Ez volt a múlt hét egyik legfontosabb interjúja. Jó lefőzni hozzá egy kávét, de érdemes rászánni egy kis időt. Utólag is. Számos olyan kérdést feszegetnek, melyek a Homo sapiens jövőjének megértéséhez is nélkülözhetetlenek, miközben olyan érdekes adalékokat tudhatunk meg például a tudomány természetéről, mint ez:
“A hibák és a szerencsés véletlenek nemcsak az evolúciót tartják mozgásban, de az emberi tudományt is. Olyannyira, hogy erre a jelenségre külön kifejezés is született az angolban: a nehezen lefordítható „serendipity”, amelyet magyarul a kicsit ijesztően csengő „szerendipitásra” ültettek át, de lényegében a véletlenszerű felfedezéseket jelenti. Ilyenből ugyanis sokkal több akad, mint laikusként elsőre gondolnánk. Híres példa erre a penicillin, az első antibiotikum, amelyet a 20. század egyik legnagyobb találmányának tartanak annak ellenére, hogy a laborban dolgozó brit bakteriológus, Alexander Fleming a legkevésbé sem ezt akarta felfedezni:
Amikor 1928. szeptember 28-án kicsivel hajnal után felkeltem, egyáltalán nem terveztem, hogy a világ első antibiotikumának vagy baktériumölőjének felfedezésével forradalmasítom az orvostudományt. Pedig, azt hiszem, éppen ezt tettem
– mondta később Fleming, akinek tudása és nyitottsága mellett szerencsés véletlenekre is szüksége volt a tudományos áttöréshez.”
A TELJES CIKKET ITT OLVASHATOD
Fotó forrása: Pixabay
Érdekes és elgondolkodtató. Köszi.
Lesz ebből két kávé is. 🙂 Nagyszerű cikk, kösz!