2022. legemlékezetesebb posztjai | 2022.07.10., Facebook |
2020-ban Donald Trump vesztett. Erre írta 2020. november 8-án Fekete-Győr András: „Donald Trump leváltásával fellélegezhet a bolygó.” (És fellélegzett?) Most pedig Fekete-Győr távozott a frakcióvezetői székből. Amikor ez a hír jön szembe velem, a fenti idézet jut eszembe róla, mert ez nekem mélyre ment 2020-ban; nem mintha én is megkönnyebbültem volna, épp ellenkezőleg. Megértettem, hogy nemcsak Trumpok akadályozhatják, hogy rendbe tegyük a viszonyunkat „a bolygóval”, hanem azok is, akik zöldek. Értem, ha akarom, hogy szlogenszerű kampányolásról van szó. De valójában ezt sem akarom érteni. Folyton azt szajkózzák: egyszerű üzenetek kellenek. Van benne valami, nyilván, de azért az egyszerűsítésnek is vannak határai, ráadásul épp a bioszférával kapcsolatban ez aligha járható út. A bioszféra egyensúlyának megborítása épp azért következett be, mert nem tudatosítottuk a bioszféra ÖSSZETETTSÉGÉT ÉS EREJÉT. Ha bármiféle reményt szeretnénk arra nézvést, hogy egyszer harmonikusabban élhessünk „a bolygón”, hogy legalább az alkalmazkodásra képessé váljunk, akkor ezen kell változtatni.
Einstein tanácsát kellene szem előtt tartani: „Ha szeretnél megoldani egy problémát, ne válassz olyan eszközt, amivel létrehoztad.”
Ha egyszer kétbites alapállásunk miatt borult meg többek között a klíma is, akkor kénytelenek leszünk esélyt adni az összetettebb gondolkodásnak. Valójában nincs más választásunk. Készséggel elismerem, hogy az esélyünk így is csak ezrelékben lesz mérhető; másként azonban kerek egész nulla lesz.
Arra is rávilágít Fekete-Győr mondata, hogy permanens gond a környezet- és természetvédelem kérdéseinek árukapcsolása; állandó házasítása ideológiai kérdésekkel. Egészen addig, míg a bioszféra állapotának kérdését nem képesek politikusok és aktivisták (álljanak bármely oldalon) kivonni más kérdések hatósugarából, esélytelen bármiféle előrelépés. Ezer kérdése és problémája van a Homo sapiensnek, de tisztán kellene látni: állandó vitázásaink közös alapját is a bioszféra adja. Ha az nincs, ha az nem tart el és nem tűr meg minket, hamarosan minden belviszályunk értelmét veszti.
Új szövetségre van szükségünk. Új szövetséget kell kötnünk a bioszférával. Ez annyira sürgető, hogy egy ideig ennek kellene lenni voltaképp az egyetlen feladatunknak.
Ezt a szövetséget azonban nem tudjuk megkötni mindaddig, míg egymással legalább ebben az egy kérdésben nem vergődünk zöld ágra. Ebben egyáltalán nem segít, ha továbbra is gonoszok és jók harcaként írjuk le a világot. Bokszmérkőzéssé tettük az életünket, és bár szerintem kínos nézni ezt a pankrációt, de azt mondom: bokszoljon, aki csak akar, de a ring valójában maga a bioszféra. Ezt pedig kénytelenek leszünk megismerni, összetetten látni, sőt kénytelenek leszünk árnyaltabban fogalmazni róla, máskülönben eltűnik a lábunk alól. Ha kihullunk a bioszférából, kihullunk a ringből. Jó, ha tudjuk: a ringen túl semmi sincs. Ha valakitől elvárható mindennek felismerése, első körben épp attól, aki papíron már a „bolygó” barátja.
Ennek fényében Fekete-Győr háttérbe húzódásával kapcsolatosan én is fogalmazhatnék úgy: „Fekete-Győr leváltásával fellélegezhet a bolygó.” Nem kell már magyarázni, hogy így fogalmazni, mennyire kínos és elszomorító volna.
A legjobbakat kívánva továbbra is, üdv: Cen’
P.S.: Minden megosztásnak úgy örvendek, mint egy ma ültetett fának és persze iratkozzatok fel a Youtube-csatornára 
ahol most épp egy szavazás is zajlik.
