Felhasznált madártani irodalom, szakirodalom és források
Évek óta módszeresen írunk nemcsak azokról a madarakról, amelyek a természetvédelmi területünkön fordulnak elő (ITT), hanem azokról is, amelyek bárhol Magyarországon vagy Európában. Általában akad valamiféle apropó, megkerül például új madárfajként a lazúrcinege, az ibériai hantmadár vagy a tamariszkuszposzáta, vagy az olyan jóval szomorúbb apropóból, mint amilyen a vékonycsőrű póling kihalása (pontosabban hivatalosan is kihalt fajjá nyilvánítása) vagy még korábban a csíkosfejű nádiposzáta szinte észrevétlen kipusztulása Magyarország területéről… Máskor az etológia tükrében néztünk meg közelebbről egy-egy madárfajt, mondjuk a vörösbegyet, a kék cinegét vagy a csigaforgatót.
Feltett szándékunk azonban már régóta, hogy Európa és Magyarország egész faunájáról a lehető legteljesebb képet adjuk a Cenweben, elsősorban és elsőként a madárvilágról.
2025-től
már ennek a szisztematikus, enciklopédikus összefoglalásnak is nekiállunk, hogy végül ne legyen olyan európai / magyarországi madárfaj, amelyről nem lehetne minden alapvető információt megtalálni a Cenweben. A fajok meghatározásától kezdve, a természetvédelmi státuszán át a magyarországi előfordulásának / helyzetének ismertetéséig.
Bár ezek a szócikkek a hagyományos értelemben nem tudományos publikációk, mégis alapvetően tudományos igénnyel készülnek, azzal együtt is, hogy minden fajnál vannak (ha vannak) személyes beszámolók, élmények is. Ezzel együtt is törekszünk a legfrissebb, legátfogóbb, és legmegbízhatóbb forrásokból dolgozni.
Egy-egy faj kidolgozottsága
rendkívül változó lehet attól függően, hogy mennyire elterjedt a faj Európában vagy Magyarországon, mekkora a rendelkezésre álló irodalom. Gyakori és sokat kutatott fajok szócikke összetett és hosszú lehet, főként, hogy ma már az interneten is számos remek forrást és felvételt, videót, előadást találunk. Épp ezért ahol csak lehet, a szócikkek szerkezetét igyekszünk a lehető legátláthatóbbá egyszerűsíteni, ugyanakkor élünk az online tér olyan lehetőségeivel is, ami print formátumban, egy nyomtatott könyvben például nem lehetséges.
Ami kisebb érdeklődésre számíthat egy-egy cikken belül, azt „buborék” tartalmak formájában intézzük, vagyis kapcsolódóként jelenítjük meg. Kevesebb embert érdekel például egy-egy faj határozásának minden csínja-bínja, ezért például a határozáshoz szükséges infókat külön szócikkben írjuk meg, s a fajokhoz már „csak” kapcsolódóként rakjuk be. Így a határozás leírása nem növeli és bonyolítja feleslegesen egy adott faj szócikkét, mégis ott van szem előtt, s egy kattintás után olvasható az is teljes terjedelemben. Például a hósirály határozása az alábbi szövegdobozként van ott a hósirályt tárgyaló szócikkben:
Ugyanígy – mivel szinte valamennyi faj kidolgozásánál (túl a személyes tapasztalataimon és több mint 40 év terepi madarászaton), javarészt ugyanazokat a forrásokat használjuk, ezért az alábbiakban a rendszeresen használt madártani irodalmat, forrásainkat az alábbiakban foglalom össze.
ONLINE FORRÁSOK
- Ma már a Wikicikkek számos esetben remek színvonalúak, főként az angol nyelvű cikkek. Ezeket linkeljük az adott faj szócikkénél; annál is inkább, mert sokszor csak a Wikipédián találunk szabadon használható, de megfelelő képeket.
- Birdlife adatbázis: Adatzóna – BirdLife International ➡️
- The Eurasian African Bird Migration Atlas (madárvonulási adatoknál) ➡️
- eBird (Ma már az egyik legfontosabb forrásunk) ➡️
- MME honlapján: Magyarország madarai ➡️
- Az MME Nomenclator Bizottság éves jelentései (birding.hu) ➡️
- Magyarország madarainak névjegyzéke (Cenweb, 2024) ➡️
- Magyarország fészkelő madarai · Haraszthy László (szerk.) ➡️
- Haraszthy László (szerk.): Magyarország madárvendégei ➡️
- Magyarország madarainak névjegyzéke. | Nomenclator Avium Hungariae (Keve, 1984) ➡️
- Magyarország madarainak névjegyzéke | Nomenclator Avium Hungariae (1998) ➡️
- Magyarország madárvonulási atlasza (MME, 2009) ➡️
- Magyarország madáratlasza (MME, 2021) ➡️
- Madárökológia I-II. (Sasvári Lajos, 1986) ➡️
- Chernel István: Magyarország madarai (1898) ➡️
- Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról (1903) ➡️
- Alfred Brehm: Madarak (19001-1907) (Sok régi, hazai irodalmi adatot találunk benne) ➡️
- Birds of South Africa (G.R. McLachan, R. Liversidge, 1940) ➡️
- Magyar Madártani Bibliográfia | Bibliographia Ornithologica Hungarica (1980) ➡️
- Aquila „folyóirat” számos darabja ➡️
- Túzok folyóirat valamennyi kiadott száma ➡️
- Madártani Tájékoztató számos darabja ➡️
- Gyakorlati ragadozómadárvédelem (Haraszthy, 1996) ➡️
- A Hortobágy madárvilága (2004) ➡️
- A madarak világa (Mödlinger, Kapocsy, 1980) ➡️
- Gyakorlati madárvédelem (Schmidt, 1982) ➡️
- The Audubon Society Field Guide to North American Birds (Udvardy, 1977) ➡️
Madarak határozásánál
- Esetenként itt is forrásként használunk Wikipédia cikkeket ➡️
- Madárhatározó (Lars Svensson Dan Zetterström Killian Mullarney, 2024) ➡️
- Lars Svenson (1995): Útmutató az európai énekesmadarak határozásához ➡️
- P. Busse (1989): Kulcs az európai énekesmadarak ivar-és korhatározásához ➡️
- Magyarország madarainak határozója (Haraszthy, 1989) ➡️
- Madarak (David Alderton, 2008) ➡️
- Madarak (Peter Hayman, Rob Hume, 2008) ➡️
- Európa madarai – Collins képes madárhatározó (2019) ➡️
- Európa madarai (R. T. Peterson · G. Mountfort · P. A. D. Hollom, 1986) ➡️
Amint az egyes madárfajokat bemutató szócikkek sem statikusak, hisz folyamatosan frissítjük, fejlesztjük, aktualizáljuk őket, úgy a források és a felhasznált irodalom listája is bővül.
Előre is köszönjük, ha megosztod ezt a cikket másokkal is!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több madár
