Free Photo
2021.08.07. Így védik az albatroszokat az emelkedő tengerszinttől
FORRÁS: SCIENSE
Nem is hinnénk, hogy a tengerszint emelkedése ott tart, hogy már madárfajokat is veszélyeztet. A tengeri madarak, így az albatroszok többsége is magas szirteken telepedik meg, de ha másutt nincs alkalmas hely, lapos partokon is létrehozhatnak telepeket, melyek aztán – ha elönti őket a víz – hatalmas károkat szenvednek.
A Midway Atollon él például a feketelábú albatrosz (Phoebastria nigripes) populáció egyharmada, s ők is egy alacsonyan fekvő homokos parton fészkelnek, így erősen kitettek a tengerszint emelkedésének. 2011-ben egy cunami nem kevesebb, mint 30 000 fészekaljat pusztított el 3 atollon.
A vízszint emelkedésének következtében a hasonló „balesetek” egyre gyakoribbá válhatnak, és ez komoly fenyegetést jelent a feketelábú albatrosz számára. Erre a problémára kerestek megoldást a kutatók.
Albatrosz-telep a Midway-atollon (FORRÁS)
Ha engem kérdeznek, rögtön valamiféle gátrendszerben gondolkodtam volna, a mexikói és amerikai kutatók viszont egészen más, nyilván sokkal jobb megoldás után néztek. Inkubátorban vittek át 21 tojást az eredeti költőhelytől 6000 kilométerre fekvő Guadalupe-szigetre, egy olyan rezervátumba, ahol korábban költöttek már albatroszok és más tengeri madarak, ám a 20. század közepén behurcolt macskák kiirtották őket.
Idegen fajok és házi állatok behurcolása sok más óceáni szigeten is rengeteg faj pusztulását okozta, nemcsak macskák, hanem a kikötő hajókról kirajzó patkányok és kivadult kutyák miatt is; nem egy helyen endemikus, vagyis csak az adott szigeten élő fajok sodródtak veszélybe, esetenként ki is pusztultak.
Erről a szigetről azonban az utóbbi 20 évben eltüntették a behurcolt fajokat, 2014-ben pedig felhúztak egy kerítést is, amitől még biztonságosabbá vált a sziget déli vége.
A feketelábú albatrosz elterjedési területe (FORRÁS)
A Midway Atollról származó tojásokat nevelőszülőkhöz, tapasztalt Layson-albatrosz (Phoebastria immutabilis) párokhoz adták örökbe. A tojások közül 18 kelt ki februárra, s a szülők szépen gondoskodtak róluk. A kutatók azonban albatroszfiókákat is vittek a szigetre, felkészülve arra az esetre is, ha a Layson-albatroszok esetleg nem nevelnék fel az idegen fiókákat. A „plusz” fiókákat a kutatók nevelgették, műalbatroszokat adtak melléjük, és albatroszhangokat játszottak nekik annak érdekében, hogy a fiókák a legkevésbé szokjanak hozzá az emberhez. Végül minden fióka szépen felnőtt és elrepült.
A tervek szerint további 80 feketelábú albatrosz-tojást hoznak a következő években Guadalupéra, de a sikerről csak akkor győződhetnek meg, ha látják, hogy öt éven belül valóban visszatérnek az első generáció fiataljai párt választani és fészket rakni.
Az áttelepítés célja, hogy apránként egy olyan szigeten jöjjön létre új feketelábú albatrosz-telep és populáció, mely biztonságban van áradások, cunamik, viharok és a tenger szintemelkedése elől.
ÍME A RÖVID BESZÁMOLÓ A PROGRAMRÓL
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Szívmelengető ilyen híreket olvasni. Azért a tudósok teszik a dolgukat, bár nem mindenhol könnyű a helyzetük.
Eszembe jutott Baudelaire Albatrosz c. verse http://epa.oszk.hu/00000/00022/00246/07386.htm
🙂 🙂
Lehet, hogy a Midway-szigetek túl alacsonyan fekszenek ahhoz, hogy (tartósan) meg lehessen menteni az ottani fészkelőhelyeket?
Ahogy látom, Guadalupe majdnem ugyanazonazon a szélességen fekszik, mint Midway, csak sokkal keletebbre, azaz sokkal közelebb Amerikához (vagyis a kutatókhoz): talán ez is szempont volt.