Először volt a tízéves háború. Ez tavasszal kezdődött és tavasszal is ért véget. Hatvan évvel korábban. Májusban béke volt. Majd következett a húszéves háború, ami húsz évig tartott, nyáron kezdődött és nyáron ért véget. Szeptemberben ismét béke volt. Végül kitört a harmincéves háború. Ez ősszel kezdődött és ősszel ért véget, harmincévnyi öldöklés után. Októberben elcsöndesültek a frontok. November elejére egyszerűen kiürültek a lövészárkok. Az ezredesek, dandártábornokok, marsallok novemberben már nem találtak katonákat. December elején próbáltak még toborozni, de a falvak és a városok egyaránt üresen álltak, pontosabban nem volt bennük férfi, még fiatal férfi vagy nagyobb fiúcska sem. Arról nem szólva, hogy ezredesek, dandártábornokok, vezérkari főnökök és marsallok se igen akadtak. Az a néhány, aki maradt, agyalágyult hülye lett a sok lövöldözéstől, az összességében hatvanévnyi öldökléstől elszállt minden harcikedvük és életerejük, megöregedtek, nemhogy harcolni, de járni is alig tudtak, süketek voltak mindkét fülükre, és amikor ezek közül néhányan itt-ott, véletlenszerűen, a pusztában, a tajgán, a tundraövben, az évekkel korábban elcsatangolt vagy leszakadt, húsz és harminc és negyven évvel korábbi hadifogságból hazafelé vándorló kéttucat férfiból összeblöfföltek egy-egy tizedet vagy fél szakaszt, bármit, amit harci alakulatnak tekinthettek, és mustársárga, vérpöttyös térképeikkel elindultak az utolsó állások felé, majd odaértek, azt kellett látniuk, hogy ott már rég nem folyik semmiféle harc, sőt vér se. A tízéves háborúból visszamaradt csontoknak nyoma sincs. A húszéves háború katonai zubbonyaiból csak itt-ott maradt néhány mandzsettagomb, de az is a porhanyós, vértől fekete tőzeg alatt.
Sajnos, a gróf eltűnt a ködben, hiába vártunk rá egyre növekvő lelkesedéssel. 🙁
Ebben az esetben hiába szedném össze a nol.hu-ról az ott megjelent részeket, azok – a Rondóval ellentétben – nem adnák ki az egészet.
Nincs mit tenni, várni kell tovább.
Hosszú várakozás lesz, attól tartok. 🙁
(Ma éppen errefelé böngészgettem… 🙂 )
Sajnálom, nem tudom cáfolni, valóban hosszú várakozás lesz, s nem ez lesz a következő regény 🙁 De azért mindjárt megnézem, találok-e valami “grófosat” 🙂 🙂
Tudom, hogy nem ez a következő megjelenő regény, azért szomorkodtam picit, ha már idekeveredtem. 🙁
Kíváncsian várom, akad-e a fiókodban valami “grófos”! 🙂 🙂
felraktam már, de sajnos nem a fiókból – wincsiről kellene kimenteni 🙁 – és attól tartok, hogy a neten talán már olvastad is – de mennyire örülnék, ha ez most új volna neked! 🙂 https://centauriweb.hu/novellak/elbeszelesek/herr-donau-duna-eredetenek-igaz-tortenete/
Erre még nem bukkantam rá a neten, ezért aztán frenetikus erővel hatott most rám, amikor olvastam,
Köszi! 🙂
Örülök, szívesen – de olvastam ám még az első hozzászólásodat is, s arra csak annyit, hogy annyira tudtam, hogy ezzel nem feltétlenül könnyítem meg a dolgot – legalábbis jó esetben. Mert ha jó a novella, akkor kellene még belőle… De annyi baj legyen, s reméljük, hogy eljön majd a megjelenés napja is, lesz elég időm, egészségem, lehetőségem befejezni, megírni, kiadni mindent, 🙂
Pontosan ez a helyzet, nagyon jól látod! 🙂
Te pedig vigyázz az egészségedre, okosan gazdálkodj az erőddel és az időddel, hogy legyen lehetőséged mindenre, amit szeretnél még!
igyekszem 🙂
🙂