A világ legdrágább postagalambja – de ami ennél is fontosabb!

Magellán nevű postagalambom (Fotó: Centauri)

2020.12.01. A galamb, akinek testőre van

2020.12.01. Ha valakinél igaz, hogy a szem a lélek tükre, akkor a postagalambnál, bár inkább úgy kellene fogalmazni: a szem a röpte tükre.

Pár hete szinte minden hírportál kis színesként hozta, hogy minden korábbinál magasabb áron kelt el egy postagalamb. Többnyire azt emelték ki, hogy a madár annyira értékes, hogy szállítás előtt biztonsági őrök védik. Érthető: az olvasókat érdekli a nagy suska,  legyen szó ritka gyémántról, festményről, lóról, kocsiról.


“Minden korábbinál magasabb áron, 1,6 millió euróért (572 millió forint) kelt el egy postagalamb egy vasárnap végetért online belgiumi aukción. A New Kim nevű hároméves belga versenygalambért már a múlt héten tettek a korábbi, 1,252 millió eurós rekordot meghaladó ajánlatokat, a leütési ár azonban vasárnap, az utolsó félórában szökött igazán magasba két szenvedélyes licitáló, a Super Duper és a Hitman fedőnevű kínai gyűjtő párharca nyomán.

New Kim a világ legdrágább postagalambja

New Kim (Forrás)

A korábbi rekordot egy másik belga versenygalamb, Armando állította fel 2019 márciusában. Nikolaas Gyselbrecht, a Pipa aukciósház alapítója és vezetője különösen meghökkentőnek nevezte az új rekordot azért, mert New Kim tojó, márpedig a hím galambokért szoktak magasabb árat adni. Hím madár volt Armando is, a tavalyi győztes. New Kim 2018-ban elnyerte a legjobb fiatal postagalamb címet Belgiumban, és rögtön fel is hagyott a versenyzéssel. Ugyanakkor mivel a galambok általában 10 éves korukig szaporodnak, az aranyáron eladott madár még sok éven át költhet ki arany érő kiscsibéket – mondta el a postagalambszakértő. A licit 200 euróval kezdődött november 2-ikán, de egy dél-afrikai csoport 90 percen belül 1,31 millió euróra tornászta fel az árát. “Totálisan le vagyunk döbbenve” – közölte a galamb belga tenyésztője. A postagalambsport iránti kínai rajongás egyre magasabbra hajtja fel a versenygalambok árát, és különösen nagy a kereslet a versenysport hagyományos szívéből, Belgiumból származó postagalambok iránt.

Nikolaas Gyselbrecht szerint a lakosság számához viszonyítva sehol másutt a világon nincs olyan sok rajongója a postagalambsportnak, mint Belgiumban, ahol mintegy 20 ezren versenyeznek egymással nagyon magas színvonalon. A második világháború után még 250 ezer tagja volt a postagalamb-szövetségnek.

E nagy múltú sportág hagyományosan a kisemberek hobbijának számított, és néhány éve még hanyatlani látszott, de az új elit egyes tagjai, főleg külföldiek, beleszerettek a galambröptetésbe, és új életet leheltek a halódó ágazatba. A nagy tapasztalattal rendelkező belgiumi tenyésztők manapság olyan árakat érhetnek el, amilyenekről egy évtizede még álmodni sem mertek volna. Egy olyan klasszisú galambért, mint New Kim, tíz éve még csak a tizedét adták volnna.

A versenygalambok fő felvevőpiaca Kína, ahol eurótízmilliókat lehet nyerni a postagalambversenyeken.

Az egyik legsikeresebb tenyésztő, a 76 éves Gaston Van de Wouwer felhagyott a galambtenyésztéssel és mostani aukción áruba bocsátotta mind a 445 madarát, amelyek együttesen ötmilli euróért (1,78 milliárd forint) keltek el.

Az aukció második része hétfőn fejeződik be, de már nem kerül piacra olyan postagalamb, amelynek ára vetekedhetne a New Kim nevű madáréval.” (MTI)


POSTAGALAMBOK TÖMEGES INDÍTÁSA KAMIONOKRÓL

A kisebb jelentőségű, de fontos megjegyeznivaló tehát a galamb ügyében, hogy a postagalambokat versenyeztetik, méghozzá több kategóriában, igen komoly nyeremények reményében. Akár a lóversenyen a lovakat, nem véletlen tehát, ha egy-egy kiváló vérvonalat képviselő galamb csillagászati összegekért kel el. Hosszan mesélhetnék most legendás galambokról, akik épp úgy nagy becsben tarott vérvonalak ősei, amint például Kincsem lett a kisbéri félvérek őse.

A postagalambok tájékozódási képessége ámulatba ejtő, és ma sem vagyunk tisztában vele, hogyan képesek visszatalálni bárhonnan az eredeti dúcba.

Tudjuk, hogy érzékelik a mágneses mezőt, sőt egy ideje az is ismert, hogy valahol a homlokban van egy érzékelésre alkalmas szerve, az úgynevezett harmadik szem (amit egyébként más madárfajoknál is megtaláltak, például a vörösbegynél), de ma sem tudjuk, hogy miként működik. Ezügyben bőven akad feladat az ornitológia számára.

