Hogyan alszanak a madarak? – földön, vízen, levegőben

A vadludak hangját sokszor hallani ősztől tavaszig éjjel. Előszeretettel vonulnak ők is éjjel. Gondolhatnánk, másnap mindig kipihenik magukat. Eszünkbe nem jutna, hogy közben alszanak is – pedig könnyen lehet! (Fotó: Centauri)

Hogyan alszanak a madarak? – A madarak alvásával kapcsolatosan ismét megdöbbentő és sok szempontból megmagyarázhatatlan jelenségekkel szembesülünk.


Szabó Edit kérdezte nemrégiben a világ legjobban repülő madaráról írt cikk alatt – ahol többek között arról is írtam, hogy a sarlósfecskék képesek az éjszakát is a levegőben tölteni –, hogy amennyiben éjjel is repülnek, mikor alszanak? Jogos a kérdés, a válasz pedig megint csak a madarak elképesztő képességeinek világába vezet be minket.

A madarak alvásával kapcsolatosan ismét olyan megdöbbentő és sok szempontból megmagyarázhatatlan jelenségekkel szembesülünk, mint amikor például a madárdalt vizsgáljuk közelebbről nagy lassításban.

Jó pár helyen írnak a madarak alvásáról, néhol például a madáretető-tulajdonsokat figyelmeztetik arra, hogy az odúk nem csupán a költés időszakában fontosak, hanem télen is, amikor az odúlakók menedéket keresnek. Viszont nem esik szó arról, mi történik egy téli éjszakán azokkal a fajokkal, melyek nem használnak odút fészkeléshez sem.
Elsőként próbáljuk meg elképzelni, hogy tengelicék, fenyőpintyek vagy zöldikék vagyunk, akik alkonyatkor – télen ez igen korai időpont – „felgallyaznak” egy fára, ha erre módunk van, akkor egy sűrű, védett fenyvesben.

A kertből és az etetőkről jól ismert pintyféléink nem odúban éjszakáznak – és ez nem gyönge kihívás, ha egy kicsit átgondoljuk (Fotó: Centauri)

Képzeljük el először is azt, hogy nem tudunk lefeküdni. Bármilyen fáradtak és álmosak vagyunk is, egész éjjel kapaszkodni kell az ágon. Erre viszonylag jó megoldást kínál, hogy a madarak lába szokatlanul mechanikus. Minimalizált szerkezetek, szinte nulla izommal, főként csontok és ínak kombinációja. Nem kell szorítaniuk ahhoz, hogy kapaszkodjanak, inkább azt mondhatjuk, hogy a lábujjakat, mint egy bilincset, rákattintják az ágra. Ezzel azonban még nincs megoldva minden, főként nem egy viharos éjszakán.

Gondoljuk el, milyen lehet egy szeles, fagyos éjt „átküzdeni” egy vékony ágon, míg az nem is egyszerűen mozog, hanem hatalmasan leng a sötét éjszakában.

A madarak alvásáról szólva gyakran a vonuló vagy az óceánok fölött kóborló madarakra hivatkoznak, mivel ezekben az esetekben elkerülhetetlen az alvás kihagyása. De indokolatlan ennyire messzire szaladni rögtön, hisz a kertünk madarai is milliószám kényszerülnek kihagyni éjjeleket viharos időben.

Vagy mégsem? Ez itt a nagy kérdés. Ha mi kényszerülnénk ilyen helyzetbe, nyilván másnap szédelegve indulnánk neki a napnak. Se nem a madarak!


vándoralbatrosz

A vándoralbatrosz a világ egyik legjobban repülő madara, napi vitorlázó-teljesítménye 500 kilométer az óceán fölött; annyit repül, hogy egy év alatt többször is megkerüli a Földet, de számolnunk kell azzal, hogy a vízre voltaképp bármikor leszállhat. Hogy ezt nemcsak ő, hanem más óceáni fajok sem teszik meg mindig, annak egyik oka abban kereshető, hogy jól kidolgozott protokoll áll rendelkezésre a repülés közbeni alvásra is. (FOTÓ)

Általában is elmondható, hogy a madarak fokozott éberségre vannak ítélve, hisz például ragadozók között élnek. Úgy tűnhet, hogy nem is alszanak igazán. Még ha lehunyt szemmel pihennek, felriadnak a legkisebb neszre is. Felületesen azt mondhatnánk, a madarak csak a „félálmot” ismerik. És ez valamelyest igaz is, de nem abban az értelemben, hogy sose aludnának mélyen. De míg nálunk a két állapot, mondjuk így: a szendergés és a mélyalvás két időben elkülönülő dolog, addig a madarak képesek mindkettőre egyidőben.

