Én még úgy nőttem fel, hogy vándorsólyom (Falco peregrinus) csak a könyvekben van – legalábbis madárleső életem első 15-20 éve úgy telt, hogy csak könyvekben vagy filmekben láthattam, legjobb esetben találkozhattam valakivel, aki már látott. Az ilyen ember az én szememben a szerencse fia volt, csaknem félisten – mert aki vándorsólymot lát, az nem lehet más, csak a sors kegyeltje.
Egy ideje azonban – szerencsére – már nem kell a sors vagy a szerencse kivételezettjének lenni ahhoz, hogy vándort lássunk.
Vándorportré (Fotó: Wikipédia)
Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).
A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!
(Van egy 420 km/h-ás mérés is, ám ez nem hitelesített.) Ezt az őrült nagy sebességet vadászatok alkalmával, zuhanórepülés közben éri el (a ragadozómadarak vadászati stratégiáról is esett már szó ITT). Aki látott már ilyen támadást, sosem felejti el. Számomra a legemlékezetesebb az volt, amikor a Hortobágy egyik lecsapolt halastavánál támadt az ott gyülekező madarakra. A sekély vízben kanalasgémek is szép számmal halászgattak, de amikor meglátták a fejük fölött zuhanórepüléssel közeledő vándort, ahelyett, hogy felrepültek volna – alig hittem a szememnek – inkább lebuktak az iszapba. Egészen bizarr jelenet volt.
A vándorsólyom (Falco Peregrinus) elterjedési területe (Térkép: Wikipédia)
A vándorsólyom kozmopolita faj, ami annyit tesz, hogy a Föld nagy részén jelen van, fészkelőként vagy kóborlóként. A fiatalok az ivarérettség elérése előtt hatalmas területeken kóborolnak, akár földrészek között is, s e kóborlás során találják meg azokat a helyeket, amiket aztán fészkelőhelyül választanak. Innen ered a „vándor” név is. A vándor egyúttal az emberi pusztítás jelképe is,
mivel a hatvanas években, a DDT használata miatt a világállomány 90 százaléka elpusztult.
A DDT FELEL A FÉRFIAK NÖVEKVŐ TERMÉKETLENSÉGÉÉRT IS?
“Ötven évvel a vegyület (…) bevezetése és harminc évvel betiltása után történetében újabb fordulat következett be: W. R.Kelce arról számolt be, hogy patkányokon végzett kísérletek szerint a DDT egyik alkotóeleme hatásos antiandrogén, azaz olyan anyag, amely a magzati életben gátolja a férfijelleg, a szaporodási szervek normális kialakulását. Az a tény, hogy a felfedezés akkor történt, amikor növekszenek a férfiakra kedvezőtlen egészségi körülmények, legalábbis figyelemre méltó egybeesés. (…) Használatának betiltása ellenére a DDT még ma is kimutatható valamennyiünk szervezetében…” (Forrás ITT)
Emiatt volt esélytelen gyermekkoromban, hogy találkozzak vele. A DDT nemcsak a vándort, hanem általában minden ragadozót megtizedelt, és sokáig remény sem volt rá, hogy ezek a fajok talpra álljanak még. Szerencsére a természetvédelem szigorodása és a DDT részleges betiltása, lassan bár, de eredményt hozott, és a ragadozók, így a vándor állománya is erősödésnek indult a világon. (Büszkék lehetünk rá, hogy elsőként Magyarország tiltotta be a DDT használatát!!!) Ennek következményeként Magyarországon – ahonnan teljesen kipusztult (1964-ben költött az utolsó pár a Bükkben) – 1997-ben ismét megjelent egy pár.
Azóta örvendetesen gyarapodik az állomány, s ma már egyáltalán nem kivételes dolog vándorral találkozni.
Az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) adatai alapján készítettem ezt a grafikont. Jól látható, hogy a vándor igen lassan tér vissza, lépésről lépésre, és csak a legutóbbi időben mondható el, hogy stabilizálódott. A kirepült fiókák száma 2015-ben haladta meg először a százat. Úgy tűnik, hogy 2013-tól észlelhető egy dinamikusabb, exponenciális növekedés. Ezzel párhuzamosan a vándor – hasonlóképp a világ más tájaihoz – már nemcsak a háborítatlan hegyvidéket, a sziklafalakat használja, hanem egyre gyakrabban a nagyvárosok épületeit is. Ez rendkívül jó tendencia, mert jelentősen bővíti a vándor-élőhelyek nagyságát, így aztán talán még a hajdani populációnál is nagyobb állomány alakulhat ki idővel 🙂
Ez pedig már az én első vándor-fotóm. Nem egy címlapkép ez sem – de VÁNDOR. Méghozzá a szegedi dómon (Fotó: Centauri)
2018 a vándorsólyom éve volt Magyarországon. A laikusok nem sokat tehetnek a védelméért, de fontos arról beszélni, hogy az átgondolatlan emberi tevékenység – ahogy a múltban a DDT esetében is – brutális pusztításhoz vezethet ma is. Egyébként pedig a vándor nemcsak rekorder, hanem az egyik legszebb madarunk. Őszintén kívánom mindenkinek, hogy találkozzon vele, s lássa vadászni. Az ember lúdbőrös lesz tőle 🙂
Harminchét éve ezen a napon, életemben először úgy mentem ki terepre gyerekfejjel, hogy én is úgy csinálom mint a nagyok: távcső a nyakamban, határozó a hátizsákomban, notesz és ceruza a zsebemben. 1983-ban november 7. munkaszüneti nap volt még.
A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.
A rovarok szemszögéből nézvést egytől egyig szörnyetegek. Talán a repülés története is a rovarokkal kezdődött; talán ők repültek fel először, hogy a rájuk vadászó állatoktól megszabaduljanak.
A madárgyűrűzés rövid története – a madárvonulás kutatása
Ebben a pillanatban, míg ezt írom, most is vannak hazai madarak, akik épp a Földközi-tenger hullámai felett verdesnek kitartóan abban a reményben, hogy hamarosan átérnek, mások pedig a forró Szahara kies sárgája fölött vitorláznak Közép-Afrika zöldebb tájai felé.
Ha egy ilyen réten áll az ember, valami okból egészen felszabadul, egészen bizakodó lesz – ahogy a pacsirták emelkednek, úgy benne is egyre nagyobb távlatok nyílnak
Ma valaki nem ismert fel egy madárfajt a reggeli posztomnál, és ezért megjegyzést kapott (nem tőlem). Ezért elmesélek röviden valamit. Arról, hogy jó, ha sokan sok mindent ismernek, de ahogy régen gyerekeknek szoktam volt mondani: van valami, ami jóval fontosabb a tudásnál.
A világ legdrágább postagalambja – de ami ennél is fontosabb!
Pár hete szinte minden hírportál kis színesként hozta, hogy minden korábbinál magasabb áron kelt el egy postagalamb. Többnyire azt emelték ki, hogy a madár annyira értékes, hogy szállítás előtt biztonsági őrök védik. Érthető: az olvasókat érdekli a nagy suska, legyen szó ritka gyémántról, festményről, lóról, kocsiról.
Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente! Találtam egy lenyűgöző animációt a sarki csérek vándorlásáról. Ezt nézzétek!
....Amit viszont szinte senki sem tud, hogy a ludak a világ legudvariasabb lényei. Egy lúd mindig köszön. Nem először élek egy háztartásban velük, de olyan még nem volt, hogy ne köszöntek volna.
.A madárvonulás lenyűgöző és még ma is talányos természeti jelenség, és ha valami mégiscsak elszomorít ősszel, hát épp az, amikor sietős madárcsapatok húznak el a fejem felett, s tudom, a Földközi-tengerhez, Ciprusra, Görögországba vagy Észak-Afrikába igyekeznek. Néha kedvem volna velük tartani, érzem, hogy hiányozni fognak, és bizony elszomorodom.
A vörösbegy nagy titka – A vörösbegy október madara
Ősszel mozog a legtöbb, zömmel fiatal madár számukra ismeretlen helyeken. Mit tegyünk, ha ablaknak repülő madarat találunk? Az ősz a madárvonulás időszaka, de sajnos ilyenkor találhatunk leggyakrabban ablaknak ütköző madarakat is.
Nevében se akármilyen madár ez – de joggal kapta ezt a nyakatekert nevet. Nehéz őt besorolni bárhová is, és ha jellemezni akarjuk, akkor inkább az eltérésekkel jellemezhetjük őt.
Amit nem tudtál az őszapóról – a legaranyosabb madár
Valódi természetükkel, összetartásukkal és szolidaritásukkal azonban leginkább akkor szembesülhetünk, ha madárgyűrűzésen veszünk részt (ha már tegnap sort kerítettem a madárgyűrűzés rövid történetére is).
Valóban kérdés: hogyan lehet, hogy nem lesz előbb-utóbb az összes harkály agyalágyult? Egész életében beveri a fejét, ezerrel, újra meg újra! Hogy nem lesz mégsem egy kóválygó agyhalott?
Először is: ha azt kérdezem, melyik a Föld leggyorsabb állata, a többség kapásból vágja rá, hogy a gepárd. Ám az csak az emlősök között a leggyorsabb (110 km/h végsebességgel).
