Málta 2020 (Fotó: Centauri)
Nagyszerű operák vannak, őrült jó regények, szimfóniák, piramisok, és iszonyat sok kunyhót építettünk, ám mindez eltörpül a Föld-műhöz képest, és mi mégis hajlunk az önimádatra.
2020.04.20. Még mindig kerülnek elő régi, Facebookon ragadt írások, így például az alábbi, 2015-ben Föld napjára készült rövid poszt. Köszönet Szabó Editnek, hogy kihalászta az internet özönéből 🙂 Én már nem is emlékeztem rá, s így még jobb. Mert egy kicsit dokumentum is – az a düh, ami kiérződik. Annak rögzítése, dokumentálása is ez, hogy 5 éve még “zöld csávónak”, “zöld írónak” lenni nem volt trendi, sőt – bármely oldalról kaphatott az ember lesajnáló megjegyzéseket. Az a poszt akkor 5 lájkot és egy megosztást ért a Facebookon. De írtam erről akkor is, amikor csak párakat érdekelt. Azóta persze mindenki ultrazöld lett, jött Gréta, jött a “nagy megvilágosodás”. Ennek furcsaságairól pedig tavaly írtam többször is.
Pandémia ide vagy oda, ezek a kérdések velünk maradnak a járvány után is. Fogadjátok szeretettel tehát ezt az 5 éve írt bejegyzést, és osszátok meg másokkal is. Hátha most már jobban megérett erre az idő 🙂
A 2015-ös poszt a kép alatt 🙂
Atlanti-óceán, Franciaország, Maubuisson, 2020
2015: Minden nap a Föld napja. De mi általában csak április 22-én gondoljuk így.
Ez ünnep kell, hogy legyen. Nekem az is. Minden nap, kivéve ezt az egyet. Mert ilyenkor – bármennyit szelídültem is – elfut a méreg. Bármit mondok, rögtön hallom az ellenhangot. Az oly divatos pátoszellenesség gúnyosan felszisszen: „Úristen, micsoda emelkedettség! Mekkora egy zöld ez a csávó.”
Ez a legrosszabb: a felsőbbrendűség pátoszmentes pökhendisége.
Nagyszerű operák vannak, őrült jó regények, szimfóniák, piramisok, és iszonyat sok kunyhót építettünk, ám mindez eltörpül a Föld-műhöz képest, és mi mégis hajlunk az önimádatra. Jól emlékszem egy hajnalra, amikor a szokottnál is jobban haladt az írás, ám mielőtt önfeledt ünneplésbe temetkezhettem volna, feldübörgött a közeli erdő, és olyan hóförgeteg ereszkedett le, szó szerint az égből, amihez foghatót azóta se láttam.
Csak arra tudtam gondolni: bármi történjen is, írjam meg életem regényét vagy a legpusztítóbb szonettet, ilyet én nem tudok.
Letaglózó volt s egyszersmind felemelő. Jobb is gyönyörködni olyasmiben, ami rajtam túl van. Talán öregednem kell, hogy narcisztikus legyek, csakhogy épp vénségemre nem marad bennem semmi, amiben gyönyörködhetnék: erőm és ruganyosságom oda lesz, egészségem meginog, vaksi leszek és süket.
A 35 millió fajjal együtt élő emberi nemnek sem tesz jót, ha más fajok fölé képzeli magát, mert ha a Föld uraként él, gyilkolni fog a saját köreiben továbbra is.
Inkább legyünk a Föld jobbágyai, ha úgy jobb, vendégei, nekem édes mindegy, csak ne az urai. Uraskodásunkból fakad minden belviszályunk.
És rajtam se uralkodjon senki. Ha nem akar, nem tud, nem szeret a Föld hatalmas forgásán ámulni, ne tegye, de amikor én őrjöngve csodálom mindazt, ami nem az ember műve, nekem ezt senki meg ne tiltsa. Mert én végső soron a Földhöz tartozom, elidegeníthetetlen jogom, hogy mennydörej, fagy és tűz járjon át, hisz jobbágy vagyok, és míg lélegzek, botrányosan szabad, akár egy gleccser.
Most pedig kiviszek pár embert a Kis-Balatonra, nehogy már csak tévén nézzük a Földet!
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm 🙂
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!
Klímaváltozás helyett klíma-krach
Hiszek egy Földben – Föld napja
Greta Thunberg és Centauri szindróma
Külön udvar – közös ring – klímapolitika
Akkor, 2015 áprilisában én még azt sem tudtam, hogy létezik a fb-on egy ilyen oldal. Március 16-án indítottad, épp csak betöltötte az egy hónapot április 22-én, de Patai Mária Zsuzsanna már ott volt a poszt kedvelői között. 🙂 Vajon hogyan talált rá az oldaladra? 🤔
Jó kérdés – talán a Magvető oldalát követte, és onnan tudta meg 🙂 Ki tudja? Egyszer talán elmondja. Ő is jól eltűnt sajnos 🙁
Azt reméltem, hogy így majd szóra bírom. 🙁 Próbáltam kicsit provokálni.
De hátha csak még nem járt erre. 🙂
Attól félek, az is kérdés: vajon ez, az uralkodhatnék, a versengésvágy, a hatalmi gőg nem-e az ember kiiktathatatlan sajátossága – melyet csak az ember kiiktatásával lehet kiiktatni a Földről? Legalábbis: az ember mint “uralkodó faj” kiiktatásával…