• Slider
  • previous arrowprevious arrow
    next arrownext arrow
    Slider
  • Slider

A madárgyűrűzés rövid története – a madárvonulás kutatása

Hans Christian Cornelius Mortensen

A madárgyűrűzés rövid története

„O hyrundo, ubi habitas in hyeme?” Vagyis: „Ó fecske, hol töltöd a telet?”

2020.09.10. Ha most kilépünk a házból, teszünk egy kört a kertben vagy a parkban, ha most felnézünk az égre, jó eséllyel olyan madarakat is látunk, akik megdöbbentő távolságokból érkeztek hozzánk. Csöndes a kert, csöndesek az erdők, alig hallani halk hívófüttyüket a bokrosokból, de a nagy csönd mögött madarak milliói vonulnak, kertjeink zugaiban már ott bogarásznak a Skandináviából vagy Szibéria felől érkező füzikék, poszáták. A mieink jelentős része pedig már délen jár, Olaszországon, Törökországon, Izraelen vonul át épp, vagy már át is ért Afrikába.

Ebben a pillanatban, míg ezt írom, most is vannak hazai madarak, akik épp a Földközi-tenger hullámai felett verdesnek kitartóan abban a reményben, hogy hamarosan átérnek, mások pedig a forró Szahara kies sárgája fölött vitorláznak Közép-Afrika zöldebb tájai felé.

madarakról mindenA madárvonulásnál látványosabb és titokzatosabb jelenség aligha van a természetben. A madarak vonulása az egész bolygót érinti, az Északi-sarktól az Antarktisz partjáig. Nincs még egy olyan csoport, ami olyan intenzíven használná a bolygó minden szegletét, mint a madarak. Ha felbukkan egy sarki csér (nálunk igen ritka átvonuló), könnyen lehet, hogy az a madár épp úgy látta az Északi-sark jegesmedvéit, mint az Antarktisz pingvinkolóniáit, hisz a leghosszabbtávú vonulóként évente ingázik a két sarkvidék között, míg nem kevesebb mint 30.000 kilométert utazik.


A madárvonulás leírására a tudomány csak részben képes; olyan volumenről van szó, olyan bolygóméretű mozgalmakról, olyan kihívásokról és gyakran küzdelmekről, mely leginkább már az irodalom témája lehetne, semmint a tudományé.

Mégis maradok most a tudomány keretein belül. Történelmi vagy tudománytörténeti szemszögből nézve nem meglepő, ha ma is csodálattal tölt el minket a madárvonulás, hisz nem is oly rég szembesültünk először a madárvilág lenyűgöző léptékeivel. Évezredekig csak homályos elképzeléseink voltak arról, hová tűnnek a fecskék ősszel, honnan kerülnek elő más madarak. Eszünkbe nem jutott, hogy szabadon és tömegével közlekednek a kontinensek között, olyan távolságokat győzve le, mely számunkra sokáig mitikus távok voltak, melyek legyőzésére csak a legvakmerőbb felfedezőink vállalkoztak.

Arisztotelész mellszobra

Arisztotelész mellszobra (Forrás)

Arisztotelész úgy gondolta, hogy a madarak egyszerűen átváltoznak.

Számunkra ez tűnik fantasztikus elképzelésnek, ám Arisztotelész korában és kultúrájában a metamorfózis jóval triviálisabb elgondolásnak számított, mint azt hinni, hogy a madarak földrészt váltanak minden évben. Arisztotelész szerint a kakukk ősszel karvallyá változik, a rozsdafarkú pedig vörösbeggyé. Következtetése hibás, de alapos megfigyeléseken alapult. Ma is az a helyzet, hogy mire térségünkben – így Görögországban is – megjelennek az északról érkező karvalyok, addigra a kakukknak se híre, se hamva. A két madár mérete és mintázata hasonló valóban, így Arisztotelész könnyen juthatott arra a következtetésre, hogy metamorfózisról van szó.

A két madár hasonlósága ráadásul nem véletlen, de erről Arisztotelész még nem tudhatott.

(E hasonlóság okairól részletesen írtam korábban ITT). Ugyanígy mire a rozsdafarkú elvonul, megérkeznek északról a vörösbegyek. Ez szintén átváltozásra utalhatott Arisztotelész szerint. A fecskékről pedig úgy tartotta, hogy a tavak iszapjában töltik a telet, akár a vermelő halak. Ennek is megfigyelés szolgált alapul, hisz a fecskék mind a mai napig a nagy nádasokban éjszakáznak vonulás idején. Mozgalmaik és esti gyülekezéseik igen látványosak. Arisztotelész ebből vonta le a hibás következtetést.

Füsti fecske Hirundo rustica Rajna Edit

Füsti fecskék (Fotó: Rajna Edit)

Mivel a madarak jelentős része éjjel vonul, ezzel is csökkentve a táplálkozásból kieső időt (más kérdés, hogyan pótolják az alvásból kieső időt – erről ITT), gyakran látták a Hold előtt átvonuló madarak sziluettjeit, ebből pedig arra következtettek, hogy a madarak más része viszont a Holdra vonul. Ez sokak számára elképzelhető volt, sokkal inkább, mint az, hogy Afrikába mennek.

