Ármány és álca – a kakukk – Cuculus canorus

Kevesen tudják, hogy a kakukk bizonyos szempontból az álcázás nagymestere is. Képes mások álcázását utánozni.


ÁRMÁNY ÉS ÁLCA

Gondolkodtál már azon, mire való a temérdek szín, forma és minta, amit a természetben látsz? Az a sokféleség, ami a virágzó mezőkön elénk tárul, amit a pillangók, halak, rovarok és madarak mutatnak? Képzeld el, hogy rád bízzák a világ növényeinek és állatainak kitalálását! Képzeld el, mekkora feladat volna, ha neked kellene minden növény és állat színezetét kitalálni, mondjuk ahhoz hasonlóan, ahogy egy kifestőt színez ki az ember!


A Földön élő növény- és állatfajok közül eddig körülbelül 4 milliót fedeztünk fel, de bizonyos, hogy ennél jóval több faj él, például az óceánok és a járhatatlan esőerdők mélyén; egyes kutatók szerint a fajok száma talán 30-40 millió. És csaknem mindegyiknek sajátos színezete, mintázata van. Miért?

Feltehetően mindennek van valamiféle szerepe, de nem mindig tudjuk, mi az. Színezetével a virág magához vonzza a rovarokat, a madarat segíti az udvarlásban, a darázs sárga-fekete színe viszont elriasztja a rovarevőket – a szín és a forma legtöbbször a rejtőzködést segíti.

Az állat igyekszik beolvadni a környezetébe: a botsáska megszólalásig hasonlít egy ágacskára, és ugyanezt a mimikrit veszi fel a lappantyú nevű madár. Nemcsak alakjában és színezetében hasonlít ágcsonkra, még arra is mindig ügyel, hogy az ágon sose üljön keresztben, mint a többi madár: így még inkább az ág részének tűnik. Nem ritka a színváltoztatás – a legismertebb a kaméleon, de hasonlóra képes a lepényhal és sok tengericsillag. Sőt, bizonyos értelemben a madarak jelentős része is. Gyakran ugyanaz a madár egészen más tollruhát visel télen, mint nyáron.

Még a nálunk gyakori és közismert seregély is nyáron ragyogó fekete, ám ősszel hófehér pettyes tollazatban pompázik – úgy tűnik, mintha havazna a mellén.


SEREGÉLY Sturnus vulgaris

Fotó: Centauri

Ha még nem hallottad, akkor is kitalálhatod, hogy az álcázás, a rejtő szín, a mimikri leginkább a ragadozók elleni védelmet szolgálja.

Ami igazán érdekes, hogy nemcsak egyedek rejtőzködhetnek, hanem csoportok is.

A csigaforgató madarat harsány, kontrasztos fekete-fehér színe (ami egyébként sok más fajnál, a pingvinektől az alkákig megfigyelhető) önmagában nemigen rejti el. Csakhogy a csigaforgató előszeretettel jár csapatban, és ha összeáll ezer madár, azt sem lehet kivenni, hol kezdődik az egyik, és hol ér véget a másik. A ragadozóknak ez komoly gondot jelent, hisz csak úgy tudnak eredményesen vadászni, ha képesek egyetlen prédára koncentrálni. Egy tirke-tarka csigaforgató-csapatból pedig igen nehéz kiválasztani egyetlen madarat.

Hosszan tárgyalhatnánk, miféle technikák vannak még, s melyik mire való, de én most egy viszonylag ritka kivételre szeretném irányítani a figyelmed. Olyasmire, amit valóban kevesen tudnak.

