A fenyvescinegével (Periparus ater) lett meg a napokban a teljes sor (Fotó: Centauri)
2021.10.01. Erős kezdés: 5 cinegefaj egy etetőn
Jó híreim vannak! De azért egy pillanatra tegyünk úgy, mintha híve volnék a hazai sajtóhagyománynak, mely szerint minden jó hírhez hozzá kell biggyeszteni valami indokolatlanul lelombozó show-elemet; miszerint igényes tollforgató nem ír le pozitív mondatot anélkül, hogy valahol be ne szúrna egy mellékmondatot, ami úgy kezdődik: de…
Tavaly sokat panaszkodtam amiatt, hogy egész télen egyetlen házi veréb (Passer domesticus) sem mutatkozott az etetőn. Most azt kell megjegyeznem, hogy a másik verébfajt, a mezei verebet (Passer montanus) sem látom az udvarban hónapok óta, holott tavasszal odútelepet is létrehoztam, jó párat el is foglaltak, ám aztán érthetetlen módon kiürült az udvar – s ez így van mind a mai napig. Ez persze bőven változhat még, ahogy egyre hidegebb lesz az időjárás, s előkerülhetnek a mezei verebek is.
Utoljára tavasszal fotóztam mezei verebet (Passer montanus) a háznál (Fotó: Centauri)
Viszont rendkívül erősen indul az ősz, ha a cinegefajokat nézem. Szeptember elejétől a széncinegék már fosztogatták a napraforgó készleteimet. Az etetés idejére várva a zsák a kisházban parkolt, ám a cinegék bejártak és lyukakat vágtak rá. Többször is betakartam a zsákot, de a cinegék makacsul bejártak, és újabb és újabb módokon dézsmáltak. Körülbelül 10 napja, amikor jelentős lehűlés jött, és reggel arra ébredtem, hogy a ködtől semmit sem látni, és már nemcsak a kisház körül sertepertélnek a cinegék, hanem a madárbalkonon, a dolgozószoba ablakában is, úgy döntöttem: megkezdem az etetést.
Tavasztól őszig nem etetjük a madarakat, de szeptemberben már elkezdhetjük az etetést. Én leggyakrabban október elsejével indulok neki. Idén kicsit előrehoztam az etetés megkezdésének idejét. S mennyire jól tettem!
Az első szinte mindig a széncinege (Parus major), amint nálam is. Ez az első széncinege-fotó a 2021/22-es madáretetési szezonból (Fotó: Centauri)
Talán emlékeztek még páran, hogy tavasszal úgy zárult az etetési szezon, hogy volt egy búbos cinegém (Lophophanes cristatus), akinek rendkívül örültem, egyrészt mert az országban alig akad pár madáretető, amelyre búbos cinege járna, másrészt nálam egyetlen év kivételével minden évben itt van, fészkel is, csak épp 2020-ban nem fészkelt, így ennek az egy szem búbosnak is nagyon örültem. Aggódtunk persze, meddig marad itt, talál-e magának párt, nem éri-e baj időközben.
Tavasztól nem adtam róla hírt. Egy-egy hétre eltűnt, de előbb-utóbb mindig előkerült. Egész nyáron itt mozgott a kertben, a ház körül. Vadlesek során gyakran hallottam a Kökényligetből is. Augusztusban rendszeresen járt rá az itatóra. Augusztus vége felé pedig bekövetkezett, amit titokban reméltem. Előkerült valahonnan még egy búbos cinege, s már párban, legalábbis együtt nyüzsögtek a kertben.
Szóval: ismét van egy búbos cinege-párom!
Búbos cinege (Lophophanes cristatus) 2021. szeptember (Fotó: Centauri)
Nem semmi a fodrásza (Fotó: Centauri)
Az etetés megkezdésének napján rögtön lőttem róluk fotókat is a madárbalkonon. Életemben nem lőttem annyi búbos cinege-fotót, mint aznap. Mivel úgy tűnt, hogy a búbos cinege jelenléte ismét stabilizálódik, rögtön felmerült bennem, hogy mennyire jó volna, ha az ötödik faj is csatlakozna a cinegék népes csapatához, a fenyvescinege (Periparus ater). Mondtam is valakinek: ha ők is megérkeznének, akkor ismét 5 cinegefaj volna az etetőmön. Ez ritkaság.
Alig akad olyan madáretető Magyarországon, amelyen mind az öt cinegefaj rendszeres. Már ha akad egyáltalán.
Úgy latolgattam, hogy a fenyvescinegék jó években októberben szoktak lehúzódni a hegyekből (az Alpokból és a Kárpátokból), és ilyenkor jelennek meg nálunk is nagyobb számban. Ez történt 2019 októberében is, amikor legalább 10-15 fenyvescinege érkezett hozzám, akik ráadásul egészen április végéig nálam maradtak. Videót is készítettem róluk.
Az etetés megkezdését, a búbosok fotózását követő első napon meg is jött az első fenyvescinege! Így legyen igazam mindig. Pár napra rá csatlakozott hozzá egy másik is. Így most párban vannak a fenyvescinegéim is. Ismét 5 cinegés etetővel büszkélkedhetek.