Az átváltozásra vonatkozó elképzelés néhol ma is él. Egy elbeszélésemben erről is írtam már (ITT). Végül a madárjelölés adott először reális választ arra a kérdésre, hová tűnnek a madaraink.

A tudományos célzatú madárjelölés történetének kezdetét egy dán tanáremberhez, Hans Christian Cornelius Mortensen 1899-es kísérletéhez kötjük,

de előzményeket jóval korábbról is találunk. Épp Arisztotelész fecske-teóriáját akarta cáfolni Johann Leonard Frisch, amikor vörös pamutfonalat kötött a fecskék lábára, mondván: ha a fecske iszapban tölti a telet, akkor a fonal kifakul. Ám a fecskék érintetlen fonállal a lábukon tértek vissza. Ám még ez sem a kezdet.

A 13. században egy német cisztercita egyházi író, Caesarius von Heisterbach leírt egy esetet, amikor egy fecskét az alábbi üzenettel bocsátottak útjára:

„O hyrundo, ubi habitas in hyeme?” Vagyis: „Ó fecske, hol töltöd a telet?” A tavasszal visszatérő fecske lábán állítólag a következő üzenet érkezett: „In Asia in domo Petri”. Magyarán: „Ázsiában, Petrus házában.”

Kicsi a valószínűsége, hogy egy ilyen fecske megkerüljön a 13. században, és szerencsésen visszatérjen a válasszal, de eleinte épp ilyen kicsi esélyekkel dolgozott a tudomány is. Ráadásul ennél is kisebb az esélye annak, hogy mindez csak „mese”, hisz mai ismereteink fényében nagyon is elképzelhető egy ilyen levélváltás.

Hatszáz évvel később került sor az első konkrét madárjelölésre. Ez esetben is olyan faj a főszereplő, melyre jellemzően sok figyelem irányul, hisz a fecskéhez hasonlóan szintén az ember közelében él. Németország Hessen tartományában, a Berka nevű település postamestere réztáblát erősített egy gólyára a posta címével. A madarat augusztus 20. körül látták utoljára Berka környékén, majd négy nappal később Spanyolországban, Katalóniában lőtték le. Már ebben az esetben is látszik, hogy stimmel minden. A gólyáink valóban augusztus végén indulnak útnak, s a német gólyák jelentős része ma is a nyugati útvonalat választja, Spanyolország felé veszik az irányt, hogy Gibraltárnál keljenek át Afrikába (a mieink kelet és a Boszporusz felé mennek).

Centauri lengyel gólya

Fehér gólya Lengyelországban (Fotó: Centauri)

A madarak jelölése és a madárvonulás kutatása azonban a 19. század végén lépett arra a szintre, hogy végre bepillantást nyerjünk a madármozgalmak valódi léptékeibe. Ezt valóban a dán tanár, Hans Christian Cornelius Mortensen alapozta meg seregély-kísérleteivel 1899-ben.

Érdekes figura volt, feltételezhetően olyan ember, akire ma azt mondanánk, megosztó személyiség.

A koppenhágai egyetemen tanult orvoslást, zoológiát és teológiát is, de egyik szakot sem fejezte be, inkább képesítés nélküli tanárnak állt. Később ennek ellenére is mester címre tett szert a viborgi főiskolán. Nemcsak a madárgyűrűzés bevezetésében volt progresszív. Tanítványainak egy része inkább tartott tőle, más része viszont rajongta. Különösen érdekes, hogy gyakran tartott órákat terepen, holott az akkortájt teljesen újszerű volt; a természetben töltött idő „léhaságnak” számított; az egyetemi oktatók úgy álltak a dologhoz, hogy

kisasszonyok persze pörgethetik kis napernyőiket naphosszat a fasorokon, de egy komoly ember ez idő alatt a kampuszon van, a könyvtárban, vagy egy sötét előadóteremben buzgón jegyzetel.

Mortensen mégis a szabadba vitte tanítványait, fittyet hányva rá, mit gondol erről az egyetemi kánon. Ő alapította meg a Dán Madártani Intézetet is (amint nálunk a Magyar Madártani Intézetet Herman Ottó). Első gyűrűzött madarai seregélyek voltak, akiket mesterséges fészekodúkból vett, holott az odútelepítés akkoriban szinte ismeretlen fogalom volt. Ráadásul voltaképp azonnal kidolgozta a madárgyűrűzés technológiáját is; ma is az ő módszerét követve készül a gyűrűk zöme, a könnyű, ám tartós alumíniumból.

Az is sokatmondó, hogy Ingeborg Lemminget vette feleségül, aki korának egyik legjelentősebb feministája volt. Feltételezem, hogy Mortensen progresszivitása lehetett az egyik olyan mozgatórugó, ami „összeboronálta” egy feministával;

Ingeborg nem mellesleg később Mortensen lelkes támogatója lett, és maga is rendszeresen vett részt a kutatásokban, a madárgyűrűzésekben is.