A kakukk arról híresült el, hogy a tojását más madarak fészkébe csempészi, és a fióka felnevelését nálánál sokkal kisebb termetű madárfajokra, például a vörösbegyre vagy a nádiposzátára bízza. Kevesen tudják, hogy a kakukk bizonyos szempontból az álcázás nagymestere is. Képes mások álcázását utánozni. A madártojásokat általában szintén valamiféle rejtő-szín jellemzi, ami azonban fajonként változik; más a vörösbegy, a nádirigó, az énekes rigó és a barázdabillegető tojása. (Az alábbi kép a fekete rigó tojásait mutatja.)


fekete rigó turdus merula birds evolúció biológia

Fotó: Centauri

A kakukknak persze nagyon fontos, hogy a becsempészett tojást a dajkamadár ne fedezze fel, ezért a saját méretéhez képest igen kicsiny tojást rak. Másodszor – most figyelj! – a vörösbegy fészkébe csempészett kakukktojás rendszerint a vörösbegy-tojás színére hasonlít, a barázdabillegetőhöz becsent tojásé pedig a barázdabillegetőére!

Vagyis a kakukktojás mások álcáját is átveszi, csakhogy magát mindenképp álcázza. Ám a madár is álruhát hord, igen, jól olvasod: álruhát.

Hogyan is néz ki egy kakukk? Körülbelül galamb nagyságú, és karcsú testalkatú. A szárnyai keskenyek, a farka hosszú, a háta palaszürke, a melle világos és harántsávos. Van egy madár, akire ez a leírás majdnem pontosan illik: a karvaly. És éppen a karvaly támadja leggyakrabban az apró énekesmadarakat. Vagyis a kakukk első ránézésre igencsak hasonlít egy ragadozó madárra. A keskeny szárny leginkább a sólymok alkatát idézi fel, a szín és a mintázat pedig a karvalyt utánozza. Miért jó a kakukknak, ha a karvalyra hasonlít? Amikor végigrepül az erdőn, a legtöbb énekes ragadozónak véli, és fejvesztve menekül – és ez bizony kapóra jön a kakukknak! Őrizetlenül maradnak a fészkek, ahová a tojásait csempészheti.

Ráadásul a kakukk valóban okos, agyalós madár, mégis néha épp az eszessége miatt jár pórul. Pontosabban azért, mert ennek az eszességnek is vannak határai.


Hogy megdöbbentem, amikor egyszer odút tisztítottam! A cinegéknek kirakott mesterséges odúkat ugyanis ősszel célszerű kitisztítani, s ilyenkor néha érdekes dolgokat talál az ember: darázsfészkeket, elvackolódott mogyorós peléket, és néha-néha elpusztult, fiatal kakukkot is. Hogyan kerül egy kakukk az odúba? Az öreg kakukk valószínűleg kifigyelte az odú szűk nyílásán ki-bejáró cinegéket, és a sürgés-forgásból arra következtetett: a nyílás mögött fészek van. Odáig is eljutott, hogy a tojást letojta, csőrben az odúhoz vitte, és beejtette. Ám arra már nem gondolt, hogy a felnövekvő fióka nem fér majd ki a szűk nyíláson. Jó példa ez arra is, hogy ha nem gondolkodunk több lépéssel előre, könnyen okozhatunk nagy bajokat. A tojását odúba csempésző kakukk meglepően okos volt, mégis azt mondhatjuk: nem látott tovább a csőre hegyénél.

Amint vannak emberek, akik nem látnak tovább az orruk hegyénél.


Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!

Légy oly kedves oszd meg ezt a cikket másokkal is! 🙂 Előre is köszönöm a kedvességed.

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

    Név*

    Email cím*


    A pacsirta és a néplélek

    2020.04.07. Anyád kakukk

    Mire tanítanak a madarak? – Több szerénységet!

    2020.03.26. Mi történik a borzvárban?

    A pszichopata avagy karvaly a Trabantban

    A nagy toll-trükk – a madarak vedléséről

    4 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Megint tanultam valamit,
      köszönöm, Cen’!🐦🐦🐦☺️

    2. Szabó Edit

      A poszt elején említett novella netán a Szentfejsze? Amelyben “Karcsi bácsi pontosan tudta, hogy április hetedikén érkezik a kakukk”. 🙂
      (Hiányzik a link az “Itt” mögül.)

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük