Faunisztika | Megvan a 900 faj a birtokon!

Faunisztika | Megvan a 900 faj a birtokon!


Kert és vadon | Fotó: Centauri


“Láthatjátok tehát, hogy kalandjainknak se szeri, se száma, és a legkevésbé sem fogunk unatkozni az év fennmaradó részében, és bár a nyár kevéssé mozgalmas időszak, a fészkelések elcsendesülnek

Viszont sosem tudjuk meg, hogy melyik nap lett meg. Ennél bonyolultabb konstellációt egy határ elérésére aligha tudtunk volna kitalálni. Egyrészt azért nem tudható pontosan, mert az adatok feldolgozása mindig elmaradásban áll. Annak ellenére, hogy ebben is nagyot léptünk előre 2024-ben.

Ennyire naprakész fajlistánk sosem volt még.


Elmaradásaink a korábbi években nem több hetes elmaradások voltak, hanem esetenként több hónapos, sőt: éves elmaradások is akadtak. Most csak hetekről van szó, esetleg max. egy hónapról.

Hogy érthetőbb legyek: egy-egy kiadós éjszakai lepkészés feldolgozása, a fajok pontos meghatározása, gyakran meghatározása szakértők által csoportokban nemritkán több idő, mint a fajok észlelése és fényképezése. Egy éjszaka átlagosan 300-600 fotó készül, ezeket

  • először át kell válogatni
  • másodszor meg kell szerkeszteni
  • amit tudok, meghatározok magam
  • ami rázósabb vagy megerősítésre szorul elviszem szakértőkhöz
  • miután megvannak a határozások felviszem az adatokat a fotókra
  • aztán a fotókat beviszem a Birtok-enciklopédiába
  • végül az összesítő listára is.

Európa legnagyobb lepkéje az esti pávaszem is rendszeres vendégünk! Itt az első jelölt példány (bal szárnyon apró piros pötty). | Fotó: Centauri

Mire mindez végbemegy,

addigra sokszor újabb éjszakai lámpázásra kerül sor, vagy újabb fajokat találok a területbejárásokon, mint legutóbb az ebszőlő csucsort vagy szénarakás közben a kacsafarkú szendert.

És ha már itt tartunk: még ha minden időt a flóra és fauna mind teljesebb felmérésre szánhatnék, ez akkor sem volna egyszerű feladat. Jobb helyeken ezt nem is egy ember végzi, hanem egész csapatok, sok-sok szakterület szakemberei együttesen, botanikusok, lepkészek, rovarászok…


És mintha ez nem lenne elég, legalább két nagy „feladatköröm” jelentős időket von el a kutatásoktól és az adatok azonnali feldolgozásától:

  • A birtok más, praktikus munkálatai, amilyen a szénarakás, boglyák építése, vagy az új víztestek, mentő-tókák létesítéséhez szükséges bármiféle előkészítő munka.
  • És persze bármi, ami a Cenwebhez kapcsolódik. A Cenweb fejlesztése és szerkesztése, és teszem azt a már feldolgozott kutatások vagy a leglátványosabb (sokszor a legkönnyebben és leggyorsabban kommunikálható) eredmények mihamarabbi megírása (például a fürge cselle megkerülése, az első fiókák a Jászmaróti odútelepen vagy az új napraforgós kísérletünk).

Hatalmas kiváltság,

hogy Mara oly lelkesen tartja mozgásban a Cenwebet akkor is, ha nekem a sok egyéb miatt kevesebb időm jut a weboldalra. Innen is minden tisztelet és köszönet az övé.


Mindezek után nem meglepő, ha már bő egy hetet tudtuk, hogy elértük a 900 fajt, de hogy pontosan mikor, és melyik faj volt a 900., azt nem tudtuk. Ma sem tudjuk.

2024.05.30-án végre jutott egy kis idő a fajlista karbantartására, felvittem olyan új fajokat, mint a gőték és halak varsázása során előkerülő orvosi pióca vagy víziskorpió, előkerült a rezes trágyatúró is (ez amúgy Mara találata!), és mivel tudtuk, hogy elérjük az utolsó százas fordulót, mielőtt megcéloznánk a 2020-ban kitűzött 1000 fajos célt,

úgy döntöttünk, hogy nemcsak az 1000. fajt ünnepeljük meg, hanem a 900-at is. Ezt a határt is egy régi-új faj betelepítésével.

Hogy melyik fajról van szó,

egyelőre maradjon titok, bár talán órákon belül erről is érkezik egy cikk, mindenesetre egy olyan faj 10 egyedét hoztuk 2024.05.28-án, amely rövid ideig már élt a birtokon (így a fajlistán is szerepel), tehát csak fenntartásokkal lehet új fajnak tekinteni.

A fajlistán szereplő fajok számát nem is növeli, hisz annak idején felvettük már, ugyanakkor eddig úgy szerepelt a fajlistán, hogy valójában (már) nem élt nálunk, és halvány remény se volt arra, hogy természetes úton visszatelepülhessen.

Így ez a faj úgy a 900., hogy valójában nem növekedett a behozásával a fajlista. Ez egy paradoxon, amit én speciel szeretek, de sokan nehezen értik az ilyesmit, így tőlük elnézést kérek ezért a kavarásért.

Cserébe

igyekszem napokon belül, talán még ma tisztázni a helyzetet, és megírni, melyik fajt hoztuk be a 900-as fajszám elérését ünnepelve.


A lepkész állás a Nagykarámon | Fotó: Centauri

Ma – 2024.05.31 – a 900 sem aktuális már, ismét nem tudjuk, hogy mennyivel, de már fölötte járunk. Egyrészt még áprilisról és májusról is maradtak el éjszakai lepkefajok. Egy csomagot Baranyi Tamás szakértő átnézett, és megint kaptunk pár új lepkefajt, köztük érdekesebbeket is.

Ráadásul a kedvező időjárás miatt 2024.05.30-án éjjel ismét sikerült éjszaka lepkészni, bár a kevert fényű izzónk eltörött, így kicsit csorba volt a felszerelés. Így is számos fajt regisztráltunk, és bár ez a mintavétel még egyáltalán nincs feldolgozva, máris tudunk új, méghozzá látványos és fontos új lepkefajokról.

Erről is hamarosan írok.


Legfontosabb, legsürgetőbb feladatunk

továbbra is a terep előkészítése után végre megásni az első Mentő-tókát és elkészíteni az első fenékgátakat a Nagypatakon. Az ismétlődő esők nemcsak a boglyák építését akasztották meg, hanem az új víztestek létesítésének munkáit is. Most viszont kedvezőbb idők ígérkeznek. Amint legutóbb már írtam is valahol, mi is szeretnénk ezzel révbe érni, hogy végre haladhassunk tovább.

Ha végzünk a földmunkákkal, és 2024-re nagy vonalakban már végeztünk a víztestek létesítésével, ismét teljes erővel kell ráfordulni a flóra és fauna kutatására, méghozzá az alábbiak szerint:

  1. Van egy mohakutatásunk, körülbelül 40 mintát vettem még 2022-ben, és egy szakértő csak arra vár, hogy mikroszkópos vizsgálattal elvégezze a minták meghatározását. Ezt a mintát végre el kell küldeni a szakértőknek, ha még áll az ajánlata.
  2. Feltűnően gazdag már a fűfélék felhozatala (a kanadai aranyvessző visszaszorításának köszönhetően és a jól ütemezett, 2020-tól nagyon átgondolt és rendszeres kaszálásoknak hála), de lassan megint kicsúszunk az időből, hogy átfogó képet kapjunk a fűfélékről. Szükséges volna egy héten belül egy nagy felmérést készíteni, minden fajt végigfotózni, és mintákat gyűjteni minden fű és sásféléből.
  3. Kedvező időjárás esetén folytatni kell az éjjeli lepkészéséket, hetente legalább két éjszaka (áprilisban heteken át szint minden éjjel kutattunk sötétedés, és hajnali két óra között).
  4. Rossz időjárás, lehűlés és időhiány miatt pár hete leálltunk a varsázásokkal (gőték és halak), de ezt is vissza kell vezetni, legalább heti egy alkalommal a Nagypatakon, sőt a vizsgálati területet a patak tőlünk kissé távolabbi részeire is ki kell terjeszteni újabb (+3 darab) varsával. Mostantól nemcsak a varsába tévedő gerinceseket kell lajstromozni, hanem a vízirovarokat és puhatestűeket is.
  5. Két éve várunk egy ismerősünkre, aki a denevérek szakértője, hogy megvizsgáljuk, milyen denevérfajok mozognak a birtok légterében. Erre nekünk a legnagyobb jóindulat mellet sincs eszközünk, de kapacitásunk és szakértelmünk se. Ez is fontos feladat, hogy megkeressük ezt a szakértőt, és megkíséreljük ismét a denevérek felmérését.
  6. Hatalmas hiányosság, hogy a kisemlőseinkről szinte semmit sem tudunk. Annyit sejtünk, hogy nálunk még mindig a törpe egér a leggyakoribb faj, holott országosan vészesen zsugorodik az állományuk. 2024-ben két új kisemlősfaj is megkerült (mindkettőtől írunk hamarosan), de ha komolyan vesszük a birtok kutatását, nem maradhat a jelenlegi szinten a kisemlősök kutatása.

