Tudunk mi is, csak akarni kell – egy kövér összeesküvéselméletet. Mai hír: az alföldi gazdák egy része azt vette a fejébe, hogy a 2018-ban bevezetett jégelhárító rendszer tehet az aszályról. A részletekbe nem bonyolódom bele. Maradjunk annyiban: az aszályról az éghajlatváltozás tehet – arról meg mi tehetünk.
Értem azt a nagyon is emberi mozzanatot, hogy könnyebb a „szomszédot” hibáztatni vagy a jégelhárítást végző NAK-os szakembert, mint az éghajlatváltozást, illetve az azért felelősöket. Az klímaváltozásnak nem küldhetünk fenyegető levelet. Ha pedig a valódi bűnösöket keressük, két problémával szembesülünk:
A valódi felelősöket nem tudjuk elérni, messze „fölöttünk” állnak, a nagy cégek és államok meg pont magasról tesznek bármiféle fenyegetésre; ha nagyon muszáj, zöldre és trendire festik magukat (greenwashing), bólogatnak Greta Thunbergnek – és újult erővel gyártják tovább a szarjaikat.
Ennél is kényelmetlenebb volna belátni: fenyegetéseink egy részét kénytelenek volnánk a saját mailünkre továbbítani. Mi sem voltunk hajlandók változtatni jóformán semmin, hogy mérsékeljük az éghajlatváltozás hatásait.
Hogy csak egyetlen mozzanatot említsek: a karantén első hónapjaiban tömegekben fogalmazódott meg az igény, hogy változtassunk a teljes civilizációs berendezkedésen (ki emlékszik már erre!), de amint várható volt, reform helyet ideológia harcokkal írtuk felül ezt az igényt, a tömeg egy része pedig megint csak összeesküvés-elméletekkel. (Bocsánat az arcoskodásért, de ezt már akkor megírtam – hogy ez lesz; és ez lett.)
DE LENNE MEGOLDÁS
Minden tisztelet a gazdáké. Sokukat ismerem. Keményen dolgoznak. Rájuk vagyunk utalva. Minden falat kenyér magját ők rakják bele az egyre sívóbb földbe. Városlakóknak és természetvédőknek is mondom: ez őrült kemény meló!
Gazdálkodó és természetvédelem sokáig ellenérdekelt fél volt. VOLT. Azt kellene felismerni, hogy ez már nem így van! A természetvédelem több érintetlen területet akart, kevesebb vegyszert és műtrágyát, a mezőgazdasági műveletek természetvédelmi szempontú időzítését stb. – míg egy gazda általában mindennek az ellenkezőjét, de a természetvédelem is ott vált igazán hatékonnyá, ahol emberi hangnemet ütött meg és valódi együttműködést alakított ki a gazdákkal.
Mára a vízhiány pontosan annyira súlyos gond a természetvédelem számára, mint a gazdáknak. Közhely, de a Kárpát-medencébe még mindig rengeteg víz jön – és ahogy jön, úgy távozik is pár hét alatt. Ezer éve szajkózzuk: meg kellene fogni ezt a vizet! Rengeteg árasztás és víztározó jöhetne létre olyan területeken, melyek természetvédelmi szempontból és a gazdálkodás szempontjából is szinte értéktelenek. Az infrastruktúra kiépítése talán még a gazdaságot is élénkítené, hisz a beruházások sok munkalehetőséget teremtenének.
Magyarország akár megtriplázhatná a vizes élőhelyek területét. Természetvédelem és mezőgazdaság már most is ugyanabban érdekeltek! Több vízben! Ezt kellene felismerni, de még időben, ahelyett, hogy a jégelhárítás szakembereit fenyegetnénk; speciális magyarországi megoldást kellene keresni, nem pedig spéci magyar összeesküvéselmélettel gazdagítani a világot.
Hivatásos természetvédelemnek, egyesületeknek, alapítványoknak, minden zöld fityfirittynek és minden kisebb-nagyobb gazdának azért kellene lobbizni (ideológiáktól mentesen!), hogy induljon el a víz megfogása és tárolása – de ha lehet, kurva gyorsan.
—————————————————————
Minden megosztásnak úgy örülök, mint egy kiadós esőnek 
—————————————————————
FOTÓK: Olyan fotókat mellékelek, melyek akár példát is adhatnak a jövő vízgazdálkodását illetően – tanulsággokkal mindenképp szolgálnak. Érdemes megnyitni a képeket, kommentárt és linkeket adok (pár percen belül) melléjük. Sok ilyen helyen jártam újabban, és a következő videóm is ezeket a helyeket mutatja be.
Ismét köszönet azoknak, akik már feliratkoztak a Youtube-csatornára (link hozzászólásban), és előre köszönöm azoknak, akik most iratkoznak majd fel 
Több rovat is lesz (vlog, hangoskönyv | sztori, film…). Holnap a Youtube-on indítok szavazást arról, hogy mely rovatok élvezzenek előnyt. Várok rá mindenkit szeretettel.
Szép hétvégét – és most örülhetünk végre az esőnek is! Üdv: Cen’
A hivatásos természetvédelem – főként a nemzeti parkok – egyre több helyen hoznak létre élőhelyrekonstrukciós területeket, a Fertő-tótól a Hortobágyig. Ezt a fotót a Hortobágyi-halastavaknál lőttem. itt a Bivalyos nevű medret tartják ideális vízszinten. A halastavak egyébként is Magyarország legértékesebb élőhelyei közé tartoznak, s némiképp kompenzálják a nagy folyamszabályozás után elvesző vizes élőhelyeket. Újabb halastavak létrehozása sem volna éppen rossz. A Hortobágyon készült felvételekből ízelítőt láthattok ITT: https://www.youtube.com/watch?v=CqEZXWeuTz8 A fotón egy kis kócsagot (Egretta garzetta) és egy hím barátrécét (Aythya ferina) láthattok.
A Bivalyos a Hortobágyi-halastavaknál. Elképzelni is gyönyörűség, ha elképzeljük: a vízmegtartás égisze alatt az ehhez hasonló területek nagyságrendekkel növekedhetnének. 
A Hortobágy így is minden madárbarát mennyországa. Írtam erről már a LEGSZEBB EMLÉKEIM sorozatban: https://centauriweb.hu/…/mezitlabas-doktor-szekicser…/ Némi cukiságot pedig nemrég épp itt, a Facebookon hoztam, szintén a Bivalyosról: https://www.facebook.com/centauriweb/videos/1377683216049623
Útban Dévaványára a túzok földjére (videó a erről itt: https://www.youtube.com/watch?v=Q5IkCqJocVo ), beleakadtam a Nagykunság rizsföldjeibe is. Ezek intenzíven művelt területek, melyeket egy nyáron 4-5 alkalommal árasztanak el. Ezek a rizsföldek – főként aszályos időszakban – valódi mentsvárak a sekély vizet kedvelő madárfajoknak, mint a képen látható üstökös gémnek (Ardeola ralloides). A rizsföldeket is mutatom a következő videómban – és persze ezt a pompás gémet is.
A nagy goda (Limosa limosa)I viszonylag kevés helyen fészkel Magyarországon. Ezt a fotót szintén rizsföldön lőttem a Nagykunságban – sehol másutt nem láttam annyi godát költési időben, mint a rizsföldeken.
Ez a gólyatöcs (Himantopus himantopus) szintén halastavak közelében, egy árasztott, bivalyokkal legeltetett pusztán fészkel, de már a Kiskunság északi részén, az Ürbői-halastavak szomszédságában. Itt több tényező is szerencsésen ötvöződik: gazdálkodás tartja életben a halastavakat, megmaradtak a környező puszták (ez Magyarország második legnagyobb összefüggő pusztája), a természetvédelem pedig rásegít legeltetéssel és árasztásokkal. Egyébként jól járható és látogatható a környék. Talán itt látni a legegyértelműbben ember és természet békés együttélését.
