Rendszeresen adok hírt a Magyarországon felbukkanó ritkaságokról, időnként elsőként a hazai sajtóban; olyan fajokról is, melyek nem először fordulnak elő nálunk, ugyanakkor továbbra is ritkák és egynémely szempontból egyébként is különlegesek. A madárritkaság megfigyelése nemcsak érdekes “kis színes”, hanem jelentőséggel bír ökológiai szempontból is, hisz egy-egy ritka madárfaj felbukkanása, esetleg gyakoribbá válása hosszútávú folyamatok hírnöke lehet. Erről részletesebben olvashatsz ITT:
Az alábbi slider pedig megkönnyíti, hogy kedvedre válogathass a ritkaságok között:
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Mi a jelentősége madárritkaságok megfigyelésének? Van-e jelentősége egyáltalán?
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A zsezse egy a csízhez némiképp hasonló, méretben megegyező, apró, csinos pintyféle, mely azonban a csízzel ellentétben kimondottan ritka.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Tegnap pedig Európa legritkább hattyúfaját, a kis hattyút észlelték Berettyóújfalunál
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A tengeri sirályok közül is van egy, aki a többi tengeri sirályhoz képest is extrém „tengerimádó”. Hogyan lehetséges ez?
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Jó jel, hogy a két megkerülés időben közel esik egymáshoz; arra utalhat, hogy ebben az időszakban akár többen is megjelenhettek nálunk.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Európa legnagyobb vagy egyik legnagyobb (a források eltérőek) állománya, a hortobágyi, körülbelül 600-800 párból állt...
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Majdnem hihetetlen! Egy olyan ritkaság, mint amilyen a fehércsőrű búvár (Gavia adamsii), ismét felbukkant nálunk, ráadásul kétszer ugyanabban az évben!
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Talán hihetetlen, de a vonulás időszakában néha extrém távolságokból is kapunk madarakat, kivételes esetben távoli földrészekről, így Észak-Amerikából is.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Ezek az észak-amerikai kóborlók szinte kivétel nélkül mindig nyugatról érkeznek, vagyis “átkelnek” az óceánon. Pontosabban erős szelek, rendszerint hurrikánok ragadják el őket Amerikai partjairól.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Gondoljunk csak arra, hogy kedvezőtlen körülményekre hogyan reagál egy növényfaj. Lassú fogyatkozásba, „haldoklásba” kezd, mely eltarthat évtizedekig is, így ez nehezebben érzékelhető és mérhető,
míg egy madárfaj egyik napról a másikra képes áthelyezni telelőterületét, fészkelőhelyét.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Rokona, a vékonycsőrű víztaposó szintén elenyésző számban vonul át Magyarországon, de többé—kevésbé rendszeres, viszont a laposcsőrű annyira ritka, hogy 1925 és 1996 között mindössze 11-szer látták nálunk.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Páran talán emlékeztek rá, hogy két éve ilyenkor nagy izgalommal figyeltünk egy rendkívül szép és titokzatos madarat, a rózsaseregélyt vagy pásztormadarat
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Ilyen madarat eddig mindössze két alkalommal láttak Magyarországon, de nem csak ezért hozok hírt róla.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Évenként is változó, hogy melyik faj tisztel meg minket leginkább. Az idén az ékfarkú halfarkas a sláger.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A szirti fecske első magyarországi előfordulását hitelesítenie kell még az úgynevezett Nomenclator Bizottságnak, de ebben az esetben ez nem lesz gond, mivel első szirti fecskéinkről fotók is készültek.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Nem akármilyen hétvége volt ez. A tegnapi nap új madárfajt hozott Magyarországnak, de nem is akármilyen fajt
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Érdemes a következő hetekben fokozottan figyelni a ragadozókra, gyakrabban felnézni az égre, és ha köröző madarat látunk, nézzük meg, vajon nem keselyű-e.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A feketetorkú szürkebegy első magyarországi megfigyeléséről írva megjegyeztem, hogy a madárka sajnos nincs jó állapotban
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Talán túlzásnak tűnhetett, de íme, itt a bizonyíték,
egy madáretetőn akár olyan fajok is megfordulhatnak, amelyeket eddig nem figyeltek meg idehaza.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Az etetőket érdemes továbbra is alaposan figyelni, egyrészt, mert lazúr előfordulhat másutt is még (milyen szép volna egy második és harmadik hazai adat!), másrészt nemcsak ő bukkanhat fel, hanem újabb ritkaságok is. A lazúrcinegéről se hallott az etetősök zöme, de arról, aki a múlt héten bukkant fel egy etetőn, talán még kevesebben tudnak.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A pásztormadár bonyolult, számunkra és a tudomány számára is nehezen átlátható stratégiát követ.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A vadludak általában kevésbé dekoratív madarak, alapszínük szürke vagy szürkésbarna, de van egy, amely minden szempontból kilóg a sorból, ez pedig a vörösnyakú lúd.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A pásztormadár 2018-as beözönlését folyamatosan figyelemmel kísértem. A velük kapcsolatos posztokat, írásokat itt találjátok meg idősorrendben s egy helyen.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Sokan tudjátok már, hogy a sarki csér teszi meg vándorlásai során a legnagyobb távolságot. Egyes számítások szerint ez legalább 50.000 kilométer évente!
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A fejér megyei Sárkeresztúron lassan már 2 hete egy alaszkai madárfaj nyaral, egy amerikai pettyeslile (Pluvialis dominica).
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
A két kutató rájött tehát, hogy az interneten ma már annyi videó van, akár a víztaposókról is, hogy terepi munka nélkül is kutathatók.
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Tudtad, hogy ami most leszállt nálunk, az egy tökéletesen sima sztrádáról sem tud felszállni? Tudtad, hogy ez a madár annyira messziről jött, hogy rajta sincs a térképen?
![](http://centauriweb.hu/archiv/wp-content/uploads/slider67/divider.png)
Ez a madár még sosem fordult elő az országban, legalábbis nem tudunk róla, ám feltételezhető, hogy 1-1 példány elvetődik ide, a nagy kékcinkés időszakokban, Szibéria felől, de még senkinek sem sikerült bizonyítani az előfordulását.
Oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!