A leggyorsabb a vándor. Az ő legnagyobb hitelesített sebessége 360 km/h!
Gyönyörű madár! ❤ (Néztem még képeket róla a neten.) De hogy te még a városban is beléjük botlasz! Sőt, észre is veszed őket! 😮 🙂
Hogyan történik a madarak repülési sebességének a hiteles mérése? Mitől lesz hiteles a mérés? (Nem vagyok nagy madarász! 🙂 )
Sokszor találkoztam már velük (csak a gyermekkorom volt ebből a szempontból szegény), rááll a szemem minden madárra, de ezúttal a helyzet bonyolultabb – írom is nemsokára (a szegedi beszámoló 2. részében). Őszintén szólva nem tudom, milyen technikával mérik a száguldó vándorokat – hiteles pedig attól lesz, hogy hitelesített műszerekkel, dokumentálva történik a mérés. 🙂
készül – remélem még ma sor kerül rá. Tudom, írtam már, de azért hogy a te olvasmányéhséged milyen csillapíthatatlan! Ez jó – elképzelni is nehéz, mi mindent tudsz meg így 🙂 🙂
Igen, nemrég osztottam tovább ezt a hírt a fb-on egy dühös smiley-val együtt. Nincsenek rá szavak. 🙁
Nem rálicitálni akarok, de eszembe jutott ez a másik hír még tavalyról:
Edit!
Amikor még tanítottam a francia nyelvet a középiskolában (kb. 15 éve nincs a kötelező, sem a választható idegen nyelvek között), a tankönyvben a leckeszövegben és a gyakorlatokban a felsőfok gyakoroltatására (zseniális módszertan a franciáké-civilizáció néven fut egy tantárgyuk is amúgy, nem véletlenül) épp a vándorsólyomról tudhattuk meg, hogy a leggyorsabb: 390/óra sebességgel is képes repülni.
Szóval te is a Láttammárvándorsólymotélőben Klub tagja vagy 🙂 És mi újság a pásztormadarakkal? A másik poszt alá írtam, hogy ma láttak 15 példányt Abádszalóknál, az pedig már nagyon ott van nálatok 🙂
Hagyd!!! 🙁 Itt is volt annyi délelőtt, de hiába vártam délután nem jöttek vissza. Remélem holnap! Bezzeg az “unokatestvérei” csemegéztek rendesen az eperből. Annyira balféknek érzem magam, ilyen lehetőséget elszalasztani………… Ha úgy mozognak mint az “unokatesóik” ősszel, nem parkolnak le sokáig, akkor csak egyszer járnak erre. De hátha nem!
Ha tudnád, mennyi lehetőséget szalasztottam már el – hogy mekkora “balfék” vagyok. Én a helyedben ezen nem bosszankodnék, a fotó nem minden (ráadásul ez még nem lefutott ügy), örülj annak, hogy életedben először találkoztál pásztormadarakkal, ráadásul a saját kertedben! Én 35 év alatt egyszer láttam itthon, de itt többen soha az életben nem látták még – szóval inkább öröm, semmint bosszúság 🙂
pedig az is “csodaszerként” jött – igen, míg itt ülök, addig is, bennem is, kimutatható mennyiségben ott van az a DDT, amit még az ötvenes-hatvanas években szórtak ki 🙁 mint mindenkiben
Én még úgy nőttem fel, hogy vándorsólyom (Falco peregrinus) csak a könyvekben van – legalábbis madárleső életem első 15-20 éve úgy telt, hogy csak könyvekben vagy filmekben láthattam, legjobb esetben találkozhattam valakivel, aki már látott. Az ilyen ember az én szememben a szerencse fia volt, csaknem félisten – mert aki vándorsólymot lát, az nem lehet más, csak a sors kegyeltje.
Az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) adatai alapján készítettem ezt a grafikont. Jól látható, hogy a vándor igen lassan tér vissza, lépésről lépésre, és csak a legutóbbi időben mondható el, hogy stabilizálódott. A kirepült fiókák száma 2015-ben haladta meg először a százat. Úgy tűnik, hogy 2013-tól észlelhető egy dinamikusabb, exponenciális növekedés. Ezzel párhuzamosan a vándor – hasonlóképp a világ más tájaihoz – már nemcsak a háborítatlan hegyvidéket, a sziklafalakat használja, hanem egyre gyakrabban a nagyvárosok épületeit is. Ez rendkívül jó tendencia, mert jelentősen bővíti a vándor-élőhelyek nagyságát, így aztán talán még a hajdani populációnál is nagyobb állomány alakulhat ki idővel 🙂 
Gyönyörű madár! ❤ (Néztem még képeket róla a neten.) De hogy te még a városban is beléjük botlasz! Sőt, észre is veszed őket! 😮 🙂
Hogyan történik a madarak repülési sebességének a hiteles mérése? Mitől lesz hiteles a mérés? (Nem vagyok nagy madarász! 🙂 )
Sokszor találkoztam már velük (csak a gyermekkorom volt ebből a szempontból szegény), rááll a szemem minden madárra, de ezúttal a helyzet bonyolultabb – írom is nemsokára (a szegedi beszámoló 2. részében). Őszintén szólva nem tudom, milyen technikával mérik a száguldó vándorokat – hiteles pedig attól lesz, hogy hitelesített műszerekkel, dokumentálva történik a mérés. 🙂
Köszi! Próbáltam elképzelni egy ilyen mérést, de nem igazán sikerült. 🙂
Számíthatunk még ma a beszámoló 2. részére?