A kétéltűek esetén láttuk

(vagy akár az éjszakai lepkéknél is), hogy átgondolt, tervszerű, alapos kutatás milyen látványos eredményeket hoznak, sokszor szinte azonnal! A kisemlősök kutatására a legalkalmasabb módszernek a talajcsapdázás tűnik, vagyis talajba ásott vödrök kihelyezése.

A vödrökben talált állatok között ráadásul várhatóan sok egyéb is lesz – rovarok, pókok, hüllők, kétéltűek –, amint a varsákkal sem csak gőtéket fogtunk, hanem sokszor siklókat is, majd legnagyobb megdöbbenésünkre fürge cselléket és kövi csíkokat is. Ki kell jelölni tehát a helyeket (30-40 mintavételi pontot), meg kell teremteni a forrásokat a vödrök megvásárlásához is, és legkésőbb június közepén el kell indítani a Microtus projektet, vagyis a kisemlősök aktív kutatását (Microtus a pocok latin neve).


Azt is nemrégiben, 24 év után tudtuk meg, hogy a birtoktól pát méterre élnek mókusok, holott a mókus jelenléte egy területen rendkívül feltűnő.

Microtus projekt

Amint a Rana projekt esetén is nem kicsi várakozásokkal vágtunk neki a kutatásoknak, hisz három ritka fajt is vártunk, amiből kettő máris meglett, köztük Magyarország legritkább kétéltűfaja, az alpesi tarajosgőte is, úgy a kisemlősök közé is várunk meghökkentő, és kiemelt természeti értéket képviselő fajokat.

Így például asz északi pockot, ami Magyarországon a fokozottan védett fajok közé tartozik, s ennek megfelelően eszmei értéke is brutálisan magas, fél millió forint. Az északi pocok jelenléte szépen illeszkedne abba a profilba, amit eddig kutatásaink során a kétéltűek vagy a lepkefajok rajzoltak meg.

Láthatjátok tehát, hogy kalandjainknak se szeri, se száma, és a legkevésbé sem fogunk unatkozni az év fennmaradó részében, és bár a nyár kevéssé mozgalmas időszak, a fészkelések elcsendesülnek, a virágzás alábbhagy, véget ér a békák és gőték násza, a vegetáció lassan majd a fáradás jeleit mutatja, a fűfélék június közepétől már hanyatlanak, de itt, nálunk, a birtokon eszement időszak lesz ez is.

Annál is inkább, mert továbbra is úgy tervezzük, hogy az 1000 fajt hatalmas meglepetéssel ünnepeljük meg! Olyannyira ez a terv, hogy múlt héten már megtettük az első lépéséket is. Már a kaszálások során is tekintettel vagyunk a leendő új fajra, és máris minden korábbinál több szegélyt alakítottunk ki.

Ez igazi nagy kaland lesz!

Abban se voltunk biztosak, hogy ezt a titokzatos fajt sikerül-e egyáltalán beszerezni, de azt már tudjuk, hogy ez nem akadály. Viszont nem áll rendelkezésünkre korlátlan idő, csipkednünk kell magunkat. Ezért is kell rákapcsolni a florisztikára és faunisztikára, hogy mihamarabb meglegyen valóban a 999 faj a birtokon és érkezhessen az izgalmas és titokzatos ezredik.

Maradjatok velünk továbbra is, és ha támogassatok minket ITT.


Tarkalepke a Nagynyiladékon | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

3 hozzászólás

  1. Én úgy gondolom, hogy a fajlista sorrendjét a megtalálás sorrendje kellene, hogy meghatározza, vagyis az a dátum, amikor a fotó készült róla. A fényképezőgéped nem rak dátumot a képfájlhoz? A nevébe vagy bárhova máshova? Mert ez segíthetne a sorrend megállapításában.

    Gratulálok Marának a rezes trágyatúró megtalálásához! Inkább nem firtatom, hogy hol találhatta. 🙂

    1. Persze, jobban belegondolva, ez a módszer nem a legjobb olyankor, amikor a faj meghatározása sokat csúszik, mert akkor átrendeződhet az egész lista. Nem egyszerű ez, tényleg! 🙂

  2. Milyen titokzatosak vagytok- nagyon kíváncsi vagyok ki lesz a Millenárka:-)))valahogy úgy érzem nőnemű lesz a felfedezett.
    Hogy lehet ilyen nevet adni egy fajnak rezes trágyatúró?- sosem hallottam még, szét nevettem magam, megint.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük