Beleszerettem, mert nem volt más választásom | Az Alföld madárvilága

Szalakóta | Az Alföld madárvilága | Centauri

Soha annyit nem barangoltam az alföldi madárélőhelyeken, mint 2022. áprilisa és júliusa között. Főként az új madaras könyvemhez gyűjtöttem anyagot, tapasztalatokat és persze sokat fotóztam és videóztam. A Hortobágyot régtől ismerem, már diákkoromban is madarásztam ott, mégis ezek az alföldi túrák megleptek. Ma is, ha visszanézem a felvételeket, egyfajta speciális tudatállapotba kerülök. Nehéz megfogalmazni, mit is jelent ez, de leginkább olyan érzés, mintha nemcsak térben utaztam volna, hanem az időben is.

Sőt, mintha másik bolygón töltöttem volna el közel két hónapot. Egy gyönyörű, és a mienkétől radikálisan különböző bolygón.

Az Alföld még érintetlen részei magnetikus hatással vannak rám, és semmihez sem fogható szabadságérzést és harmóniát adnak. De nem azt a harmóniát, amit a dunántúli erdők és tisztások. Ez szilaj harmónia, még kevésbé fogadja be az embert, mint a Dunántúl. Talán a hegyvidékeknél is kevésbé, talán az óceán partjánál is kevésbé. Madárvilága pedig annyira speciális és látványos, hogy mindvégig marad benne valami álomszerű. Az udvarban szökdécselő vörösbegy is megszokhatatlan, és bármikor látok egy ölyvet, rácsodálkozom.

Ám ez a csodálkozás nagyon is reális, míg az alföldi madárvilágra minden alkalommal úgy csodálkozom rá, amint egy valószínűtlenül szép álomra csodálkozunk rá

– a lelkünk mélyén ott a gyanú, hogy bár a por belepi a ruhánkat, a szúnyog-pusztai vagy pentezugi szél kiszárít, minden nagyon is valóságos, valóságosabb, érinthetőbb, konkrétabb, színesebb, máskor sivárabb bárminél, amit korábban láttunk, mégsem volna meglepő, ha mindebből egy szép napon felébrednénk. Olyan, mint egy álmunkban megjelenő lány: muszáj beleszeretni, többek között azért – ha ugyan nem főként azért –, mert tudjuk, hogy ez reménytelen, plátói szerelem lesz, az álom örökre álom marad, legyen bármilyen szép és bármilyen meggyőző.

Rengeteg felvételt készítettem, videókat is, de nem tudom, mikor lesz időm a feldolgozásra. Remélem, mihamarabb, de még az alföldi barangolások hipnózisában készítettem egy ízelítőt. Fogadjátok szeretettel!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük