Meghökkentő állatok – Akit mindenki látott, mégsem létezik

kecskebéka

Szemtől szemben valakivel, akiről csak nemrégiben derült ki, hogy valójában kicsoda (FORRÁS)


Gondolhatnánk – ahogy gondoltuk is évszázadokig –, hogy egy új kecskebéka létrejöttéhez is kell egy nőstény kecskebéka meg egy hím. De nem.


2020.05.02.  A tavasz az utánpótlásról és a fennmaradásról szól a vadonban; végsősoron e körül forog minden. A nyugalmi időszakok is azt a célt szolgálják, hogy kihúzza mindenki tavaszig valahogy, s a lehető legfelkészültebben jusson el a tavaszig.

Nem meglepő, hogy a legérdekesebb és legdöbbenetesebb jelenetek, szokások, trükkök zömmel a szaporodási időszakhoz köthetők,

a titokzatos és gyönyörű madárdaltól a násztáncig. Vagy gondoljunk a szarvasbőgésre, mely egyben kivétel is, hisz őszre esik, de két ősz között egy szarvas, még egy bika is, bizonyos értelemben csak egy legelésző állat, ám szeptemberben már az erdő királya, a fenségesség maga, és szinte uralja az egész őszt.
Legyen egy faj násza bármily látványos, a legtöbb esetben egymástól igen távoli fajok között is van valami közös.

Azonos fajhoz tartozó egyedek állnak össze annak érdekében, hogy újabb egyedeket hozzanak létre.


Kislibákhoz is két lúd kell, ahogy 2 éve itthon (Fotó: Centauri)

Két füsti fecske újabb füsti fecskéket. Két sün újabb sünöket – és így tovább.

Ez annyira evidens, hogy szégyenérzet nélkül le sem írna ilyesmit az ember, ha nem volnának ebben is kirívó, szinte érthetetlen esetek.

Előfordul, hogy egy területen adott faj egyedeiből kevés van, így ráfanyalodhatnak arra is, hogy jobb híján rokonfajokkal álljanak párba. Ez főként olyan területeken fordul elő, ahol két faj elterjedési határa találkozik. Jellegzetes például a kék cinege és lazúrcinege esete. Elterjedési területük érintkezésénél viszonylag gyakoriak a hibridek, olyannyira, hogy ezek a hibridek külön nevet is kaptak. Írtam erről részletesen ITT és ITT.

A kék cinege és a lazúrcinege hibridje (Forrás: Wikipédia)

(A hibridizáció komoly gondok forrása is lehet, mint például a vadmacska vagy a kékcsőrű réce esetében – erről is írtam korábban ITT)

A hibridek viszont általában terméketlenek. A „faj” definíció szerint is azt jelenti, hogy az azonos jegyekkel bíró szülők szaporodásra képes további egyedeket hoznak létre.

Ez a hibridek túlnyomó többségére nem igaz. Ha egy hibrid mégis termékeny, illetve nemzőképes, akkor hamar beleolvad egyik vagy másik fajba. Már ha talál magának párt is.
Ezeket a szabályokat, folyamatokat viszonylag jól értjük, de mint minden szabály esetében, vannak kivételek. Olyan kivételek is, melyek évszázadokon át az orrunknál fogva vezethetnek, egészen addig, míg például a genetika fel nem tárja számunkra az igazságot – s aztán évekig vagy évtizedekig töprenghetünk azon, hogy akkor miként is van ez a dolog a szaporodással.

Esetleg annyira érthetetlen és újszerű a felfedezésünk, hogy rákényszerülünk új fogalmak bevezetésére is, mivel addig használt fogalmaink egyike sem írja le, amit találtunk.

zöld levelibéka

Zöld levelibéka – ízlés dolga, de az egyik legszebb (FORRÁS)

A tavasz pár hete melegebb szakaszába lépett, és ilyenkor szólal meg a tavaknál a békakórus. Magyarországon mindössze 12 békafaj él, de az emberek többsége alig ismeri őket. Talán két faj a legismertebb: a levelibéka a hangja és az időjós képességeiről szóló „mendemondák” miatt, nem mellesleg róla mintázták a Muppet Show népszerű plüssfiguráját is. De vele viszonylag ritkán találkozunk, hisz általában egy fa lombkoronájában ücsörög.

