Zafír-túra – aranymosás

2016.04.09. (11.nap) 12:39 PATTHELYZET

Aki ezt a 4 és fél percet megnézi, megtud mindent a tegnapi napról. Jelzem, ez a 4 és fél perc sem akciójelenet. Illetve az, csak épp ülök a patakban és mosok. Ennyi az akció. Látszólag unalmas, nyirkos, hideg meló, ám valójában igazán izgalmas. Nem állítom, hogy türelem nem kell hozzá, de minden egyes bökésben ott rejlik egy lehetőség. Hogy feljön valami a patakmederből. Egy minden …eddiginél szebb gránát, elakad a lapát egy nagy opálban, arany csillan a tálon, esetleg – bár megesne már – zafír kéklik a gránáttörmelékben. És ahogy már indulás előtt írtam: bonyolult stratégiai-játék ez. Mikor melyik helyet adjam fel, mikor hová menjek? Egy adott helyen belül – ez esetben a vasbányánál – hol próbálkozzak? A szárazon álló fövenyt nézzem, a meddőhányót, a visszaforgókat vagy a hordalékkúpokat? Határozott elképzeléseim vannak mindig, de óránként módosítok – az eredmények függvényében. Olyan ez, mint egy krimi. Olvasni kell a terepadottságokból, vízjárásból, irodalmi adatokból, összevetni a tapasztalatokkal, s úgy szülni újabb és újabb stratégiát, s ez még akkor is igaz, amikor már három órája egy kövön ülök. Ha egy bökés jó eredményt hoz, arra ások tovább, kicsit balra, kicsit jobbra, kicsit lejjebb, a nagy kő alá, aztán távolabb. Araszonként is változó a helyzet a mederben. Összességében – hiába vannak szép eredmények –, patthelyzet állt elő, legalábbis zafír-ügyben. Tudom, hogy ott van, keresem is nagy erőkkel, de nincs meg. Mégis remélem, hogy ez még mindig nem matt.

A kutatáson túl csak egy említésre méltó dolog történt tegnap. Kora délután nagy ricsaj támadt, szajkók és rigók kiáltoztak, aztán egy ragadozó vágott be a közeli fa mögé. Azt hittem, ölyv vagy héja, de mint kiderült, egy macskabaglyot üldöztek a szajkók, addig-addig, míg az be nem vetette magát a fa gyökerei közé. A felvétel végén pár pillanatra látható, amint kiröppen.

13:07 NEM MONDTAM LE RÓLA

Újra átnéztem a jegyzeteimet. Ott kell lennie a zafírnak a vasbányánál. Ott vannak a legszebbek, és megtalálni is ott a legkönnyebb. Erre jutottam. Mi szól az ellen, hogy új helyre menjek?

1./ Könnyen futhatnék bele a második-harmadik nap helyzetébe: hosszasan tévelygek, s csak nagy sokára találom a helyet.
2./ A potenciális új helyek kicsi patakok, ahol most valószínűleg egy… csepp víz sincs, vagyis mosni lehetetlen.
3./ A vasbánya környékén mások által talált zafírok mind méretükben, mind színükben a legszebbek.
4./ Itt bázisról indulhatok. Igaz, ez egy fűtetlen alagsori helység, melegebb van odakinn, mint idebenn, de mégis, van áram, net, és nem kell súlyos cuccokkal vándorolnom a patakmederben.
5./ Korántsem merítettem ki minden lehetőséget a vasbányánál (erről később).
6./ A tegnapi kutatás – leszámítva a zafírt – szép eredményt adott. Arany, gyönyörű gránátok, opálok.
7./ Tegnap megfájdult a jobb lábam és ma is sántikálok. Egy összmálhás áttelepülés könnyen végződhet totális kudarccal.
8./ Ez a tizedik nap, éhséget igazán még mindig nem érzek, bejön ez a kockaleves, tea, sok víz és némi csokoládé diéta. De ma túljutok a tizedik napon, nem tudom, jön-e a közeljövőben holtpont.
9./ Az egyik portál elkísért kamerával az induláskor, és szeretnének meglátogatni a végén is. Jobb lenne olyan helyen találkoznunk, amit valamelyest kiismertem. Ha új helyre települök, ez szinte kivitelezhetetlen.
10./ Merőben szubjektív szempont: semmi kedvem egy újabb helyhez. Kezdem megszeretni a vasbánya környékét.

Forrás: Geománia

TERVEK AZ ÁSVÁNYOKKAL

A túra végén szeretnék használati tárgyakat készíteni. 1./ Opálgyűrű, középen gránát-berakással, a gránátba pedig egy zafír. Ehhez „csak” egy zafír hiányzik. 2./ Opálpoharak gránát-berakással. Tegnap találtam egy majdnem víztiszta, vagyis áttetsző opáldarabot mosás közben, a meder alján. Ez épp akkora, hogy egy stampedli kijön belőle. De jó volna több is, esetleg nagyobb is. Az irodalom szerint 5 kilós volt a legnagyobb. Abból kijön két csésze is. Egyébként a nekem leginkább tetsző (vörös) opálféléből találtam is kettőt (szintén a mosás során), csak épp sajnos centis példányokat. Így is rendkívül szépek.

ÚJ VASBÁNYA-STRATÉGIA

1./ Nemcsak a patakot kutatom, hanem a meddőhányókat is.
2./ A patakban nemcsak mosok, hanem a szárazon álló részeket is átnézem. Itt, ha kell hason kúszva, nagyítóval a kezemben végignézem az egész medret. Ez vicces lesz, de teszek rá. Ki látja? A mókusok? Viszont így sok hordalékot nézhetek át.
3./ Főként az opál miatt, megbontok-átnézek egy durva kövekből álló hordalékkúpot is.

Nem hiszem el, hogy mindez nem hoz látványos eredményt. Szóval: irány a vasbánya! Az mekkora poén lenne, ha ma, a tizedik napon kerülne meg a zafír!

Facebook hozzászólások

2016.04.10. (12. nap) 13:19 TOVÁBB (+ 2 nap)

Csak röviden, mert sok a tennivaló. Tegnap a vasbánya környékén vagy 20 helyen mostam, átkutattam a meddőt, a szárazon álló patakmedret, torlatokat, turzásokat, találtam is sokfélét, de zafírt, azt az egyet, nem. Opálból viszont 2 kiló körüli darabot is, amit további opálokkal együtt (összesen 5-6 kilónyit) kihoztam a hegyek közül. Ez a 11. nap, és ami leginkább emlékeztet a zafí…rra, az az egyik kocsma hamutálja. Tegnap este azért nem posztoltam, mert egyrészt elfáradtam, másrészt csak azon tudtam töprengeni, hosszabbítsak-e még. Nem igazán volt jó estém, éjszakám, annak ellenére sem, hogy a zsákmány (ahogy a képen láthatjátok) zafír nélkül is szép. Reggel viszont derűsebben kezdtem a napot, és úgy döntöttem, hogy három helyet megpróbálok még. Két patakot és egy új bányát. 10 kilométeres körzeten belül van mindhárom. Ez keddig megjárható. Ha a következő két-három napban sem járok szerencsével, zafír nélkül megyek haza. Ha jól érzékelem, néhányan úgy vannak már ezzel: csak legyen már meg az a rohadt zafír! De ne legyen ideges senki. Ettől szép ez az út. Nem adja magát könnyen. Ez van.

11 nap alatt ez a hamutál állt a legközelebb a zafírhoz. Érthető, ha a túra végén kis híján feladtam.

Ma új bázist kellett találnom, ezzel elment egy kis idő, de sikerült. Írok majd arról, hogy kinek köszönhetem. Elment a nap fele, de megpróbálok a három helyszínből egyet még ma megnézni. Aki netán túlzottan izgul, az dőljön hátra, lazítson, és drukkoljon. Ennyi elég. Jól vagyok. És tegnap már az új regényhez is írtam hegyi, zafíros fejezetet, igaz, egyelőre „fejben”, csak pár jegyzetet készítettem róla, de ha alkalmam lesz rá, megírom és megosztom itt is. Most egy kocsmából jelentkezem, ma ittam kávét, 3 deci gyümölcslevet, tegnap este éhes voltam, de ma nem, gyorsan lemálházok a közelben, és megyek egy új patakhoz. Kicsit morcos hétvége ez, látszik a leheletem, inkább télvégi a levegő, semmint tavaszias, de legyen azért jó kedvetek, egyetek rántotthúst, szalmakrumplit, húslevest, meggyes pitét, kuckózzatok be és nézzetek meg egy jó filmet vagy olvassatok egy jó regényt. Üdv: Centauri

Facebook hozzászólások

Az opálterméssel nem volt gond. A legnagyobb darab kb. 2 kiló.

Összességében nem panaszkodhatok, csak már egy iciri-piciri zafír is volna!

17:32 (telefonról)

Hat valami csodaszep helyre jutottam. Igeretes is, szivem szerint itt ejszakaznek. Kb 6 km innen a bazis, nyilvan kifekudnek mire odaerek es besotetedne. Egy dolog szol amellett hogy visszamenjek es felvegyem a gepet hogy ez a meder a legszebb amit ezen az uton lattam raadasul 3g terero van. 11 nap alatt itt van eloszor egy kis vilagvegi idill. Ezt meg kell fotozni, akar talalok itt zafirt, akar nem. Persze mostam is sokat, de csak granat jott. Sebaj. Most elindulok vissza. Orulok hogy ezt a gyongyot megtalaltam.