Míg nálunk – és általában az emlősöknél – az alvás mindkét agyfélteke kikapcsolását jelenti, addig a madarak képesek az agy egyik felét teljesen lekapcsolni, REM-állapotba hozni, míg a másik továbbra is abszolút ébrenlétben van. Magyarán az agy egyik fele mélyen alszik, míg a másik ezerrel figyel. Aztán fordítva.

Komolyan kérdezem: hát nem zseniális?
Más kérdés, hogy nem tisztázott, hogyan képesek erre. Ráadásul a madarak egy szemvillanás alatt képesek előállítani a REM-állapotot. Tehát amikor egy madár pár másodpercre megáll, elnyugszik, kicsit lehunyja a szemét, aztán repül tovább, olybá tűnhet, hogy nem sok történt. Ám valójában ilyenkor a madár képes akár másodpercekben mérhető mélyalvásra is! Alszik is, de a biztonságát sem kockáztatja. Az óceánok fölött hetekig leszállás nélkül kóborló fajok (például albatroszok vagy fregattmadarak) épp úgy használják ezt a technikát, mint szárazföldi fajok vonuláson.

énekes rigó turdus philomelos a klyímaváltozás és a madarak

Énekes rigó – itt élünk velünk, a kertjeinkben, erdőinkben, de ősszel ő is elvonul. Előszeretettel teszi meg a nagyobb etapokat éjjel, ilyenkor valószínűleg ő is bólint néha egyet-egyet odafönt, az éjszakai égen. Bármilyen elképesztő is. Ez van. 🙂 (Fotó: Centauri)


Számos nappali faj vonul éjjel, például a rigók, a partimadarak, pityerek, és sokan mások.

Azt hihetnénk, hogy másnap aztán kialusszák magukat, holott talán repülés közben is tudtak „hunyni”. Azon túl, hogy a biztonságuk szempontjából is fontos mindez, ennek köszönhetően képesek rövid idő alatt hatalmas távolságokat megtenni, hisz repülhetnek az alvás rovására is. De miért annyira fontos, hogy egy madár rövid idő alatt eljuthasson a lehető legtávolabbra? Nemcsak arról van szó, hogy sokaknak kell átkelni tengereken, ahol meg sem tehetnék, hogy leszálljanak. A vonulás időszakában könnyen állhat elő olyan helyzet az időjárás hirtelen megváltozásával, amikor igen hamar kell lelécelni, és igen messzire kell menni ahhoz, hogy megint elfogadható klímán találják magukat.

Tehát ez a képesség többszörösen is élet-halál kérdés a számukra.

Visszatérve a kiindulási pontra: a sarlósfecskénél épp erről van szó, de mivel minden egyes vihar azt a kockázatot jelenti a számukra, hogy földre kerülhetnek, ahonnan aztán nem tudnak majd felszállni, így náluk a kedvezőtlen időjárás elől kitérni napi rutin (ahogy az korábban részletesen megírtam).

Pompás fregattmadár

Pompás fregattmadár – Ő az egyik, aki hónapokon át jön-megy az óceánok felett leszállás nélkül, igaz a sarlósfecskéhez képest valamivel könnyebb a dolga, hisz jóval kevesebb dologgal ütközhet éjjel. (FORRÁS)

