Ez a legfontosabb esemény a birtokon, persze csak akkor, ha az emberi beavatkozásokat lajstromozzuk. Egyébként a madáretetés kezdete, a szarvasbőgés, a bodza virágzása vagy termőre fordulása, mind-mind ünnepek itt. Ökológiai szempontból is jelentős esemény a kaszálás. Hirtelen megszűnik a takarás, a táplálékforrás is ezer és ezer faj számára. Épp ezért nálam mindig marad lábon hagyott rét bőven.
Az idei nyár sok tanulsággal szolgál. Még a karantén idején építettem egy kis gátat a Nagy-patakra, de ha emlékeztek, pár hét múlva eltűnt a víz, és azóta sem tért vissza. Tavaly is szárazság volt, az idén is. Hivatalosan nem tartozik ez a vidék az aszályos régiókhoz, mégis: a korábban nyakig érő fűtenger néhol térdig sem ér. A biomassza körülbelül 40-50%-al esett vissza. Nagy örömmel számoltam be arról, hogy életemben először 5 cinegefaj fészkel a kertben, ugyanakkor más csoportoknál jelentős a visszaesés. Erről és sok egyébről részletesebben a képekhez mellékelt leírásoknál
Ha csapadék jön, sok faj visszatér, de muszáj átgondolni a jövőt. Bár ez itt üde terület, a magasra nővő fűfélék és sok virágos növény visszaszorulása arra int: hozzá kell fogni szárazságtűrő fűfélék és fafajok, cserjék telepítéséhez.
Az új olvasóknak köszönöm a megtisztelő figyelmet, a régieknek pedig a hosszan tartó támogatást. Megosztásoknak továbbra is örülök, mint minden csepp esőnek! Iratkozzatok fel a Youtube-csatornára, és a hírlevélre (linkek hozzászólásban) 
A legjobbakat kívánva, üdv, Cen’
FOTÓK: Centauri
1. | Ha lepkékről van szó, nem ismerni rá a birtokra. Egészen más a fajösszetétel. Lepkékhez kevésbé értek, de gondolom, ez akár természetes is lehet. Madaraknál is jelentős különbségek vannak évről évre. Sakktáblalepke például tavaly egy darab sem akadt, holott rendkívül intenzíven kerestem / fotóztam a lepkéimet is. Az idén annál inkább (tömegesen láttam a Velencei-tó környékén is). A virágaimról / lepkéimről láthattok egy rövid, de látványos videót ITT: https://www.youtube.com/watch?v=Zs8Sw-E5VyU&t=84s
2. | Ez a kép már a zsír új magaslesről készült (maradt a régi is). Az Aranyos-oldal felső részének esik neki a traki. Ezt már vadföldnek állítottam be. Sok munka lesz vele a következő hetekben. Ezt rendkívül alaposan ki kell tisztítani (megrakni a boglyákat), hogy jó legelőterület legyen szeptemberre. A kaszálás időpontjának megválasztása nálam mindig kényes kérdés, erről részletesebben írtam ITT: https://centauriweb.hu/…/mikor-kaszaljunk…/
3. | Többek között a fácánok (Phasianus colchicus) miatt is fontos várni a kaszálással. Ez a tyúk 5 már majdnem anyányi fiatallal flangál az udvarban. A téli madáretető helyén kicsírázott a búza és a zab, be is érett, s minden délelőtt 10 óra felé a terasz előtt ver tanyát a kis csapat learatni a termést. A boglyákon sütkérező, dürgő fácánokat meg is nézhetitek ebben a videóban: https://www.youtube.com/watch?v=Zs8Sw-E5VyU&t=84s
4. | Akadnak új virágos növények is, mint ez a szép rózsaszín virág (láttam már, szóval nem ritkaság, de nem ugrik be, melyik faj 
), elsősorban a szárazabb gyepekben. Ugyanakkor a virágos növények megsínylették a szárazságot. Olyan fajok tűntek el nyomtalanul (holott tavaly még jelentős vetéseket is végeztem), amelyek 24 év alatt mindig megvoltak. A legmegdöbbentőbb, hogy egy szál margarétát nem találni, de hiányzik a réti kakukkszegfű és a baracklevelű harangvirág is. Fájdalmas ez, mert nagy kedvenc mindhárom faj. Azt remélem, hogy csapadékos időben ezek nagy része újra előkerül. Virágaimról videó ITT: https://www.youtube.com/watch?v=9S1tS0sFuMs&t=10s
5. | Egy helyett már két magasles! (boglyalesből van még körülbelül 10 darab). A Kökényliget jobb végében a régi les (zömmel innen filmeztem a szarvasokat), a bal végében pedig a még teljesen nyers, illatos fából készült zsír új les.
6. | Az új magasles közelebbről, nem messze tőle a szénabunki, ahonnan főként a hollókat filmeztem – és reményeim szerint fogom filmezni az idén is. A bunki is megroggyant kissé, rendetlen a környéke, de odabent minden rendben. A friss szénával nemsokára újra megrakom, és akkor már nem lesz ennyire szedett-vedett 
7. | Kaszálás után sok mezei poszáta (Sylvia communis) a kertbe is gyakrabban látogat, hiszen az élőhely egy része pusztává válik (miattuk sem szabad korán kaszálni, fészket nemcsak bokrokra, hanem gazosokba is épít). A képen egy fiatal, minden bizonnyal nálam kelt példányt láttok. Könnyű felismerni gesztenyebarna szárnyáról és fehér torkáról (reptében a fehér szélső faroktollak is feltűnők). Nem ritka faj, de kertekben nemigen van. Büszke is vagyok rá, hogy jobb években akár 8-10 pár is fészkel nálam. A legtöbb kertben barátposzáta (Sylvia atricapilla) fordul elő és kis poszáta (Sylvia curruca) – mindkét fajt láthatjátok és hallhatjátok ebben a videóban ITT: https://www.youtube.com/watch?v=8jNxxP_a04k&t=3s
8. | Kedvenceim a boglárkalepkék. Egyrészt az ő létszámuk is erősen megcsappant, másrészt rendkívül érdekes, hogy míg tavaly zömmel hímeket láttam, az idén 80-90% nőstény. Hogy ennek mi lehet az oka, arról gőzöm sincs. Videón itt láthatjátok őket, de bizonyos boglárkafajok élete egészen sci-fi, vagy horror. Írtam erről egy cikket, tényleg érdemes elolvasni, eszméletlen, mik vannak az állatvilágban, néha a saját udvarunkban is. A cikk ITT: https://centauriweb.hu/…/2021-08-26-boglarkak-a…/
9. | Úgy tűnik, a pompás virágú, ám annál közönségesebb katángkórót nem érdekli semmi, ő virágzik, él és virul, ha van aszály, ha nincs. Bár csöndben meg kell jegyezni: kevesebb, mint tavaly, de ez még sokat változhat, legnagyobb tömegben nyár végén, ősszel jelenik meg nálam. A méhfélék imádják.
10. | Íme, az első fotó az új lesről, ma délelőtt 11 óra tájban. Meg is lepett, hogy ez a szarvastehén fényes nappal kijött. Már a kertkapuból láttam, amint ropogtatja a kanadai aranyvessző virágzatait (a képen ezek alig látszanak, mert épp csak virágzás előtt állnak, a fehér virágzatok pedig a gyalogbodza virágzatai, de nem azokat eszi). Ma végre nincs hőség, beborult az ég, néha élénk északnyugati szél fúj. Az élővilág szemlátomást megkönnyebbült és felbolydult. Több a hang, a mozgás, a madár, és ezek szerint a vad is. Valószínűleg ugyanezt a tehenet láttam a régi lesről úgy egy hete a borjával. Ezúttal is ott van valahol a borjú, de ő nem látszik ki a dzsumbujból. A szarvasokat fotózva, filmezve jöttem rá, hogy a bőgés előtti 40-50 napban az egyébként utált özönfaj, a kanadai aranyvessző kulcsfontosságú a szarvasok számára. A cukrokkal teli, energiadús virágzatok segítenek felkészülni a szeptemberi hajrára. A tehenek szoptatnak ilyenkor, nekik is jó tehát, de a bikáknak is, akiknek pár héten belül be kell fejezni az agancsfejlesztést. Erről sok felvételt és bővebb infót kaptok a szarvasokról készült kisfilmemben ITT: https://www.youtube.com/watch?v=jSvwTbBTZH8&t=422s
