Tudod, miről híresült el a kék cinege?
A kék cinege a kertek második leggyakoribb cinegefaja. A madáretetők többségén is ott van télen, és ott is a második leggyakoribb. Általában 1-2, ritkábban 4-5 madár jár egy etetőre. Rövid időszakokra viszont ennél jóval többen is lehetnek, főként február második felében vagy március elején, amikor a tél végére kimerülő táplálékforrások miatt intenzívebben keresik az etetőket.
Ráadásul a tél folyamán lassan dél felé szivárgó kék cinegék százezrei elindulnak haza, észak-északkelet felé. Ilyen vonulási hullámok idején gyakoribb lehet a széncinegénél is.
Sokan gyönyörködnek ilyenkor a pompás kis madarakban. Apró mérete miatt kissé méltánytalanul bánunk velük, hisz szépségük és színeik felveszik a versenyt a legszínesebb madárfajainkkal, de ez a pompa csak közelről érvényesül igazán.
Kevesen tudják róla, hogy
a kék cinege a tudományos világ sztárja volt jó ideig.
Korábban írtam már róla, hogy például a vörösbegy nevéhez egy Nobel-díj is köthető, minthogy a vörösbegy volt az egyik faj, akinél tanulmányozták az akkor még nem ismert kulcsingert (erről ITT). Ugyanígy egy dekoratív tengerparti madár, a csigaforgató nevéhez is köthetünk egy másik Nobel-díjat, de szintén egy inger, a szupernormális inger felfedezése kapcsán.
A kék cinegék nevéhez díjat nem köthetünk, de egy ideig nemcsak tudományos körökben, hanem a „köznép” körében is híressé, hírhedtté vált Nagy-Britanniában.
Talán a kék cinege volt az első madárfaj, ahol bizonyították, hogy a madarak tanulnak egymástól, és létezik közöttük egyfajta „kulturális mintázat”, ami az emberi mintázatokhoz hasonlóan képes elterjedni egy populációban, sőt populációk is képesek átadni egymásnak, hogy aztán egy viselkedésiforma a kialakulásától távol eső vidékeken is meghonosodjon.
Az állati tanulás iskolapéldája ma is.
Történt, hogy Angliában a 20. század elején még házhoz vitték a palackos tejet, amit csak leraktak a házak ajtajában (ahogy amerikai filmekben az újságot rakják a ház elé). Ezek a palackok eleinte nem voltak lezárva, így a kék cinegék Oxford környékén megtanulták, hogy a palack tetején összegyűlik a tejszín, amihez könnyen hozzáférhetnek.
A madarak egyébként nem tudják megemészteni a laktózt, de a tejszín laktóztartalma alacsony, és bizonyos kutatások azt is vizsgálták, hogy a kék cinegék az idők során még ehhez is tudtak valamelyest alkalmazkodni. Ezt evolúciós példának szokták felhozni.
Később a tejszállító cégek fémfóliával fedték be az üvegeket, de néhány cinege rájött, hogy ezen a fólián kis lyukat üthet, és továbbra is hozzáférhet a tejszínhez.
1920 körül
bukkantak fel az első ilyen fólia lukasztó kék cinegék, de ez a magatartásforma 1950-re Nagy-Britannia egész területén általánossá vált. A kutatások fényt derítettek arra, hogy évről évre nagyobb területen észlelték, vagyis nem egymástól függetlenül jöttek rá a kék cinegék erre a módszerre, hanem egy pontból kiindulva, tanulás útján terjedt a módszer, ráadásul meglepően hatékonyan.
Kék cinege kontra vörösbegy
Különösen érdekes, hogy másik hősünk, a kulcsinger kapcsán is elhíresült vörösbegy szintén belekeveredik ebbe a történetbe, és épp ő szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a szociális elszigetelődés milyen erősen gátolja a tanulási folyamatokat.
Első körben ugyanis – amíg nem voltak lefedve a tejesüvegek – a vörösbegyek is dézsmálták a tejszínt. Amikor a tejesüvegek fedettekké váltak, a kék cinegéhez hasonlóan, itt-ott, lokálisan néhány vörösbegy szintén rájött, hogyan kell a fóliára lyukat készíteni, de a vörösbegy esetében a fólia lukasztás mindig elszigetelt, egyedi eset maradt. Sosem terjedt el ez a magatartás a vörösbegyek között.
