Tábor Ádám – Élet és irodalom

Ha angol név állna a címlapon, simán elhinném, hogy egy ragyogó amerikai regény briliáns fordítását olvasom. (…) Szándékosan fogalmazok homályosan, hogy ne lőjem le a poént, amely izgalmasabb, rejtélyesebb és váratlanabb, mint egy remekbe sikerült mozgalmas, színes, mai amerikai akcióthrilleré. Egyébként ahhoz hasonlóan lebilincselő is, regénynek pedig hibátlanul professzionális. (Élet és irodalom, 2014. november)

Centauri: Jégvágó (Magvető Kiadó, 2013)

Centauri Jégvágó Magvető Kiadó 2013 irodalom író Kék angyal könyv Ice Pick novella Tábor ÁdámTábor Ádám az Élet és irodalom 2014 november 7.-ei számában, az Ex libris rovatban négy regényt emelt ki a 2013-as év jelentős vagy érdekes regényei közül. Borbély Szilárd: Nincstelenek, Berkovits György: V. és Ú./ II. Jelzőművész, Kun Árpád: Boldog Észak és Centauri: Jégvágó című regényét. Itt most csak ez utóbbiról írottakat idézzük (a teljes cikk sajnos nem olvasható online verzióban).

“Mindhárom eddig tárgyalt regény – erősebben vagy gyengébben, de – önéletrajzi magból vagy szálból bomlik ki.
Centauri: Jégvágó
című művében viszont ilyesminek nyoma sincs. Már Kun Árpád is megerősíti az őt kérdező Károlyi Csaba szavaira – “szomszédjaid, a munkatársaid nem tudják igazán, hogy te író vagy” – válaszolva, hogy “kettős életet él” (Nekem is ki fogják törölni…, ÉS, 2014/22., máj. 30.). Ám Centauri még nála is sokkal inkább. Az ő interjúiból tudhatóan vidéki környezete csakis a polgári nevén élt civil életét ismeri. Írói álnéven publikált regénye pedig elejétől végig egy másik kontinensen, fiktív környezetben játszódik, hőse tősgyökeres amerikai. A többi figura, a környezet, a történet, az irodalmi referenciakontextus is mind megtévesztésig hitelesen az. Ha angol név állna a címlapon, simán elhinném, hogy egy ragyogó amerikai regény briliáns fordítását olvasom. A Jégvágó társadalmi és kalandregény egyszerre, posztmodern módra beleszőve számos amerikai prózaíró életrajzi elemeit Melville-től Jack Londonon át Salingerig. Ezt a vonulatot az a fő regényszál hitelesíti, hogy a főhős, a San Francisco-i srác, Dan Coolbirth felmenői négy nemzedékig mind könyves emberek: amatőr költők, nyomdászok, könyvtárosok. Dan pedig falja a könyveket, meséli az ősei, szülei és saját életét – a fülszöveg szerint -: “egy extravagáns, őrült, mégis sok szempontból fájóan átlagos család történetét”. Ez az élet egy ponton radikálisan megváltozik. Dan ugyanis huszonegy évesen egy szál magára marad a szülői házban, képesítés, munka és pénz nélkül. Kellemes majd tragikus közjáték után abba a montanai erdei házba menekül, ahol nagyapja élt lobotómiás műtétje után eltűnéséig. A rettenetes lobotómiáról és felfedezője, Moniz professzor sorsáról valamint e gyógymód bizonyos dr. Freeman által alkalmazott még rettenetesebb jégvágós verziójáról addigra sok mindent megtudunk Dan szuperthrillesszerű, de valósághű elbeszélése nyomán. Montanában azután a posztmodern realista regény mágikus thrillerbe csap át, ilyenként sodor magával a többszörösen is megdöbbentő befejezésig. Míg Kun Árpád regénye és hőse Északra kerülve egyre inkább elveszti sokáig meghatározó mágikus auráját, Centauirié épp ezen az égtájon nyeri el. Elmosódik, majd eltűnik a határvonal elképzelhető és elképzelhetetlen realitás, élet és irodalom, élet és halál között. Azt is mondhatnám: a metaforikus értelemben vett lobotómia, valamint a kozmikus lét- és tudattágulás között. Szándékosan fogalmazok homályosan, hogy ne lőjem le a poént, amely izgalmasabb, rejtélyesebb és váratlanabb, mint egy remekbe sikerült mozgalmas, színes, mai amerikai akcióthrilleré. Egyébként ahhoz hasonlóan lebilincselő is, regénynek pedig hibátlanul professzionális. Paradox, de az alkotással élete szerves lényegéhez kapcsolódó, a publikálást és az irodalmi életet viszont idegennek és szükséges rossznak érző, inkognitóját ezért őrző Centaurié a legolvasmányosabb regény az itt tárgyaltak közül.

 

Ismerd meg Dan Coolbirth-t (rövid részletek a Jégvágóból)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.