Ez se akármilyen szokás. Gondoljuk át! Béka a fa tetején? Elég valószínűtlen. Nem igaz? Tapadókorongok a lábon? Az is milyen valószínűtlen? Csak épp megszoktuk, hogy a levelibéka már csak ilyen.

Ráadásul hiába pokoli dekoratív, nem produkál látványos csoportosulást. Épp ezért A BÉKA a többség számára egy másik faj. Ha valaki csak egyféle békát látott, az akkor szinte biztosan kecskebéka. A tipikus, nagytermetű, alapvetően zöld, hatalmasat ugró és hangosan brekegő kecskebéka. Az sem véletlen, hogy ő az, akiből békacombot sütnek. Igen jellegzetes faj. Bár néhány békafaj bizonyos vonásaiban, sőt alkatában is hasonló hozzá, de a kecskebéka eléggé erős karakter ahhoz, hogy magabiztosan, és mint fajról beszéljünk róla.

Egészen addig, míg a tudomány el nem jut odáig, hogy a fajokat genetikai vizsgálatoknak vesse alá. És akkor összeomlik minden, amit addig a kecskebékáról hittünk.

Ahhoz, hogy megszülessen egy új vándorsólyom, kell egy tojó vándorsólyom meg egy hím. Ahhoz, hogy megszülessen egy új kisborz, kell egy nőstény borz meg egy hím. Gondolhatnánk – ahogy gondoltuk is évszázadokig –, hogy egy új kecskebéka létrejöttéhez is kell egy nőstény kecskebéka meg egy hím. De nem. A genetikai vizsgálatok megdöbbentő eredményt hoztak. A kecskebéka receptje a következő:

tavi béka x kis tavibéka = kecskebéka


kecskebéka

A klasszikus béka – kecskebéka (FORRÁS)

Szóval a kecskebéka két másik faj hibridje. Rendben, tudjuk, vannak időnként hibridek a természetben, de azt is rögtön értjük, hogy itt valami „hibádzik”. Hiszen például a lazúrcinege és a kék cinege hibridje alapvetően ritka. Akad, de valójában a „kivételes eset” kategóriájában marad.

Ezzel szemben kecskebéka annyi van, mint a nyű. Tízezrével, százezrével hemzsegnek a nagyobb vizekben.

Annyira gyakori, hogyha más „békafajjal” nem is találkoztunk, kecskebékával biztosan. És itt már némi biológiai alapismeret birtokában a „fajt” idézőjelbe tesszük. Milyen faj az, amit két másik faj hoz létre? Hibrid? Nem – érezzük, hogy ez nem ugyanaz, mint amikor nagyritkán születik egy füsti fecske x molnárfecske basztard, mint amikor hibrid fiókákat nevel egy balkáni és egy nagy fakopáncs.
Ökológiai szempontból is a kecskebéka az, mely talán a legnagyobb hatást gyakorolja a vizes élőhelyekre. Termeténél és tömegességénél fogva is. Annyiban közel áll a hibridekhez, hogy fennmaradásához természetesen szükséges a tavi béka és a kis tavibéka jelenléte is.

tavibéka fajkomplex

Balról jobbra: tavi béka, kis tavibéka, kecskebéka (Forrás: Wikipédia)

A kecskebéka természetesen mindkét faj jegyeit magán viseli, s hibrid mivoltával magyarázható nagy változatossága is.

Közelebbi kutatások azt is kimutatták, hogy míg korábban nagy meggyőződéssel igyekeztek morfológiai jegyek alapján elkülöníteni a tavi békát, a kis tavi békát meg a kecskebékát, ez gyakorlatilag lehetetlen. Ha egy kecskebéka-típusú békával találkozunk, és szeretnénk tudni, hogy tavi béka vagy kis tavi béka, esetleg egyik sem, tehát kecskebéka, nincs más választásunk, csak genetikai vizsgálat segíthet.

De akkor egyáltalán honnan vesszük, hogy három fajról van szó?