Az első fenyvescinege (Periparus ater) az ablakomban 2021. szeptemberében (Fotó: Centauri)
Október elseje van, vagyis joggal reménykedhetek újabb fenyvescinegék érkezésében. Soha ennyire kedvezőek nem voltak a feltételek ahhoz, hogy az egész szezonban mind az öt cinegefajt fotózhassam, filmezhessem. Több okból is. A búbos és a fenyvescinege számára is kedvező, hogy egykor kicsi fenyőim évről évre egyre nagyobbak, és már számottevő vonzerőt jelentenek a számukra, hisz mindkét faj a fenyvesekhez kötődik (ezért nincsenek jelen az ország legtöbb etetőjén). Ami talán ennél is fontosabb, s radikálisabb változás: tavasszal odútelepet hoztam létre, és számos odú várja a cinegéket (50 odút helyeztem ki összesen). A madárodúkat a cinegék ugyanis ősztől éjszakázásra használják. Tavaly még igen gyér volt a kínálat, most azonban válogathatnak is. A rengeteg odú kedvez az összes cinegefaj jelenlétének. Meglátjuk majd, hogy ez meglátszik-e a tél folyamán a cinegék létszámán. Szerintem igen.
Itt van természetesen az első kék cinege (Cyanistes caeruleus) is. Országos átlagban ő a második leggyakoribb cinegefaj az etetőkön (és az erdőkben), de nálam pillanatnyilag a legritkábbnak számít, mivel egyedül van. (Fotó: Centauri)
A barátcinege (Poecile palustris) nálam az elsők között megy rá az etetőre. A kisházba is bejártak. Íme az első fotó róla 2021. szeptemberéből (Fotó: Centauri)
Arról nem is szólva, hogy a búbosok kora tavasszal könnyen találnak maguknak fészkelőhelyet, és talán a fenyvesekből is visszatart egy-egy párt a bőséges odúkínálat.
A szarvasbőgés gyakorlatilag véget ért. Csöndesek már az éjszakák, és a vadföldemen is csökkent a vadforgalom, ellenben a madárbalkonon akár naponta forgathatok. És persze visszavárok, keresek másvalakit is. Emlékeztek tavalyi szezonban fotózott eritrizmusos széncinegére? ITT írtam róla. Azóta sem jutott tudomásomra, hogy fotóztak volna ilyen cinegét bárhol a világon.
Persze itt vannak már a csuszkák (Sitta europaea) is (Fotó: Centauri)
Az odútelepet többek között abban a reményben hoztam létre, hogy a ritka „piroshátú cinege” itt maradjon költésre is. Nem tudom, hogy itt maradt-e végül, de az etetés megkezdésével várom vissza. Amint nagy kérdés volt, hogy az egy szem búbos cinege marad-e itt, úgy kérdés az is, hogy a „piroshátú cinege” előkerül-e még. Könnyen lehet, hogy egy vonulási hullám hozta ide, és akkor nyilván nem maradt itt a költési szezonra. De a telelő madarak gyakran ugyanarra az etetőre térnek vissza, ahol előző évben is kihúzták a telet. Hátha ugyanígy lesz a „piroshátúval” is.
Addig is örüljetek velem annak, hogy épp csak megkezdődött az etetés, máris ritka gazdag a cinegék felhozatala!
Még búbos. 🙂 Nem tudom eldönteni: azért tetszik ennyire, mert ő a legdekoratívabb, vagy mert ő a legritkább (Fotó: Centauri – 2021. szeptember)
Nem mintha a fenyves csúnya volna – 2021. szeptember (Fotó: Centauri)
A madárbalkonról is hozok hamarosan videót. Addig is hadd kérjelek Titeket, hogy iratkozzatok fel a Youtube-csatornára (ha nem tettétek volna meg eddig), ajánljátok másoknak is a csatornát, osszátok meg a legújabb videót. Előre is köszönöm!
A legjobbakat kívánva, üdvözlettel: Cen’
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Örülök a cinegéidnek, Cen’, és nagyon szurkolok, hogy térjen vissza a “piroshátú”, és találjon párra a kékcinegéd is!
Úgy kb. másfél héttel ezelőtt hozzám is benéztek már a cinegék, az erkélynek abban a sarkában keresgéltek, ahol az etető szokott lenni.
Azt hiszem, én is előkészülök, felhozom az eleséget a tárolóból, es hamarosan elkezdem az etetést.
Veled örülünk, naná! Gyönyörűek egytől egyig!
KÖSZÖNÖM!!! 🙂
Boldogság! … és a fenyvescinege mennyire hasonlít a barátcinegére! 🙂
…és szebb punk nincs a világon a búbos cinegénél, a hab a tortán az lenne, ha eljönne a kis cinege a piros melírrel a hátán. 🙂
Örülük a lelkesedésednek és az eredményes munkának, legyen sok örömöd benne! Persze azt is köszönöm, hogy megosztod velünk ezezket a profi felvételeket.
Csoda gyönyörűek!🥰
A kis búbos sérója annyira egyedi,vagány😁
Piroshátú kis cinegét is várjuk…térjen vissza🙏🥰
Jól kezdődik az ősz!!