A legutóbbi vadkamerás beszámoló óta (ITT) egyetlen felvételt sem készítettek a kamerák az eddig forgalmas 4. és 5. álláson, ezért a hosszú hétvégére az egyiket felhoztam az udvarba. Nemcsak arra voltam kíváncsi, hogy rendben működik-e,
hanem szerettem volna kipróbálni, mit tud egy madáretetőn.
Ám előtte még egy mondat arról, hogy az egyik kamerát egy napra átvittem a 3. állásra is (ahová korábban tojásokat és keszegeket raktam ki), s ott készített is egy felvételt egy vörös házi macskáról. Ez azért fontos, mert ez a macska aztán a következő napokban több felvételen is feltűnt.
A 4. álláson hagyott kamera továbbra sem készített felvételt, ezért új helyre raktam, sőt mozogtam is előtte, de ma is üres volt a kártya, nem vett fel engem se, vagyis ott valami gond lesz a készülékkel. Ma szerettem volna utánajárni a problémának, de az írás és a kaszálás mellett erre nem jutott idő. Ez a következő napok feladata marad.
Az udvarba felhozott kamera azonban jól szuperált és rengeteg felvételt készített. Azt hiszem végre megtanultam úgy beállítani, hogy valóban a kívánt területet nézze. Ez nem is olyan könnyű, mivel visszajelzést csak a képek letöltése után kapok. Másrészt – reményeim ellenére – igazán közeli képek készítésére nem alkalmas. Vadkamera lévén érthető is, hogy a fókuszt kissé messzebb állították. Amint az is, hogy a mozgásérzékelő csak a nagyobb testű állatokat érzékeli, kisebb madarakat nem, és persze – ez előny – hulló falevelekre vagy szélre is csak ritkán reagál. Mindezt figyelembe véve
végül sikerült úgy belőnöm, hogy a madarak elég közel legyenek ahhoz, hogy a mozgásérzékelő elég nagynak ítélje őket, és elég távol ahhoz, hogy ugyanakkor kapjak néhány értékelhető élességű képet is.
Új infót is szállított az udvarba telepített kamera (pontosan azon a helyen van, ahol tavasszal lessátorból fényképeztem a madarakat – ITT). Az etető forgalma jól érezhetően megélénkült ezen a héten, de széncinegén, barátcinegén, kék cinegén, csuszkán, mezei verében és házi verében kívül más madarat nem láttam.
De a kamera igen!
Két esetben is felvett egy a mezei verebek között lakmározó zöldikét.
Bár az udvarban annak ellenére sem találkoztam a völgyben felvett vörös macskával, hogy sokat mozgok odakinn, már az első nap délutánján készült róla felvétel az etetőnél is. Ezek csak fotók, de a macska testtartásán jól látszik, hogy vadászni érkezett – s ennek nem örülök.
Különösen érdekes, hogy még egy házi macska is ilyen észrevétlen maradhat az ember udvarában. Valószínűleg ugyanez a macska tűnt fel a következő éjjel egyik felvételén is.
Vasárnap éjjel – bár nem sokat látni belőle – felvett egy sünt is. Azt hittem, hogy már elvackoltak, mert az utóbbi hetekben nem találkoztam velük, holott korábban idejártak a teraszhoz a madarak által levert napraforgót ropogtatni. (A sün egy részlete a fatörzs bal oldalán látszik 🙂 )
Az éjszakai felvételeken felbuzdulva, gondoltam, rakok ki körtét a sünnek – néhány jobb felvétel reményében. Késődélután raktam ki az első felét, ám a Kis Mú rögtön megjelent és felette. Ekkor úgy döntöttem, hogy sötétedés után rakom ki a másik felét (egyes források szerint nemcsak a sün, hanem a nagy pele is él-hal érte), és ha már lúd, legyen kövér: portyázó nyest, menyét vagy róka reményében raktam ki egy szelet parizert és egy szelet sajtot is. Hátha az illatuk behoz valakit. Be is hozott, igaz nem éjjel, hanem már világosodáskor ismét a vörös macsek van a képen, ahogy rábukik a parizerre. Amúgy nyilván a kora reggel etetőre járó madarakra jött eredetileg L
Ami azonban nagyon meglepett! A reggeli letöltéskor láttam, hogy rengeteg felvétel van a kártyán, egészen biztos voltam benne, hogy a sünről, hisz ellenőrzéskor láttam, hogy mind a parizer, mind a körte hiányzik. Ezzel szemben azt kellett látnom, hogy a Kis Mú falatozik az etetőn az éj közepén.
Ez egészen szokatlan. Az emu egyáltalán nem éjjeli állat, éjjel nem járkál, nem táplálkozik.
De nem a Kis Mú! Most lebukott. Ezek szerint ő – szakítva az emu-hagyománnyal – időnként éjjel is nekiindul. Azért is furcsa ez, mert nem tudok róla, hogy az emu jól látna éjjel vagy jó volna szaglása (ahogy például a keselyűknek). Talán érdemes lenne ennek is utánajárni.
A következő hetekben fel kell adnom a terület háborítatlanságát. Látva, hogy a völgyben nem jönnek a felvételek, úgy döntöttem, a jövő héten végzem el a völgyet is érintő munkákat. A terület egy kb. 2 hektáros parcelláját valamint a patakpartot le kell szárzúzózni, és két kiszáradt fát is ki kell vágni a parton. Így egy ideig nyilván kevesebb lesz a vad nálam, de ha végeztem, és kijelöltem egy végleges vadetetőhelyet is, hosszú időre ismét nyugalom lesz, novembertől egészen tavaszig, és joggal remélhetem, hogy a tél folyamán számottevő forgalom alakul ki a völgyben, az etetőhelyen, a kamerák előtt. Ám addig sem állok le, addig elsősorban az udvarban és környékén kísérletezek, főként ragadozókra megyek rá. Meglátjuk, mennyi eredménnyel.
Remélem, kipihentétek magatokat, és jól telt ez a hosszú hétvége. Minden jókat a következőre is! Üdv: Cen’
FRISSÍTÉS 20:18: Még egyszer letöltöttem a kártyát. Délután egyszer felborította valami a kamerát – a képen látszik, hogy ki volt a tettes: a mindent megpiszkáló Kis Mú épp mint aki jól végezte dolgát távozik a tett helyszínéről. Valamivel később persze ismét felbukkan a macska, sötétedés után pedig megint a sün, de ezúttal is kilóg a képből (ezúttal a bal oldalon). Ma éjjel ismét próbálkozom körtével, hátha megállítja a sünmalacot, hisz ezek szerint rendszeresen jár ott.
http://https://centauriweb.hu/archiv/termeszet/vadfigyelo-vadkamera/2018-10-17-vadfigyelo-vadkamera-rekordok/
http://https://centauriweb.hu/archiv/legszebb-emlekeim/legvadabb-folyonal-arkon-bokron-harom-hataron/
http://https://centauriweb.hu/archiv/galeria/madaretetos-fotok/
Uram – atyám! Elképesztő energiával és ötletekkel rendelkezel. Ez a kamera rendszer nagyban segíti a megfigyelést, dolgozik helyetted, neked. Szuper jó! Bár a kiértékelése sem kevés időt vesz igénybe.
Kis Mú pedig azt hiszem már szocializálódott, új szokásokat vett fel. 😊
Nekem is van hírem! Néhány napja a télen az erkélyre kitett etetőn megjelent 1-2 cinege. Nagyon boldog vagyok! 😀
Lehet, hogy rosszul emlékszem, de nem nálad volt az a helyzet tavaly, hogy egész télen nem találtak oda a madarak? – ha igen, akkor még könnyebb elképzelni az örömöd. 🙂
Jól emlékszel Cen’, nálam volt. 😊 Szép estét, pihenj is! Ma is sokat voltál talpon. 😊
Ez a vadkamerás project olyan, mint egy nyomozás, meglepetésekkel, nagy leleplezésekkel és lebukásokkal. Tetszik. 🙂
Az elmúlt héten én is észrevettem, hogy a cinkék be-benéznek reggelente hozzám az erkélyre, ezért aztán a hétvégén elkezdtem az etetést. Nem telt bele két nap és megtalálták a szotyit. 🙂 🙂
Izgalmas is – bár most egy kicsit megzavarom a területet, talán nem is kicsit, de novemberben majd helyreáll a rend 🙂
Sajnos, a macska – kifinomult szaglásával- felfedezte a kaját, távol tartani már lehetetlen. De inkább a parizert és a halat falatozza, mint hogy a kismadarakat üldözze. Örömmel látom Kis Mú karcsú és kecses lábait. Lehet, hogy hozzád alkalmazkodott, Cen’😊🐾🐾🐾, lehet, hogy ő is akkor alszik, amikor te. Lehetséges? Téged tekint az apukájának.
Szép estét Cen’ és mindenki, aki erre jár!😊🐾🐾🐾
Ez sajnos nem így van, nincs vele annyira szoros kapcsolatom, mint amilyen például a ludakkal volt 🙂 az emu nem olyan 🙂
Te már eteted a madarakat? Vagy csak a kamera miatt? Én még korainak gondoltam, de az biztos, hogy a cinkék már itt is igényelnék. A sünik tényleg nagyon szeretik a körtét, ami itt lepottyant a fáról, annak a fele reggelre mindig hiányzott. Én hörcsögre gyanakodtam, de miután egyik este hallottam “szuszogni” a sünit, megnyugodtam. 🙂 Nagyon szép a cica, ha eteted, talán nem fog madarászni, persze az ösztön lehet erősebb. Élelmes “kis madárka” az emud, ha észrevenné, tuti elkergetné a cicust, vagy jól összebarátkoznának. 🙂
,,, az ösztön erősebb – az én macskám, bár becsületesen etetem, néha nem csak egérre vadászik – sajnos…
Igen, sajnos a macskák etetése inkább ront a helyzeten – nem tudom, mit teszek, de valahogy szeretném őket kiebrudalni innen. Tegnap is találtam egy rigómaradványt 🙁
Igen, én általában már októberben megkezdem az etetést. Egy jól bejáratott etetőn néha már nyár végén is benéznek a törzsvendégek, októberben viszont már szinte követelik – ahogy alábbhagy a rovarélet 🙂
Úgy tűnik az idén nagyon merészek a madárkáink. A múlt héten hozzám még a szobába is berepült egy kismadár. Sajnos nem láttam a manővert, mert aludtam éppen, a ramazurira ébredtem, amit a macska csapott. Szerencsére még időben leordítottam a macska fejét, úgyhogy el tudott slisszolni a madaram, így azt sem tudom milyen madár volt, csak az ablak előtt elsuhanó sziluettjét láttam, meg a névjegyét, amit az ablakpárkányon hagyott. 🙂 A sztorihoz hozzátartozik, hogy előtte héten “beetettem”, ugyanis kiszórtam két lapát tavalyról maradt feketeszotyit az előkertbe, számos feketerigót vonzott ide. A “berepülő” sokkal kisebb madár volt, mint a rigó. Fogok rakni az erkélyre etetőt, hátha ideszoknak hozzám. 🙂 A macska pedig nem fog kimenni az erkélyre. 🙂
Jó munkát, Cen, jön a hideg, jönnek a jó felvételek. 🙂 A macska távoltartására tavaly adtál jó tippet. Repül a kissöprű a cicus után. 🙂
sok sikert az erkélyes etetéshez!
Ilyet eddig még nem láttam: hatalmas csapat seregély, mint a fecskék, mikor gyülekeznek, a villanydrótra ültek! Én azt hittem, már ők is elmentek, vagy a hosszú indián nyár itt tartotta őket?
októberben még gyakran vannak igen népes seregélycsapatok, főként a Balaton térségében, így a Kisbalatonnál is, és nyílt területeken gyakran lepik el a vezetékeket, de nem úgy mint a fecskék, akik belterületen is 🙂
Bent a faluban, a házunk előtti drótra telepedtek…
Az valóban nem megszokott 🙂
Légy szí’, Cen “posztold” már a Kis MÚ-t! Olyan kiváncsi vagyok rá. 🙂 Erről a fb. posztról is eszembe jutott.. Csak egészen kicsinek láttuk őt. Most meg a lábát, ami igészen csinos, de nem reprezentálja Ő nagyságát egészében. 🙂
https://www.facebook.com/the.vintage.everyday/photos/a.1451874154851709/1973067822732337/?type=3&theater
Hetek óta szerepel a határidőnaplómban a Kis Mú fotózása, de mindig beelőzi valami – nem ígérem, de talán a hétvégén – s jó időjárás is kellene. 🙂