Mintha egy ízig-vérig észak-amerikai prózát a szerző nyakon öntött volna egy adag latin mágiával.
Az irodalmi élettől távol maradó, titokzatos Centauri 2006-ben publikált először, azóta őrzi inkognitóját. Két novelláskötetének magabiztos, újszerű, egyedi hangja sokakat zavarba hozott, annál is inkább, mert nem lehetett arcot társítani a rejtélyes névhez. Öt év hallgatás után az író idén első regényével jelentkezett. A Jégvágó továbbra is őrzi a titkot, Centauri nem leplezi le magát – a hagyományos értelemben. A regény ugyanis bizonyos szempontból mégis leleplező erejű: pontosan felidézi a szerző prózai világát, vagyis eltéveszthetetlenül centauris. Az írói (ál)név véglegessé vált, megszilárdult. A regény ugyanakkor jóval több, mint a korábbi munkák felidézése. A Jégvágó egy szokatlanul nyers, felpörgetett történet, amely egyszerre idegen, és mégis rendkívül ismerős. Mintha egy ízig-vérig észak-amerikai prózát a szerző nyakon öntött volna egy adag latin mágiával, és mindezt magyar nyelven, a magyar olvasó valóságát szem előtt tartva formálta volna regénnyé. A végeredmény egy különleges, letehetetlenül izgalmas regény, az év egyik különleges meglepetése.