Erről a Jégvágó című regényem hőse is beszél az egyik fejezetben ITT.

A galamb önmagában is lenyűgöző szerkezet – minden porcikájában. A laikusok körében szinte ismeretlen Anker Alfonz, a hazai állattenyésztés és nemesítés kimagasló figurája nem véletlenül adta a postagalamb-tenyésztésről szóló munkájának A repülő keresztrejtvény címet. Valóban, könyveket írhatnánk össze a postagalambokról (van is irodalma bőven), annyira összetett, harmonikusan összerakott, csúcsra járatott lények, de itt most csak egy dolgot szeretnék tisztázni.

A sajtóban lehozott képek mindegyikén látjuk a galamb szemét is.

Sőt, ha más versenygalambok adatlapját is előkeressük, azt találjuk, hogy a kinagyított szem ott van mindenütt. De miért? Értjük, hogy a galambról készült előnyösebbnél előnyösebb fotók mi célt szolgálnak, na de egy szem közelről? Még csak szépnek sem mondható. Számomra is kevéssé érthető – pedig mondhatni, közel állok a madarakhoz –, de az a helyzet, hogy rutinos galambászok a galamb szeméből nagy biztonsággal képesek következtetni akár a madár röpképességére is. Magyarán: a galamb szeméből tükröződik, milyen vérmérsékletű, mennyire képes küzdeni, mennyire gyors, mennyire kitartó.

ÍME EGY GALAMB-ÍRISZDIAGNOSZTIKAI ÁBRA 🙂

A galambászat története nemcsak legendás galambokat, hanem legendás galambászokat is szült; volt olyan tenyésztő, akit egy idő kitiltottak minden dúcból, s nem adtak el neki galambot fióka korban sem, mivel ezer fiókából is magabiztosan vette ki azokat, akik évekkel később rommá vertek minden mezőnyt. Ezoterikus cuccnak tűnhet mindez, de nem az. Annyira nem, hogy a galambszemek vizsgálatának külön tudománya van (íriszdiagnosztika). A szem különböző részeit feleltetik meg a belső szerveknek, és mint egy térképen, a szemből igyekeznek feltérképezni a galamb állapotát. Ez durván hangzik, nem tudom, tudományosan igazolt alapja mennyi van, de egy biztos: működik. Legalábbis a legtehetségesebb, legelvetemültebb tenyésztők zseniálisak ebben.

A galambászat esetében arról van szó, hogy akkora kultusz fejlődött köré, főként Belgiumban, hogy tenyésztők nemzedékei félelmetes tudást halmoztak fel voltaképp egyetlen fajjal kapcsolatosan. A postagalamb egyébként ugyanaz, mint a parlagi galamb; az a galamb, mely a városainkat lakja. Mindkettő a vadon is élő szirti galamb (Columba livia) háziasított formája (Columba livia forma domestica).

Dőljünk hátra egy kávéval a kezünkben és persze: feledkezzünk bele annak csodálatába, hogyan adhatnak ennyi pénzt egy galambért. De még inkább gondoljunk bele abba,

mi történne, ha nemcsak a galambokat ismerné egy szűk szekta ennyire alaposan, hanem a Földön élő 40 millió állat- és növényfaj mindegyikét!?

Ha erre gondolunk, azért csak kilöttyen az a kávé. 😊


Oszd meg azt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki! 

    Név*

    Email cím*


    previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider

    Slider

    Slider

    6 Comments:

    1. Ibolya Nagy

      Lenyűgöző, de jó volt látni Magellant is!🕊️🕊️🕊️

    2. Szabó Edit

      Egyszer valahol azt olvastam, hogy már az ókori Egyiptomban is használtak hírvivőként galambokat.
      Érdekelne, hogy hogyan alakult ki ez a sport, s vajon miért éppen Belgiumban lett ilyen népszerű.
      Tudsz erről valamit, Cen’?

    3. Kálmán Péterné

      Mint érdekességet, természetesen méltányolom, de lám milyen az ember.! Felismer egy kivételes, megfejthetetlen képességet és üzletet csinálbelőle. Nem is akármilyen üzletet. Lehet túl szentimentális vagyok, vagy nem értem a lényeget, de én sajnálom ezeket a galambokat…és a szánhúzó kutyákat is.

    4. Igen, kilöttyent. 🙂
      Mondanám, hogy én már semmin nem lepődök meg, mert a fogadási irodák működtetnek, befolyásolnak rengeteg sportot, talán most ott legtöbb a pénz. Ott kerül mosásra nagyon sok piszkos pénz is. 🙁 Persze, akit, amit lehet kihasználnak, embereket, állatokat, még a galambokat is.
      Vajon egy ilyen drágán gazdát cserélt madárnak mennyivel van jobb sorsa, mint egy szabad madárnak?? 🙁 🙁
      Ma épp galambokat csodáltam több ízben is, sok parlagi van itt a környéken, és hatalmas összefogással űzik a karvalyokat.

    5. Holsky Péter

    Vélemény, hozzászólás?

    Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük