Madárbarátok számára emlékezetessé tehet egy évet az is, milyen madárfajok bukkantak fel nálunk. 2020-ban “mindössze” két madárfajjal gazdagodtunk, így a Magyarországon megfigyelt madárfajok száma 420-ra kerekedett.
Az újonnan felbukkanó ritkaságokat alapvetően két csoportra oszthatjuk. A fajok egy részére nem igazán számíthatunk hosszútávon sem, mivel azok elterjedési területe és vonulási útvonalai messze esnek tőlünk, mégis néha váratlanul beesik hozzánk egy-egy ilyen váratlan vendég is.
Ilyen volt a zöld gyurgyalag 2020.05.23.-án. Erről így adtam hírt májusban 🙂
Új madárfaj Magyarországon a zöld gyurgyalag
2020.05.24. Nem akármilyen hétvége volt ez. A tegnapi nap új madárfajt hozott Magyarországnak, de nem is akármilyen fajt: egy zöld gyurgyalagot (máshol perzsa gyurgyalagként is említik). Utoljára 2018-ban került elő új madárfaj hazánkban (a lazúrcinege ITT),
de ki kell emelni, hogy a zöld gyurgyalag előfordulása egészen unikális.
Sok olyan faj került elő az utóbbi évtizedekben, melyekre számítottak az ornitológusok, s jó néhánynak “előbb-utóbb” meg kellett kerülnie. A zöld gyurgyalag nem ilyen! Némi esély természetesen bármely faj előfordulására lehet, de nem mindegy mekkora.
A zöld gyurgyalag felbukkanása amolyan derült égből villámcsapás.
A megtaláló, Kókay Bence – akinek innen is gratulálunk – maga se számíthatott rá. Kötve hiszem, hogy volna bárki Magyarországon, aki úgy megy ki terepre, hogy számítana erre a fajra bármilyen szinten is.
Különleges a megfigyelés abból a szempontból is, hogy a gyurgyalagokat Európában mindössze egyetlen faj képviseli, szemben például a korábban említett lazúrcinegével. Mindennek tetejébe Európa legszínesebb fajának rokonáról van szó.
2020 második új madárfaja a szirti fecske
A ritkaságok másik csoportjába azok a fajok tartoznak melyekre évtizedeket vár a madárbarátok közössége, mivel tudjuk, hogy elterjedési területük közelsége miatt előbb-utóbb néhány példánynak el kell vetődnie hozzánk. Ebbe a csoportba tartozik a szirti fecske is.
Más kérdés, hogy ezeket a véletlenszerűen megjelenő madarakat megpillantja-e valaki.
2020.10.26.-án Szentendre felett (Kő-hegy, Petőfi-pihenő) Ilycsiny László figyelt meg két szirti fecskét a Birding.hu szerint, s ezzel a Magyarországon észlelt madárfajok száma 420-ra kerekedett.
Szirti fecske a fészkén
A szirti fecske Európában is sokfelé fészkel magashegységek sziklafalain. Alapvetően a mediterrán térség madara, de felhúzódik az Alpokba is, Magyarországtól pár száz kilométerre már találkozhatunk vele. Ennek fényében igazán az a meglepő, hogy eddig nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani nálunk.
A SZIRTI FECSKE ELTERJEDÉSE: SÁRGA = CSAK NYÁRON; ZÖLD = EGÉSZ ÉVBEN, KÉK = TELELŐ TERÜLET
Szinte ugyanolyan fészket épít sziklapárkányok alá, mint a füsti fecske, ezért valószínűsítik, hogy rokona is, ugyanakkor küllemében leginkább a parti fecskéhez hasonlít. Az egyetlen fecskefaj, mely áttelel Európában! Viszonylag északon, Dél-Tirolban is kihúzza a telet.
2020 igen erős év volt fecskékben, hiszen szintén az idén gyarapodtunk egy új fészkelő madárfajjal, a havasi sarlósfecskével is. Debrecenben és Hódmezővásárhelyen is több pár telepedett meg, holott korábban csak elvétve fordult meg nálunk.
A szirti fecske első magyarországi előfordulását hitelesítenie kell még az úgynevezett Nomenclator Bizottságnak, de ebben az esetben ez nem lesz gond, mivel első szirti fecskéinkről fotók is készültek.
Kérlek, oszd meg a hírt másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
ITT TOVÁBBI, RITKA MADARAKRÓL TUDÓSÍTÓ CIKKEK KÖZÖTT VÁLOGATHASZT
Majdnem hihetetlen! Egy olyan ritkaság, mint amilyen a fehércsőrű búvár (Gavia adamsii), ismét felbukkant nálunk, ráadásul kétszer ugyanabban az évben!
Három észak-amerikai madárfaj Magyarországon egyszerre!
Talán hihetetlen, de a vonulás időszakában néha extrém távolságokból is kapunk madarakat, kivételes esetben távoli földrészekről, így Észak-Amerikából is.
