A madárdal egyrészt megszokott, másrészt igazán rejtélyes része az életünknek – legalábbis azok életének, akik meghallják. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy néhány kanárinak köszönhetően a lakásban akkor is tavasz van és madárdal, ha az udvaron néma csönd. Fogadjátok szeretettel ezt a néhány taktust, mielőtt fejest ugranék a madárzene világába 🙂
http://https://centauriweb.hu/archiv/madarakrol/madarakrol-mindenkinek/tojas-mint-mernoki-alkotas/
Imádni való🐦😊😊
Ó, “mint” a kenderike! 🙂
hasonló, de harsányabb 🙂
Így már értem, hogy miért tudsz te madarakkal beszélgetni: van kitől tanulnod. 😉 🙂
🙂
https://www.youtube.com/watch?v=s6aoTsKDfm8
köszi – Zárójelben: William Wharton Madárkája az egyik legjobb 🙂
A fenti zene szóljon az amerikai ügyvéd halálára is. 🙁
🙁
Ez aranyos. Zene füleidnek 🙂
🙂 szó szerint zene
🙂 🙂 🙂 Aki így elemeire tudja szedni és értékelni a dolgokat mint te, csak az lehet. Én hajnalban szoktam hallani és hallgatni a madarak énekét és sokszor gondolok arra milyen “zene-bona” lehet nálad. Ezt a “zene-bonát” ne értsd félre 🙂
Zenebona volt Jack London első hajójának neve 🙂
Nagyon szép, – de lakásban és kalitkában!?