Élet-halál harc az ablak alatt | Miért etessük a madarakat?
Tudjuk, hogy a tél kritikus időszak az énekesmadaraknak, ám kevesen tudják, hogy ez valójában egy olyan többszörösen nehezített pálya, ahol a kedvezőtlen körülmények egymást erősítik. Először is az apró madarak normál testhőmérséklete – szemben a mi 36-37 fokunkkal – 42 (44!) fok. Ez csak igen gyors anyagcsere mellett lehetséges, vagyis madarainknak a testsúlyukhoz képest sokkal többet kell enniük ideális körülmények között is. Ezért nem látunk órákon át békésen tollászkodó kistermetű madarat nyáron sem. Egyszerűen nem érnek rá. Ha egy énekesmadár nem jut táplálékhoz, hamar fogyni kezd.
Saját kezűleg mértem le (engedéllyel!), hogy egy széncinege +10 fokon 1 óra alatt annyit veszít a tömegéből, mintha egy átlagos termetű ember leadna 1,5 kilót! Ez brutálisan sok.
Könnyű elképzelni, mi történik mínusz 10-20 fok körül.
Nem elég, hogy a napi súlyveszteség az egekbe szökik, de a pótlásra fordított idő is szűkül. Nem véletlen, hogy épp karácsony táján emelkedik jelentősen a madáretetők forgalma (ez több évtizednyi tapasztalat). Ilyenkor már alig jut idő evésre. A növekvő hideg miatt egyre többet kellene enniük egyre rövidülő napok mellett úgy – és ezt még nem említettem –, hogy ugyanakkor napról napra kevesebb az élelem.
Ha még havazás vagy óneső is jön, akkor a táplálékforrások további 70-80%-a esik ki. Egy nagy havazás körülbelül annyit jelent, mintha a mi esetünkben csak minden századik bolt lenne nyitva. (El lehet képzelni, mit művelnénk a pénztáraknál ) Mivel a ragadozómadarak helyzete sem sokkal jobb, ahol énekesmadarak verődnek össze, megjelennek ők is. A rém hideg éjeken az odúlakók (például a cinkék) relatíve jó helyzetben vannak, de gondoljatok a pintyfélékre is!
Képzeljétek el, milyen lehet fagyos éjszakák százait tölteni a jeges ágakon, főként, ha egész éjjel kapaszkodni kell a viharos szélben. Rémálom.
Etetőre járó madaraink számára napról napra ugyanaz a feladat: virradattól alkonyatig annyit kell hízni (és ők erre 1 nap alatt is képesek), amivel kihúzhatják reggelig. Összefoglalva:
- ötször több táplálékot kell találni
- fele annyi idő alatt,
- úgy, hogy csak minden századik „bolt” van nyitva,
- míg a ragadozók akár tízszer olyan gyakran támadják őket, mint nyáron.
Ez igazán húzós feladat. Vagyis a hozzátok járó apró madarak – legyenek bármilyen szépek és fürgék – nap mint nap az életükért küzdenek. Ti pedig a túlélésben segítetek!
Borítókép: Centauri | Fenyőpintyek (Fringilla montifringilla)
Köszönjük, ha megosztod ezt a cikket! Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá! | ITT KÉRJ INGYENES HÍRLEVELET ✉️ | Illusztrációk: Centauri
Kedves olvasó,
lépj be a Klubba ITT, hogy elérhess minden támogatói tartalmat! Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha másként szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madáretetés
Kedves Cen’! Írásod hatására a meglévő 6 etetőn túl további négy sebtében kialakított etetőt helyeztem ki a kertbe,(ötliteres szentkirályis flakon címkerészét kivágva, etetőként remekül működik, nem ázik be).
Tudtam, hogy nagy szükség van a segítségre de, hogy ennyire pengeélen múlik ezeknek a kismadaraknak a túlélési esélye, nem godoltam. Köszi a figyelemfelhívást, igyekszem, hogy minnél „több bolt legyen nyitva”.
Nekem sajnos itt nincs etetőm- röstellem is a dolgot. Próbálkoztam kitenni cinkegolyót, de rá sem hederített senki. Lehet el kellene szórnom a bokrok alá magokat itt a lakópark kertjében- onnan szoktak előjönni a rigók. A varjak a Metró parkolójának fűves-vizes részén szoktak egybe gyűlni, de mostanában nem láttam őket sem.
Ne röstelld, a mi madaraink között ott vannak a te madaraid is, nem is kevesen! 🙂 🙂