Hosszúcsőrű cankógoda Magyarországon – ötödik előfordulás
Ezek az észak-amerikai kóborlók szinte kivétel nélkül mindig nyugatról érkeznek, vagyis “átkelnek” az óceánon. Pontosabban erős szelek, rendszerint hurrikánok ragadják el őket Amerikai partjairól.
Klímaváltozás és új fészkelő madárfajok Magyarországon
Gondoljunk csak arra, hogy kedvezőtlen körülményekre hogyan reagál egy növényfaj. Lassú fogyatkozásba, „haldoklásba” kezd, mely eltarthat évtizedekig is, így ez nehezebben érzékelhető és mérhető,
míg egy madárfaj egyik napról a másikra képes áthelyezni telelőterületét, fészkelőhelyét.
Laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius) Magyarországon
Rokona, a vékonycsőrű víztaposó szintén elenyésző számban vonul át Magyarországon, de többé—kevésbé rendszeres, viszont a laposcsőrű annyira ritka, hogy 1925 és 1996 között mindössze 11-szer látták nálunk.
Pásztormadár avagy rózsaseregély (Pastor roseus) Magyarországon újra
Páran talán emlékeztek rá, hogy két éve ilyenkor nagy izgalommal figyeltünk egy rendkívül szép és titokzatos madarat, a rózsaseregélyt vagy pásztormadarat
A szirti fecske első magyarországi előfordulását hitelesítenie kell még az úgynevezett Nomenclator Bizottságnak, de ebben az esetben ez nem lesz gond, mivel első szirti fecskéinkről fotók is készültek.
Érdemes a következő hetekben fokozottan figyelni a ragadozókra, gyakrabban felnézni az égre, és ha köröző madarat látunk, nézzük meg, vajon nem keselyű-e.
Betegség végzett Magyarország első feketorkú szürkebegyével?
Az etetőket érdemes továbbra is alaposan figyelni, egyrészt, mert lazúr előfordulhat másutt is még (milyen szép volna egy második és harmadik hazai adat!), másrészt nemcsak ő bukkanhat fel, hanem újabb ritkaságok is. A lazúrcinegéről se hallott az etetősök zöme, de arról, aki a múlt héten bukkant fel egy etetőn, talán még kevesebben tudnak.
A vadludak általában kevésbé dekoratív madarak, alapszínük szürke vagy szürkésbarna, de van egy, amely minden szempontból kilóg a sorból, ez pedig a vörösnyakú lúd.
A pásztormadár 2018-ban Magyarországon (minden poszt egy helyen)
A pásztormadár 2018-as beözönlését folyamatosan figyelemmel kísértem. A velük kapcsolatos posztokat, írásokat itt találjátok meg idősorrendben s egy helyen.
Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente!
Alaszkai madár nyaral Magyarországon, egy amerikai pettyeslile
Tudtad, hogy ami most leszállt nálunk, az egy tökéletesen sima sztrádáról sem tud felszállni? Tudtad, hogy ez a madár annyira messziről jött, hogy rajta sincs a térképen?
Ez a madár még sosem fordult elő az országban, legalábbis nem tudunk róla, ám feltételezhető, hogy 1-1 példány elvetődik ide, a nagy kékcinkés időszakokban, Szibéria felől, de még senkinek sem sikerült bizonyítani az előfordulását.
Madárritkaságok Magyarországon
Az idén sok a zsezse!
Európa legritkább hattyúja ismét Magyarországon
A világ egyik legritkább sirálya Magyarországon! – Korallsirály
Csíkosfejű nádiposzáta újra Magyarországon
Észre sem vettük, mikor pusztult ki a csíkosfejű nádiposzáta
Fehércsőrű búvár már harmadszor Magyarországon!
Három észak-amerikai madárfaj Magyarországon egyszerre!
Hosszúcsőrű cankógoda Magyarországon – ötödik előfordulás
Klímaváltozás és új fészkelő madárfajok Magyarországon
Laposcsőrű víztaposó (Phalaropus fulicarius) Magyarországon
Pásztormadár avagy rózsaseregély (Pastor roseus) Magyarországon újra
Sujtásos fütyülőlúd Magyarországon
Támadnak az ékfarkú halfarkasok? – A sarkvidék rablósirályai nálunk
Új madárfaj Magyarországon a szirti fecske
Új madárfaj Magyarországon a zöld gyurgyalag
Újra keselyűk Magyarországon
Betegség végzett Magyarország első feketorkú szürkebegyével?
Szibériai ritkaság madáretetőn – új faj Magyarországon
Újabb madárritkaság madáretetőn – a keleti gerle
Vége a pásztormadár-inváziónak
A legszebb lúdfaj, a vörösnyakú lúd hazája lettünk
A pásztormadár 2018-ban Magyarországon (minden poszt egy helyen)
A világ leghosszabb távú vonulója a sarki csér
Alaszkai madár nyaral Magyarországon, egy amerikai pettyeslile
Egyesek a víztaposók pörgésén pörögnek karantén idején