készül – remélem még ma sor kerül rá. Tudom, írtam már, de azért hogy a te olvasmányéhséged milyen csillapíthatatlan! Ez jó – elképzelni is nehéz, mi mindent tudsz meg így 🙂 🙂
No meg az is jó, hogy mennyi mindent meg lehet a neten találni. A felmerülő kérdéseimre ott próbálok válaszokat találni. Sokszor sikerül! 🙂
és erre mit mondjon az emberfia-lánya? most raktam fel 🙁 http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/termeszet-2/2018-05-23-purhabot-nyomtak-vedett-gyurgyalagok-feszkeibe/
Igen, nemrég osztottam tovább ezt a hírt a fb-on egy dühös smiley-val együtt. Nincsenek rá szavak. 🙁
Nem rálicitálni akarok, de eszembe jutott ez a másik hír még tavalyról:
http://nepszava.hu/cikk/1131661-vedett-gyurgyalagokat-pusztitanak-a-filmesek-dunakeszin
🙁 🙁
Edit!
Amikor még tanítottam a francia nyelvet a középiskolában (kb. 15 éve nincs a kötelező, sem a választható idegen nyelvek között), a tankönyvben a leckeszövegben és a gyakorlatokban a felsőfok gyakoroltatására (zseniális módszertan a franciáké-civilizáció néven fut egy tantárgyuk is amúgy, nem véletlenül) épp a vándorsólyomról tudhattuk meg, hogy a leggyorsabb: 390/óra sebességgel is képes repülni.
Jesssz! Ez az: felsőfok = vándorsólyom. Így kell nyelvet tanítani! 🙂 🙂
Ezek szerint te jóval előbb tudtad, mint én. 🙂 Mire nem jó egy idegen nyelv tanítása/tanulása. (A francia nyelv – bár nem beszélem – nagyon tetszik!)
Bizony, a francia nyelv tanulása nem pusztán egy idegen nyelv elsajátítása, sokkal több annál. 🙂
Sosem sikerült lencsevégre kapom, de nem adom fel. 🙂
Szóval te is a Láttammárvándorsólymotélőben Klub tagja vagy 🙂 És mi újság a pásztormadarakkal? A másik poszt alá írtam, hogy ma láttak 15 példányt Abádszalóknál, az pedig már nagyon ott van nálatok 🙂
Hagyd!!! 🙁 Itt is volt annyi délelőtt, de hiába vártam délután nem jöttek vissza. Remélem holnap! Bezzeg az “unokatestvérei” csemegéztek rendesen az eperből. Annyira balféknek érzem magam, ilyen lehetőséget elszalasztani………… Ha úgy mozognak mint az “unokatesóik” ősszel, nem parkolnak le sokáig, akkor csak egyszer járnak erre. De hátha nem!
Ha tudnád, mennyi lehetőséget szalasztottam már el – hogy mekkora “balfék” vagyok. Én a helyedben ezen nem bosszankodnék, a fotó nem minden (ráadásul ez még nem lefutott ügy), örülj annak, hogy életedben először találkoztál pásztormadarakkal, ráadásul a saját kertedben! Én 35 év alatt egyszer láttam itthon, de itt többen soha az életben nem látták még – szóval inkább öröm, semmint bosszúság 🙂
Tekintélyt parancsoló! Igenis a fotó remek, nagyon tetszik.
köszi 🙂 – de igazán jó képek majd a folytatásban jönnek, igaz, nem a vándorról
Néhány éve olvastam, hogy a DDT még az újszülöttek véréből is kimutatható volt.😡
pedig az is “csodaszerként” jött – igen, míg itt ülök, addig is, bennem is, kimutatható mennyiségben ott van az a DDT, amit még az ötvenes-hatvanas években szórtak ki 🙁 mint mindenkiben
Nagyon is lehet címlapkép 🙂
🙂