvasokról szóló kisfilm (ITT) óta, legyen elég annyi, hogy két könyvön is dolgozom, és muszáj volt fókuszálnom pár feladatra, hogy az év vége előtt kihúzhassak pár tételt az irgalmatlanul hosszú listáról (ami még „rosszabb”: olyan tételek vannak rajta, melyek éveket igényelnek).
Na de: írás ide meg oda, az élet nem áll meg, természetesen etetek is (épp tegnap új etetőállás is készült, olyan helyen, ahol eddig nem etettem), mi több, tovább fejlesztettem a szóróetetőzést: Google Earth-ön tegnap mértem le, hogy valamivel több mint 10.000 négyzetméteren etetek. Nem viccelek! Komplett parcellákat szórtam meg többek között zabbal, kölessel, búzával, de van, ahol repcét és kukoricát is találni. Ez a birtok 10%-a, és ez a terület valóban tekinthető egy óriási etetőnek. Ha ezen a 10.000 négyzetméteren leszáll egy madár, garantáltan talál valamit csőrnyújtásra – vagyis nem ímmel-ámmal szórtam meg ezeket a területeket, hanem bőséggel. Gyűlnek is rajta szépen a sármányok (új madárfajjal is gazdagodott a birtok a múlt héten 😊 ), de minderről részletesebben majd később.
Az első havazás idején már a bagolyboglyákat is birtokba vették a citromsármányok (Emberiza citrinella) (Fotó: Centauri)
A lényeg annyi, hogy a madáretetés fullra fejlesztését kis bálás szalma és marhatrágya beszerzésével szeretném megkoronázni – ez nálam annyira komoly (betegség), hogy volt, akitől marhatrágyát kértem karácsonyra. Becsszó. Nem mondom, hogy a fa alá, de tényleg. A trágya azért kellene, mert a telelő sármányok imádják, de sok más faj is egyedül a trágyarakások közeléből tud rovarságokhoz jutni télvíz idején. Szeretném látni – legalább egyszer az életben –, mit hoz a „konyhára” egy bazi nagy és ideális madáretetőhely. Ehhez pedig már csak szalma és trágya kell, de mindezt nem is olyan könnyű beszerezni.
Karácsonyi trágyaszuvenírem beszerzése végett ma délelőtt ellátogattam egy isten háta mögötti kis faluba. Egy tehenészetbe szerettem volna bejutni, de az sajnos zárva volt, viszont a távolban, a falu szélében, a kertek aljában láttam pár szarvasmarhát. Gondoltam, odamegyek kérdezősködni, hátha megtudom, mikor van nyitva a tehenészet vagy elérek valakit, aki ott dolgozik. A teheneknél megálltam kicsit, hogy az apró madarak mozgását figyeljem. Ekkor feltűnt, hogy a tehenek között egy fehér madár szedeget, de mivel messze volt, és egyébként is az évszakhoz és helyhez cseppet sem illő fajról van szó, először kacsának néztem, aztán fehér gyöngytyúknak (de csak pillanatokra és távcső nélkül), ám amikor felrepült, megnyúlt az arcom: egy pásztorgém (Bubulcus ibis) volt az, aki alapból is a nagyobb vizes élőhelyek közelében mozog, télen pedig csak ritkán, nem pedig erdős vidék szíve közepében, a pásztorgémes helyektől távol, nem télen, és nem a házak udvarában, kiskertjében. Fél napomat a gém megfigyelésével és fotózásával töltöttem. Nagyon helyes jószág, és sikerült remek videókat készítenem róla. Szinte napra pontosan 2 éve (2019. december 15-én) a Kis-Balatonnál fotóztam őket utoljára (mutattam is annak idején ITT például).
Minden egyéb részlettel jövök majd a videóban. Addig is a legjobbakat! – és iratkozzatok fel a Youtube-csatornára ITT!
Holnap még visszamegyek, újabb felvételeket készíteni – szabad drukkolni. Azoknak, akik nem ismernék: Magyarországon terjeszkedő faj, de még mindig érdekes megfigyelésnek számít, még azokon a helyeken is, ahol lassan tradicionális (Hortobágy, Velencei-tó környéke, Szeged…). Kiváltképp érdekes más helyen, lakott területen, s pláne télen! Korábban részletesen írtam róla EBBEN A CIKKBEN: Klímaváltozás és új fészkelő madárfajok Magyarországon
A madár egyébként nem szelíd, elég sokat kell kúszni-mászni érte, de azt mondom: már megérte! 🙂
Fogadjátok szeretettel a róla lőtt fotókat!
P.S.: A pontos helyszínt egyelőre azért nem adom meg, mert nem szeretném, ha fotósok háborgatnák egész hétvégén a madarat.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Csodaszép pásztorgém! Sok szerencsét hozzá ezután is!
No, de a citromsármány! Hozzá külön gratulálok.
2018 (?) zimankós márciusában volt madárlesed az udvaron a hóban, amikor citromsármány után vágyakoztál, de nem jött. Persze, mert akkor sem volt marhatrágya. Holnap, remélem, pásztorgém is és marhatrágya is lesz! Legyen szerencséd, drukkolok! 🙂
Kedves Cen’!
Gratulálok az újabb felfedezésedhez! Megint mázlid volt! Gyönyörű fotókat lőttél, megérte csúszni-mászni!!!
Mondd csak! Van olyan madár, amelyiket te nem ismered? Eszméletlenül sok ismeret van a fejedben!
További szerencsét kívánok! Várom a videót is!
Üdv: Gyöngyi
Áldott, Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet Kívánok!!!
A trágya szerencsét hoz pedig bele sem léptél. Gyönyörű képeket készítettél, még sosem láttam pásztorgémet, pláne ilyen közelről. Remélem holnap megint megtalálod.
Örülök, hog újra írsz!!! Minden jót és főleg jó egészséget kívánok kedves Cen’.
Elolvastam megint az új fészkelő madárfajokról szóló, 2020 júniusában posztolt írásodat. Annál írtad ezt egy hozzászólásban:
“A sok madaras írás is összerendeződhet egyszer, ha a sors is úgy akarja.”
Te akkor már tudtál valamit!! ☝ 🙂
Milyen szép a hófehér pásztorgém:-) Mintha nem is tél lenne, hanem tavasz, csipeget , süt rá a nap:-). A madarak szeretnek Téged, ott vannak ahol Te jársz, nem is ott ahol lenniük kellene:-)))
Szép napokat, azt nem írom, hogy trágyásat, inkább azt, hogy ritka madarasakat:-)))
🙂 ♥ Micsoda madár! ♥ 🙂
Akkor ez igazán termékeny kutatóút volt! 🙂
Köszönet a képekért és karácsonyra én is minden jót, szépet kívánok!