• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

Karantén zene – pszichedelikus

De azért van valami, amivel ki lehetne akasztani. Ha nem lenne zene. Isten ments, hogy az egyszer előforduljon.

A zenéket a bevezető alatt találod 🙂

2020.04.08. Engem nem akaszt ki a karantén – nem azért nem, mert elfogadom a járványt, hogyan is fogadhatnám el?, de az a tény, hogy sokat kell itthon lenni, hogy nem mozdulhatok ki, s immár 6-7 hete a lábam nem húztam ki itthonról, nem visel meg, hisz eddig is sokat voltam itt, íróként hozzászoktam az efféle “bezártsághoz”, annak ellenére, hogy alapvetően pedig rengeteget mozgok, ha másként nem, hát itthon, a 11 hektáros udvaron, a patak mentén, nincsenek elvonási tüneteim, nincs mozgáshiányom, nincs bezártság érzésem, azért sem, mert az a környezet, mely körbevesz, inkább összeköt a világgal, semmint elszigetelne, konkrétan a vadon, nincs utazásfüggőségem, nincs kávézhatnékom, nincs mozi- színház- étterem- és vásárlásfüggőségem, jól elvagyok itt, van itt dolgom elég, mindig, újra és újra, az sem zavar, ha az étkezés kissé egysíkú (bár ez inkább hiba, semmint erény),

nem érzem úgy, hogyha hónapokat töltök itthon, semmi sem történik, nagyon is sok, ami itthon esik meg velem, voltaképp több annál, mint ami bármi más lehet

ezzel együtt természetesen bánom kicsit a TWO ON THE ROAD kényszerű felfüggesztését, bár őszintén szólva ez sem tölt el csalódással, de azért van valami, amivel ki lehetne akasztani. Ha nem lenne zene. Isten ments, hogy az egyszer előforduljon. Megvagyok anélkül is, hisz megvoltam például a Zafír-túrán is zene nélkül és tucatnyi más helyzetben is, de ha egy mód van rá, akkor zene mindig legyen. Szinte mindig zenére dolgozok, sokszor még főzni is zenére főzök. A zene nekem lélegzet. Zenére írok, és szerkesztek honlapot, fényképeket, videókat, s ha ez eddig másként lett volna, most, világjárvány és karantén idején mindenképp rászoknék. Hallgatok is sokat, azt hiszem a megszokottnál is többet, s talán árulkodó, hogy leginkább pszichedelikus zenéket. Ezeket általában főként íráshoz és szerkesztéshez használom – többségük nem tartozik a hallhatatlan opuszok körébe, nem véletlenül. Igazán “nagy zenék” íráshoz például alkalmatlanok, mert elvonják a figyelmet; íráshoz tehát leginkább olyan zenéket választok, melyek kicsit tudatmódosító, sokszor visszajátszható, alapvetően háttérzenék. De rendkívül jókat találni. Viszont van ebben  a hetekben valami, ami a szokottnál is több pszichedelikus zenét kíván – nem kell magyarázni. Ezeket most összegyűjtöm apránként ezen a lapon, hátha jól nektek is.

Kevés időm van arra, hogy a karantén hangulatából átadjak valamit. Ezek a zenék sok szempontból alkalmasabbak is erre. Hallgassátok velem, legyünk ebben együtt valamiként. Ki-ki a maga helyén, maga szobájában, maga életében, egy történelmi helyzetben.

Természetesen hallgatok más zenéket is, s ha egy másik csoportot kell megjelölnöm, akkor a “pörgős zenéket” jelölném meg, melyeket voltaképp kávé helyett, fáradtság és álmosság ellen használok; ezeket is rakom egy csokorba, s ha már összejött pár, akkor hozom őket. Egyébként egy-egy új vagy adott napon sokat hallgatott zene időről-időre megjelenik a nyitóoldalon is.

Maradjatok otthon, maradjatok velem, s ami a legfontosabb: maradjatok egészségesek! Üdv: Cen’


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    rock and roll


    http://https://centauriweb.hu/archiv/barangolo-utazas-turazas-ember-es-termeszet/two-road-ketten-egy-uton/2020-01-08-merre-visz-az-ut/

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük