Nem akarjuk a bálnákat testszégyeníteni, de a bálnák bizonyos értelemben nemcsak nagyok, hanem dagik is, hisz jelentős zsírtömeget halmoznak fel a bőrük alatt. Hasznát is veszik ennek, hisz többségük sokat tartózkodik északi területek hideg vizében, ahol szükség van némi szigetelésre.
Az alábbi cikk alapvetően azzal foglalkozik, miért és hogyan lettek ekkorák a bálnák.
“Sokan gondolhatják, hogy a dinoszauruszok gyűjtőnéven ismert, hatalmas őshüllők voltak bolygónk legnagyobb élőlényei, és kipusztulásuk óta nem is létezett hozzájuk fogható a Földön. A valóság azonban az, hogy a valaha élt legnagyobb teremtmény jelenleg is köztünk jár, pontosabban úszik: a kék bálna (Balaenoptera musculus) 30 méteres hosszával és akár 150 tonnás tömegével nem csak ma, de az őskorban is maga mögé utasítana minden más fajt, még az eddig ismert legnagyobb szauropodát, a közel 100 tonnás Argentinosaurus-t is.”
Felvetődik a kérdés – mint szinte minden alapkutatásnál -, hogy mi haszna az ilyen kutatásoknak. Többek között rajtunk is segíthet, ha megértjük, miért “védettek” rák ellen ezek a rettentően nagy állatok.
TOVÁBB A TELJES CIKKRE ITT
Fotó forrása: Pixabay