Együtt könnyebb…
Ennek egyértelmű oka, hogy a vörösbegy egész évben territoriális viselkedésű madár. Erről sokat írtunk már, és beszélgettünk a madáretetős élő közvetítések során, és láttuk a telelő vörösbegyeknél is. Ezért nincs egyszerre 10-20 vörösbegy egy téli madáretetőn. A vörösbegyek nem tűrik meg egymás közelségét. S hogyan is tanulhatna egyik vörösbegy a másiktól, ha egyszer két percet sem képesek egy légtérben eltölteni?
A kék cinegék viszont (és általában a cinegék) a fészkelési időszakon kívül laza csapatokat alkotnak, és nemcsak a saját fajuk egyedeivel, hanem a rokonfajokkal is. Mivel sokkal többet vannak együtt, sokkal könnyebben lesnek el egymástól trükköket.
Épp nemrégiben írtam arról részletesen, hogy a széncinege milyen fontos „kereső-feltáró” feladatkört lát el a többi madár életében. A tejesüveg „incidens” kapcsán pedig azt látjuk, hogy nemcsak táplálékforrásokat tárnak fel a maguk és más fajok számára, hanem esetenként módszereket is, amelyeket aztán hatékonyan adnak tovább másoknak.
Kontroll kutatások
A kék cinegék ügyessége, leleményessége meglepte a briteket is, habár kevés náció rajong olyan össznépi szinten a madarakért, mint épp a britek. Miután fény derült rá, hogy a kék cinegék az egyedi megoldásból valóságos kulturális mintázatot fejlesztettek, a kék cinegék népszerűsége az egekbe szökött, és a britek után a fél világ a kék cinegék „szociális ügyességét”, tanulékonyságát csodálta.
A kék cinegék kulturális innovációját csak utólag tudta feltérképezni a tudomány, ezért Oxfordban szükségét érezték a modern technológia segítségével újra tesztelni a cinegék tanulási, tanítási képességeit. Chippel jelölt széncinegéket tanítottak be egy rejtvénydoboz használatára, majd ilyen dobozokat helyeztek ki
- egyrészt olyan területre, ahol nem engedtek ki ilyen betanított cinegéket,
- és olyan területre is, ahová betanított cinegéket is kiengedtek.
Mondani se kell, abban a populációban, ahol betanított cinege is volt, a széncinegék jóval nagyobb arányban „jöttek rá” a rejtvénydoboz” használatának nyitjára. Magyarán: a betanított cinegéktől hamar eltanulták a megoldást.
Erre a kísérletre azért volt szükség, mert idővel a tejkiszállítás annyira visszaesett, hogy a kék cinegék fólialyukasztásának jelensége teljesen eltűnt, így annak tanulmányozására már nem volt mód.
Sosincs vége
Ettől függetlenül a kék cinege tudományos körökben továbbra is erről a leghíresebb – egészen addig, míg újabb kutatások nem tárnak fel valami merőben új, és minden korábbinál megdöbbentőbb újdonságot a kék cinege életéből. Mert abban biztosak lehetünk, hogy bármely faj élete rejthet olyan titkokat, amitől tátva marad a szánk, amikor végre feltárulnak előttünk.
KERESÉSI JAVASLAT: “blue tit milk bottle” keresésre számos képet és ábrát találtok tejesüveget nyitogató kék cinegékről ITT
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.
még több madár
Óhh milyen cuki az a kép, ahol a kék cinege egész feje benne van a tejes üvegben:-)))
A mi belterjes fehér patkányunk anno annyira buta volt, hogy hiába mutatta meg neki a fekete, honnan jön a kaja, továbbra sem tudta egyedül megszerezni. Abban a picike madáragyban mennyi memória kör tud gyorsan lenni, a túlélésért, az ételért.
Még az jutott eszembe a kecskebékás cikkednél, hogy a belterjesség, meg a tiszta árja mennyire analógok…..jaj, a természet olyan okos, még a kecskebéka is jobban
mint ember …
Szia, ‘Cen!
Nagyon szeretem a kék cinegéket!
Az idén járt az etetőnkre egy meggyűrűzött példány, de sehogy nem sikerült megtudnunk a számot, legnagyobb sajnálatunkra!
Régen nem láttam ennyi kék cineget ami ebben az évben járt az etetőmhoz! A szokványos szén cinegek mellett, ott szerénykedett mindig 3-4 picurka kék cinege. Nagyon sok stiglinc járt az etetőmnel,.. és ezek agresszív módon el is kergették a cinegeket,..!
Kénytelen voltam többször is fel tölteni az etetőket , hogy jusson mag a többinek,… de erre csapatostul jöttek . Korán reggel és este felé tudtam etetni a cinegeket,… !
Sikeres szép napot kívánok!