A vízimadaraknak különösen nagy szerep jut más élőlények terjesztésében-terjedésében (Fotó: Centauri)
Számos invanzív faj terjesztésében a madarak komoly szerepet játszanak, ugyanakkor a természetes terjedést, a természetes megújulást is szolgálják.
2019.12.02. Érdekes cikk jelent meg a napokban a vándormadarakról a 24.hu-n. Korábban én is írtam arról (többször is), hogy például a szajkó milyen jelentős szerepet játszik az európai tölgyesek fennmaradásában, amikor a tölgy makkját nemcsak fogyasztja, hanem eltárolni is igyekszik. Épp az idén írtam arról, hogy ebben az esetben ráadásul a szajkó tárolási szokásai, kombinálva a szajkó vonulásával olyan rendszert alkot, ahol Közép- és Nyugat-Európa tölgyerdőinek megújulását vendégmunkások, Ukrajna és Oroszország felől érkező szajkók tízezrei teszik hatékonyabbá (Korábban nem publikált adatokkal támasztottam alá ezt ITT).
Ennek fényében különösen érdekes az a kutatás, amelyben azt vizsgálták, melyik vándormadár mekkora hatékonysággal tárol a gyomrában magvakat, sőt kisebb élőlényeket, s így mint “szállítmányozó” mennyire hatékony.
A sarki csér 30.000 kilométert vándorol minden évben. Ha bármiféle fajokat magával hurcol, gyakorlatilag az egész Földön terjesztheti. (Forrás)
Íme, így vándorol a sarki csér 🙂 És ő csak egy a Föld közel 10.000 madárfaja közül. (Forrás)
Mint a kutatásokból kiderül, számos invanzív faj terjesztésében a madarak komoly szerepet játszanak, ugyanakkor a természetes terjedést, a természetes megújulást is szolgálják.
Ajánlom figyelmetekbe, azért is, mert szépen rímelnek a kutatások eredményei arra is, amit a napokban hoztam elétek a természetes hálózatokról, illetve a természetes hálózatok ellehetetlenüléséről, feldarabolásáról. (ITT) Ebből a szempontból, figyelembe véve a kutatás eredményeit, azt mondhatjuk, hogy a madarak hidakat képeznek. Hidakat, melyek időlegesen képesek kompenzálni az élőhelyek feldarabolódását, képesek biztosítani a temészetes hálózatok működését akkor is, amikor azok mozaikokra esnek szét.
A dolog velejárója, hogy ezeken a hidakon persze nemkívánatos fajok is átkelhetnek.
Számos érdekes esetet hoz a cikk, ugyanakkor az egyik legérdekesebb fajról nem szól – én viszont hetek óta készülök rá, hogy írjak róla. Azt hiszem, eljött ennek is az ideje. Igyekszem mihamarabb. Addig lapozzátok fel a 24.hu cikkét ITT.
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
A kert madarai között is sokan vannak, akik terjesztenek fajokat – élen a rigókkal! – Fekete rigó (Turdus merula) (Fotó: Centauri)
Regisztrálás után értesülhetsz a legfrissebb, legfontosabb cikkekről 🙂
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/europa-legosibb-erdesze/
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/szajko-erdotelepites-madarvonulas-nem-minden-az-aminek-latszik/
http://https://centauriweb.hu/archiv/szinnel-lelekkel/halozatok-csapdajaban-az-internet-es-termeszet-halozatai/
http://https://centauriweb.hu/archiv/tallozo/termeszet-2/mivel-talalkozik-egy-buvar-tengerben-mindenre-gondolnek-de-erre-nem/
http://https://centauriweb.hu/archiv/erdo-mezo-kert-es-vadon/tajfesteszet-otthon-1/
Érdekes cikk, nekem most mégis egy belföldi “utazó”, (illetve lehet külföldi is) jutott eszembe. Akartam is már kérdezni, hogy nálad mi a helyzet, mennyire gyakori a portán. Ez az utazó pedig nem más, mint a kullancs. Nagyon sok madár hordozza, potyogtatja. Az én kertem rettenetesen fertőzött, és ebben van szerepe bizony a madaraknak is.
Az idén itt is sok a kullancs – talán az egymást követő enyhe telek sem a legjobbak; ebből a szempontból sem, bár úgy olvastam valahol, hogy a kullancs mínusz negyvenig fagyálló!
Érdekes és izgalmas!
Köszönet a csodás fotókért.
Örömmel – remélem, sok fotót hozok még az év végéig. 🙂
Hála neked, Cen’, lett egy újabb kedvenc madaram: a sarki csér. ❤
Felkeltetted iránta az érdeklődésemet, és kicsit utánanéztem a neten. Fantasztikus kismadár!
Mivel a sarki nyárban szeret élni, képes érte átrepülni a bolygót. Ám nem nyílegyenesen repül, hanem kacskaringósan, mert energiát spórolva repül a szelek után – a szelek szárnyán 🙂 -, és nem pedig széllel szemben.
Azt is olvastam, hogy mivel ezek a madarak általában kb. 30 évig élnek, a kutatók megbecsülték, hogy életük során a sarki csérek mintegy 2,4 millió kilométert tesznek meg – ami nagyjából annyi, mintha háromszor tennék meg az oda-vissza utat a Földtől a Holdig.
Elképesztő! 😯
Belopta magát a szívembe. 🙂
Nagyon klassz a sok infó, amit idehoztál – akartam róla írni, de most már talán felesleges is 🙂 Nem véletlen, hogy odavagyok a madarakért – mert a sarki cséren kívül sok madár tud olyasmit, amitől az ember csak ámul és bámul.
Azért csak írjál róla! Van még mit írni. És hozzál képeket is! No meg más, hasonlóan érdekes madárról is.
Van még hely a szívemben más madaraknak is! 🙂