Mortensen újszerű módszere alig pár év alatt forradalmasította a madártant. Ma már, a műholdas követés korában kevéssé tűnik hatékonynak a madarak fémgyűrűvel való jelölése, de bő 100 évig nem állt rendelkezésünkre jobb eszköz, s ebben a 100 évben felfoghatatlan jelentőségű adatmennyiség halmozódott fel a madárvonulás kutatása által, Mortensennek köszönhetően.

Arisztotelész tiszteletreméltó, kezdeti, ám hibás felvetéseit évszázadokig nem tudtuk meghaladni. Mortensennek köszönhetően azonban a 20. század első éveiben nem is egyszerűen új ablak nyílt a madárvilágra, hanem olyan széles és hatalmas kapu, melynek szélessége földrészekben, magassága pedig az ég magasával mérhető.


 

Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm.

Hozzászólásokhoz gördülj lejjebb!

Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!  

    Név*

    Email cím*

                 

    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Rodin gondolkodó Centauri
    TERMÉSZET
    "A változatosság
    gyönyörködtet"
    Írd meg, miről olvasnál szívesen!
    centauri16@gmail.com
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    Image not available
    previous arrow
    previous arrow
    next arrow
    next arrow
    Slider

    Ármány és álca – a kakukk – Cuculus canorus

    Hogyan alszanak a madarak? – földön, vízen, levegőben

    Mikor kezdődik a madárvonulás? – és mikor ér véget?

    Őrült portlandi sarlósfecskék – lenyűgöző madárvonulás Amerikában

    Herman Ottó – A madárvonulás

    A visszatérés ígérete – a madárvonulás

    Madárvonulás Izraelben – Mad Migration לעוף עם הציפורים

    Mire jó a bodza? – Bodza a kertben

    9 Comments:

    1. Szabó Edit

      Ez megint egy érdekes, de számomra ismeretlen terület. Éppen ezért kérdéseim is vannak. 🙂

      A madárgyűrűk milyen adatokat tartalmaznak? Láttam képen szép színes gyűrűket is. A szín is infó?

      • Ma már sokféle gyűrűt használnak, alapvetően az ország fővárosát tüntetik fel rajta, és van egy betű-szám kombináció, mint egy rendszámtábla. Ha visszafognak egy madarat, az országot tudják rögtön, a rendszámtábla adatai alapján pedig visszajelzést kapnak valamivel később a jelölés pontos adatairól.

        Léteznek színes gyűrűk is, főként nagyobb testű jószágoknál, ott a gyűrű színe jelezhet országot is. de nem minden esetben.

    2. Köszönöm! Köszönöm! 🙂
      Pár év alatt több dolgot megtudtam tőled a madarakról (is) , mint előtte évtizedekig más forrásból. Igaz, ebben az is döntő, hogy téged olvasni olyan élmény, mint pl. madarakat cserkelni. 🙂
      Tavaly nyáron fotóztam egy gyűrűs küszvágó csért, persze sok más jelölt madarat is már, de ezt a fotót be is küldtem a birding.hu-ra , fél nap sem telt el, már jött az adat, hogy hol, mikor és ki gyűrűzte. 🙂
      Nem kellett megjelölni a több év óta visszatérő füsti fecskénk hímjét, olyan tollazata van, hogy meg lehet ismerni, hiába a tollváltás, ugyanazok a színek jönnek ki újra. Nem tudom mennyi ideje lehet még, de remélem még jövőre is visszatér.
      Jelentem, ma átautóztam a Hortobágyon, darvak sehol még, de más madár is alig. Szarka, és varjú bőséggel, néhány barna rétihéja, egy batla, ennyi. A ludak is valahol a vízen, mert a gyepen nem legeltek, pedig szeptemberhez képest elég zöld még minden.

      • Jaj, a Hortobágy… Azért az mindig hiányzik. Most leginkább a halastavakon zajlik az élet – mármint a Hortobágyon.

        A küszvágó ezek szerint hazai gyűrűzés volt?

        Ja és: azért a batla nem rossz! Én is láttam már párszor, szintén a Hortobágyon, de azért közülünk nem sokan találkoztak vele, az hiszem, néhányan azt is hihetik, hogy elírtad a baltát 🙂 Mondhatnám: ezt a hortobágyi kiruccanást nem batláztad el. 🙂

        • Valamit azért nagyon “elbatláztam”. 🙁
          Többször volt kézben az a kis füsti fecske, amit a kutyám megkóstolt, de eszembe nem jutott, hogy valami színes cérnával megjelöljem. Folyton csak azon ügyeskedtünk, hogy biztonságban, de mégis szem előtt legyen a szülőknek, gyarapodjon, erősödjön, és kész legyen a hosszú útra.
          (Jut eszembe, van egy adóságom feléd) 😀
          Igen, a küszvágó hazai gyűrűzés, annyira hazai, hogy itt gyűrűzték a Tisza-tó másik szegletében. 🙂

        • “Adósság törlesztést” elküldtem 😀

    3. Ibolya Nagy

      E nagyszerű posztról jutott eszembe az a fotó egy gyönyörű hattyúrol, akit tavaly télen fotóztál a Balatonon, a közeli képen a lábán gyűrűvel.

    Vélemény, hozzászólás?

    Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük