Cankópartfutó (Forrás)
Három észak-amerikai madárfaj Magyarországon egyszerre!
2020.09.19. Talán hihetetlen, de a vonulás időszakában néha extrém távolságokból is kapunk madarakat, kivételes esetben távoli földrészekről, így Észak-Amerikából is. (Korábban a pettyesliléről adtam ITT hírt) Végképp extrém helyzet, ha egyidejűleg több példányt lehet megfigyelni, az pedig „mindennek a teteje”, ha egyidőben három különböző amerikai madárfaj is látható nálunk. Ezen a hétvégén pedig ez a helyzet.
Vándorpartfutóval, cankópartfutóval és sárgalábú cankóval is találkozhatunk Magyarországon.
A vándorpartfutó napok óta a Fejér megyei Pátkán szedeget, cankópartfutó ma bukkant fel Szegeden, sárgalábú cankó pedig szintén ma Tömörkénynél a birding.hu adatai alapján.
Vándorpartfutó – szerény küllem, de ahogy a neve is mutatja, vállalkozó szellemű jószág (Forrás)
Sárgalábú cankó – Ő sem a szomszédból jött (Forrás)
Hogyan kerülnek amerikai madárfajok Európába?
Alapvetően két okból. A partimadarak, ahová a fenti fajok is tartoznak, hosszútávú vonulók, és egyébként is hajlamosak kóborlásra. Ez önmagában azonban nem volna elég, hogy hozzánk is eljussanak. Vonulási útvonalaik gyakran vezetnek az óceán partjai mentén, ahol az árapályzóna biztosít számukra táplálékot. Az óceánok, s különösen az Atlanti-óceán időjárási viszonyai igen viharosak ebben az időszakban,
így előfordul, hogy a part mentén vonuló csapatok némelyike besodródik az óceán fölé. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy időnként párat egyszerűen átfúj a szél Európába, ahol azután kóborlásba kezdenek.
Az Atlanti-óceán Franciaország, 2020. február (Fotó: Centauri)
A nyugati partoknál, Nagy-Britanniában, Írországban, a spanyol vagy francia partokon így jóval gyakrabban fordulnak meg, mint nálunk, de a partra vetődő madarak töredéke bejut a kontinens belsejébe is.
Szintén a napokban írtam röviden arról, hogy a szokatlanul színpompás napfelkeltéket a kaliforniai erdőtüzek füstje okozza. Az tehát biztos, hogy a nagy légköri áramlatok Észak-Amerika felől Európa irányába tartottak. Ez minden bizonnyal összefüggésben van azzal, hogy a kaliforniai füst után most megjelentek nálunk az amerikai madarak is.
A partimadarak csoportja igen változatos, nehéz is őket egységesen jellemezni. Alapvetően a tavak, mocsarak, vizenyős rétek, tundrák és tengerpartok madarai, s attól függően, hogy az iszap vagy a föveny mely részéből szerzik táplálékukat, lehetnek hosszú vagy rövidebb csőrűek; élőhelyüktől függően hosszú vagy rövid lábúak. Általában szerény küllemű, laikusok számára nehezen megkülönböztethető madárfajok, különösen az őszi időszakban, mivel ilyenkor úgynevezett nyugalmi tollruhában vannak (nászidőszakban egy részük jóval színesebb, és könnyebben határozható).
A PARTIMADÁRFAJOK TÖBBSÉGE ÍGY SZONDÁZZA A PARTOKAT, MOCSARAKAT, LÁPOKAT, TUNDRÁKAT 🙂
Nézzétek, milyen irdatlan távolságból jöttek!
A napokban adtam hírt arról, hogy halfarkasokat is szokatlanul nagy számban észlelnek nálunk idén ősszel; ők sem a szomszédból érkeztek, de ez a három partimadár ráver a halfarkasokra is.
A SÁRGALÁBÚ CANKÓ ELTERJEDÉSI TERÜLETE – A NARANCSSÁRGA A KÖLTŐTERÜLET (FORRÁS)
A VÁNDORPARTFUTÓ “KÉPLETE” KISSÉ MÁS, Ő AKÁR KELETRŐL IS ÉRKEZHET, DE AZ EURÓPAI ADATOK AZT SUGALLJÁK, HOGY TÖBBNYIRE ŐK IS AMERIKA FELŐL ÉRIK EL A KONTINENST (FORRÁS)
A CANKÓPARTFUTÓ ELTERJEDÉSE (FORRÁS)
Kérlek, oszd meg ezt a hírt másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Alaszkai madár nyaral Magyarországon, egy amerikai pettyeslile
Támadnak az ékfarkú halfarkasok? – A sarkvidék rablósirályai nálunk
De jó- akkor innen a mondás, hogy a csavargókra azt mondják cankózik:-)
Ezt nem hallottam még 🙂
Szeretett néhai anyósom mondta mindig -alföldi volt- “olyan mint a piros lábú cankó folyton megy”.
Nahát! Igen, mintha régebben jobban ismerte volna “köznép” a madarakat. Ki ismeri ma a piroslábú cankót?
Amikor a címet elolvastam, mindjárt az jutott eszembe, hogy a madarak jöttek a kaliforniai erdőtüzek füstjével. Meg is akartam kérdezni, hogy lehet-e összefüggés a kettő között.
Aztán leírtad. 🙂
🙂 🙂 A twicserek (ritka madarakat kereső madarászok) nem véletlenül figyelik mindig a nagy frontokat.
Emlékszem, olvastam, hogy a sarki csér sem a legrövidebb útvonalon repül, hanem a széláramlatokat követi, hogy minél kevesebb energiát használjon fel.
Okosak ezek a kis madarak! 🙂
Szerény tollruha? Gyönyörűséges madarak!
Érzékelik az erdőtüzeket és menekülnek és milyen jól teszik!🐦🐦🐦
Nem így értettem, Az erdőtüzek nemigen érintik a partimadarakat, de azok a légköri áramlatok, melyek a füstöt fölénk hozták, hozhattak madarakat is. 🙂
Igen, ez a lényeg.
Köszönöm!!
Ők azok, akiket itt sosem fogok látni. Tavaszi vonulásnál is akkor állnak itt meg a partimadarak, amikor még téli szinten van a tározó vize. Persze ha látnám is, aligha ismerném fel ezeket a fajokat. Pár napja is lőttem egy hatalmas kapufát. 😀 😀
milyen kapufát? – ha nem titok 🙂
Azt hittem valami ritka madarat látok, fotózok, és kiderült, hogy a nádszélben egyedül bóklászó “csíkoska”, csak egy fiatal búbos vöcsök. Nem volt túl közel, és mivel már nem a családdal volt, búbosra egyáltalán nem gondoltam. 😀
🙂 🙂