“Egy szimbólumokkal teli mese, ami arra keresi a választ, hogy mit kezd a ma embere, ha valami „szenttel”, valami tisztával, ártatlannal, romlatlannal találkozik. Megbecsüli, értékeli azt, vagy csak kihasználja, bolondnak nézi, esetleg el is pusztítja. És vajon hányszor képes még Jézus feltámasztani a halott Lázárt?
Lazzaro Felice (azaz Boldog Lázár) egy tiszta tekintetű, végtelenül segítőkész és emberséges, már-már krisztusszerű fiatalember. Egy árvíz által elzárt faluban, Inviolatában (jelentése érintetlen) él népes családjával, nyomorúságos körülmények között. Reggeltől estig egy dohányültetvényen robotolnak mindannyian, de nem hogy fizetséget nem kapnak a munkájukért, még nekik vannak adósságaik a tulajdonos, a márkiné felé. Egy nap azonban váratlan események következnek be, és több évnyi, évtizednyi kihagyás után Lazzaro hirtelen egy másik dimenzióba, egy még kegyetlenebb, még embertelenebb világba csöppen. Napjaink egyik nagy iparvárosának peremére, a hajléktalanok és reményvesztett emberek által lakott kietlen külvárosba vezeti az útja. Egy olyan hely ez, ahol a farkastörvények uralkodnak, és nincs kegyelem. Az emberség itt kiváltképp felértékelődik, valami új, vagy inkább valami újra felfedezett régi, de most sem, mint a történelem során annyiszor, nem nyer teret magának, elnyomja azt az embertelenség. Vajon mi a közös ebben a két világban, amit egy parabola, a gubbiói farkas története, köt össze?” (Forrás: Médiaklikk)
A FILMET ITT NÉZHETITEK MEG
Illusztráció forrása: Pixabay