Egyrészt vannak úgynevezett tipikus egyedek. Egyes békák nagyon elütnek az átlagtól a tavi béka, mások a kis tavi béka irányába. De ha ezt még mindig bizonytalannak gondoljuk, marad a tuti megoldás, a genetikai vizsgálat, mely szerint ezek az alapvetően zöld, jellegzetes mintázatú, nagyot ugró békák két fajhoz tartoznak, illetve azok hibridjei lehetnek. Ha ez egyre zavarosabb, nem véletlen.

A biológia sem tudott mást tenni, mint bevezetett egy új fogalmat: fajkomplex – mondják a két faj és az általuk tömegben „gyártott” kecskebékára együttesen.

Ezzel persze nem oldottuk meg azt a problémát, hogy miként beszéljünk a kecskebékáról, akinek önálló fajhoz méltón rendes latin tudományos neve is van: Rana esculenta. Szép név egyébként (különösen olaszosan ejtve 😊 ), de hát a kecskebéka nem faj. Erre találták ki egyes kutatók, hogy ezt a kategóriát nevezzük KLEPTON-nak.

Értitek? Külön szót kellett bevezetni csak azért, hogy korrekt módon beszélhessünk róla. 🙂

A patakom túloldalán van egy kis tó, sajnos az már nem hozzám tartozik, de a lényeg az, hogy ott van, légvonalban a házamtól nagyjából 400 méterre. Éjjel néha még a zárt ablakon át is hallani a kecskebékák harsogását.

Éjente tehát KLEPTONOK KÓRUSÁT hallom. Tiszta sci-fi.


Békaparadicsom – és genetikai káosz 🙂 – Kis-Balaton (Fotó: Centauri)

De pörögjünk még egy kicsit  a kecskebéka körüli káoszban. Mert volnának kérdéseink. Az egyik a létező legegyszerűbb: Hogyan szaporodik a kecskebéka? Ha két kecskebéka egyszer úgy dönt, kezükbe veszik a kecskebékák sorsát, többé nem bízzák rá két másik fajra, hogy fennmaradjon a „népük”, akkor képesek egyáltalán önálló szaporodásra? Bár hibridek, igen, képesek a szaporodásra.

Ezen a ponton meg is nyugodhatnánk, és eszünkbe nem jutna megkérdezni: és ugyan mi születik két kecskebéka nászából? De kérdezzük csak meg, mert ha eddig nem csodálkoztunk volna, akkor most fogunk.

Ha eddig nem keveredtünk volna bele ebbe a kérdésbe, most bele fogunk. Két kecskebéka ugyanis – némi túlzással – „mindent szül, csak kecskebékát nem”. Utódaik vagy tavi békák vagy kis tavi békák lesznek. Úgy is fogalmazhatunk: a kecskebékák „visszaszülnek”.

Azokat reprodukálják, akik létrehozták őket. Akik aztán majd megint létrehozzák őket.

Egyelőre nem találtam elfogadható magyarázatot, miért van szükség ennyire bonyolult és bizarr rendszerre e fajkomplex esetében, de első ránézésre a kecskebékák szülőgépeknek tűnnek. Persze, rejtély, hogyan lehet két kecskebáka utóda mondjuk tavi béka. Itt a biológia, a genetikai kénytelen megint homályos fogalmakkal operálni, s azt mondja: a DNS bizonyos részei – idézem – „eliminálnak”. Méghozzá pont úgy „eliminálnak”, hogy az utód vagy tavi béka vagy kis tavibéka legyen, de kecskebéka az semmiképp.

Persze gőzünk sincs arról, hogy ez a bizonyos „elimináció” voltaképp mit jelent.


Fotó: Centauri

Olyan ez, mint amikor a matematikában megjelenik az X, az ismeretlen. A húrelmélet egyik megalkotója, egy fiatal fizikus mondta egy interjúban: „Itt az ideje, hogy a modern tudomány, élen a fizikával és a matematikával, belássa, hogyha eg képletben megjelenik az X, az ismeretlen, az pontosan annyit jelent: „nem tudjuk”. Ez igaz a kecskebéka esetében is. Az „eliminálás”, a „fajkomplex” vagy a „klepton” fogalmának bevezetésével csak a kommunikációnkat segítjük, de ezek együttesen pillanatnyilag csak annyit jelentenek: „nem tudjuk”:    

Ökológai és evolúciós szempontból is érthetetlen ez a jelenség.

Ha egyszer szükség van a kecskebékára, miért nem válik le a másik két fajról, s válik önálló fajjá? Továbbá: Ha egyszer a két faj, és a kecskebéka úgynevezett fajkomplexet alkot, amely állandósult és tömeges hibridizációt jelent, hogy nem olvadtak össze egyetlen fajjá?
Szóval, amikor tóparti sétán vagy horgászaton hatalmas zöld-tarka kecskebéka íves ugrással csobban a vízbe, jó ha tudjátok, hogy nem tudjátok, mit láttok. De ne essetek kétségbe. Egyelőre senki se tudja. Abban az értelemben biztosan nem, hogy valami ugrik, ami nem faj, ami egy fajkomplex része vagy terméke, amit mondhatunk kleptonnak.

Egy dologban azonban biztos vagyok. Nevezzük a kecskebékát bárminek, fog még meglepetést okozni a tudománynak.

Ez a végtelenül bizarr ökológiai, biológia, genetikai káosz természetesen engem is foglalkoztat. És talán találtam egy olyan kérdést is, ami bizonyos válaszokig elvezethet. Talán itt is azt kell megkérdezni:

„Cui podest?” Vagyis: „Kinek az érdeke?”

Ha kicsit világosabb már az erre adott válaszom, jövök egy újabb írással – a titokzatos kecskebékáról.

Kérlek, oszd meg ezt a cikket másokkal is! Köszönöm!
Hozzászólásokhoz gördülj a lap aljára!
Feliratkoztál már hírlevélre? Próbáld ki!

Email cím*


Mire tanítanak a madarak? – Több szerénységet!

Kik táncoltak hamarabb? Az emberek vagy a madarak?

Szarvasbőgés

Cinegék határozása

Új madárfaj Magyarországon a lazúrcinege

A láthatatlan ragadozó

 

 

 

7 Comments:

  1. Ibolya Nagy

    Még most is keresem leesett államat, elképesztően érdekes, és nemcsak érdekes, de izgalmas is, nem utolsósorban nagyon szeretem a békákat.
    Örülök, hogy szántál időt arra, hogy velünk is megismertesd ezt a különös jelenséget.
    Amúgy lenne tippem – amúgy hályogkovács módján-, hogy esetükben mit jelenthet az eliminálódás.

    • Részemről az öröm – néha elbizonytalanodom, mennyire érdemes kicsit komplexebb (fajkomplexebb 🙂 ) témákkal előállni, de aztán mindig meggyőztök róla, hogy érdemes. 🙂

      A tippedre azért kíváncsi lennék 🙂

      • Ibolya Nagy

        A tippem elhamarkodott és átgondolatlan volt, mert a meiozisból próbáltam kiindulni, de lévén itt különböző genetikai állományú, DNS-számú egyedekről van szó, így a meiozist kizártam.
        Viszont érdekelne, hol tudnék ennek utánanézni, mert számomra egy teljesen új és ismeretlen jelenségről van szó.
        Köszi szépen.

  2. Szabó Edit

    Miért kecskebéka a neve? Van köze a kecskéhez? Esetleg a hangja miatt?

    Adok egy kis hangot a poszthoz 🙂 :

    https://www.youtube.com/watch?v=D1sQmX80sN0

    • Köszi a hangot

      szerintem a hangja miatt – bár voltak réges-rég kecskéim is, és engem csak távolról emlékeztet a brekegés a mekegésre 🙂

      • Szabó Edit

        Ha nagyon akarja az ember, akkor fel lehet fedezni némi hasonlóságot a két hang között.
        S ami még feltűnt: mintha a kecskebéka a nagy tavibéka hangját örökölné. 🤔

  3. Holsky Péter

    Jó dolog tanulni! 🙂

    Ha jól értem ezt a hirtelenjében talált cikket:
    https://mersz.hu/dokumentum/matud__263
    , a genetikai módszernek a rendszertanba való mind erőteljesebb bekapcsolódása nemcsak az ilyen szélsőséges(en komplex) esetekben, hanem általában is mind problematikusabbá teszi a biológia eddigi “faj”-fogalmának használatát – pl. az emberszabású majmok és az ember (Homo sapiens sapiens) egymástól való elkülönítése tekintetében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük