Mindent le nem irhatunk, mert nagyon megvastagodnék a könyv és bekövetkeznék az, a mitől a nép bölcs mondása óvogat
A MADÁR TERMETE ÉS RÉSZEI.
IX. A MADÁR TESTRÉSZEI
Noha a gólya és az ökörszem között nagyságra és a tagok, meg a részek arányaira nézve akkorra különbség van, hogy akár azt hihetné valaki, hogy sehogysem egyeztethetők, az egyezés mégis könnyen lehetséges, mert a test boritéka mindkettőnél a toll, a testrészek ugyanazok, csakhogy mérték szerint nagyon különbözők. Vegyük magyarázatunkhoz akármelyik rigónak a rajzát és kikapjuk minden madárra nézve a szükséges elnevezéseket, a melyeket a madárfajok leirása végett ismernünk kell.
Kezdjük tehát a rigó fejen, a csőrön átmenve a hátra, a farkra, aztán alúlról ismét fel a fej legkiállóbb részéig, a csőrig.
Van tehát a madárnak csőre, ennek felső és alsó kávája: van homloka, fejebúbja, tarkója, háta, dolmánya, farcsikja, farka, farokalja, szárnya, a lábnak csüdje, karma, lábújja, hasa, melle, begye, kantárja, szeme. A rajz világosan mutatja, hogy melyik részre tartozik a szó. Azt nem is kellett külön kimutatni, hogy a szárnynak van fedő- és van evedző tolla, a farknak pedig kormánytolla.
Mindent le nem irhatunk, mert nagyon megvastagodnék a könyv és bekövetkeznék az, a mitől a nép bölcs mondása óvogat, hogy t. i.:
Noha a gólya és az ökörszem között nagyságra és a tagok, meg a részek arányaira nézve akkorra különbség van, hogy akár azt hihetné valaki, hogy sehogysem egyeztethetők, az egyezés mégis könnyen lehetséges, mert a test boritéka mindkettőnél a toll, a testrészek ugyanazok, csakhogy mérték szerint nagyon különbözők. Vegyük magyarázatunkhoz akármelyik rigónak a rajzát és kikapjuk minden madárra nézve a szükséges elnevezéseket, a melyeket a madárfajok leirása végett ismernünk kell.