Fregattmadaraknál ráadásul azt találták, hogy vitorlázás közben még arra is képes, hogy egyszerre kapcsolja le mindkét agyféltekét, de úgy, hogy a koordináció marad! Rövid időre tehát akár beállhat a teljes alvás állapota is. Ezzel együtt is sok madár szenved el elképesztő alváskieséseket, amit elvileg pótolniuk kellene. De két dolgot nem tudunk. Az egyik: a tudomány nem biztos abban, hogy valóban pótolják-e a kiesést minden esetben. A másik: nem tudjuk, hogyan képesek a pótlásra.
Bár első látásra úgy tűnhet, hogy a levegőben éjszakázó madár számára ijesztően kevés lehetőség nyílik pihenésre, a valóság ezzel szemben az, hogy számos lehetőségből választhat – és választ is. Ezeket minden bizonnyal kombinálja. Legalább három módszert használhat.
1. „Féloldalas” váltakozó alvással, hol az egyik, hol a másik agyféltekét pihenteti.
2. Egészen rövid teljes értékű, másodpercekben mérhető rövid REM-szakaszokat iktat be a repülésbe.
3. Végül, ha kedvezők a körülmények, magasan van, nyugodt a légkör, lekapcsolhatja akár mindkét agyféltekét, míg vitorlázó repülés közben a koordináció megmarad, vagyis nem fog zuhanni.
E három kombinációja révén épp elegendő alváshoz jutnak nemcsak a sarlósok, hanem minden madár a Földön. De cseppet sem lepne meg, ha idővel újabb és újabb trükkökről lebbenne föl a fátyol, mert ha van olyan társaság, mely újra és újra hajmeresztő meglepetésekkel nyűgöz le minket, akkor az kétségkívül a madarak csoportja.
Kérlek, oszd meg ezt az írást másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*


 

Melyik a világ legjobban repülő madara?

Mire tanítanak a madarak? – Több szerénységet!

Hogyan kerülnek baglyok a városokba? – Erdei fülesbagoly

A világ legudvariasabb élőlényei – a ludakról

Amit tudni kell a harkályokról

Ketten egy fészkekben – vetési varjú és kék vércse

 

 

5 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    Igen! Hajmeresztő képességeik vannak a madaraknak, lenyűgöző teremtmények!
    Mit sem tudnék mindezekről, ha nem irnad le, Cen’.
    Hálás köszönet érte!🐦🦉🦅🐣🦆🐧🐓🐥

  2. Köszönöm! Érdekes, hogy mennyi mindent tudnak a madarak, amit mi nem. 🙂 Épp minap volt valamelyik ismereterjesztő tv csatornán egy film a nagy tengeri madarakról, és megdöbbentő volt, hogy van amelyik az egész életét a levegőben tölti, csak a költéshez van szüksége pl. egy sziklára.

  3. Szabó Edit

    Nahát! Ezek szerint a madaraknak sosem kell számolgatni a bárányokat. 🙂

    Ez megint nagyon érdekes volt. Többet kaptam, mint reméltem.
    Köszönöm, Cen’!

  4. Kedves Cen- nekem a volt anatómia professzorom jut eszembe, meg a csodás könyve amit a madarak tanulmányozásáról írt, meg a tobozmirigyről, ami a madarak bioritmusának tanulmányozásáról írt, egy önéletrajzi könyvében. A varázslatos tobozmirigy- alvás és ébrenlét- szaporodás stb. Prof.Mess Béla, sajnos nincs már köztünk, tavaly eltávozott egy másik dimenzióba 93 évesen, de életéből sokat áldozott erre, Köszönöm ezt a csodás megfigyelést, tanulhat az ember az alvás és ébrenlét állapotáról a madaraktól. A spirituális világban a tobozmirigy a harmadik szem. A varázslatos biokémia hozzá adja a melatonin szintet, ami az alvással is meg a szaporodással is szorosan összefügg. Hála Neked, sokat hozzá teszel a megfigyeléseiddel a tudományos világhoz is . Képzeld el, akinek elmeszesedik a tobozmirigye, az továbbra nem képes azokat az energiákat venni a hatalmas kvantum világból az univerzumból aminek mindnyájan részesei vagyunk. Köszönöm-ráerősítettél arra, amit mindig is gondoltam, az ember nem áll a fajok felett, csupán része annak annak a kifürkészhetetlen nagy mindenségnek,

  5. Ibolya Nagy

    Visszatértem ide, mert a poszt első részében írsz a pintyfélék alvásáról, akik – pl. a tengelicek- különösen kedvesek, most is jönnek inni, sőt fióka is kíséri az egyik tengelic mamát, aki már majdnem ugyanakkora, csak még nincs piros-fekete pilótasapkája.
    Meglepve olvastam, hogy ” felgallyazzák” magukat egy sűrű fenyőre. Ez a felkapaszkodást jelenti, Cen’? Olyan picik, esendőek és még odújuk sincs!
    Ezért is volt nagy ajándék, amikor az erkélyajtóban megjelent a szépséges erdei pinty. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük