🐸 Elindult a kétéltű kutatás a birtokon | Rana projekt

mocsári béka

Elindult a kétéltű kutatás a birtokon | Rana projekt


Azt hihetnénk, hogy a 11 hektáros birtokon 24 év után nincs már mit kutatni az olyan könnyen látható és megtalálható fajok esetén, mint amilyenek például a békák, de ez koránt sincs így. A kétéltűek közül se mindenkibe botlunk bele úton és útfélen, gondoljunk csak a gőtékre, akik apró termetük és rejtett életmódjuk miatt sokszor észrevétlenek maradhatnak. Hisz még hangjuk sincs, mint a békáknak, amiről észrevehetnénk őket.

De a békákról sincs igazán átfogó képünk.

Ennek részint az az oka, hogy nincs a birtokon igazán ideális vizes élőhely a békák számára. A Nagypatak kedvező vízállásnál otthont ad kora tavasszal körülbelül 40-80 barna varangynak. Felbukkannak benne erdei békák is (2024 februárjából van egy bizonytalan mocsári béka megfigyelés is), nyáron a birtokon rendszeresen szól 3-4 levelibéka, és minthogy a birtokhatártól mindössze 24 méterre van egy kis tó, ott májustól tömeges a kecskebéka.

Ezt a fajt – pontosabban fajkomplexet – is felvettük a fajlistára, de nincsenek pontos elképzeléseink arról, hogy milyen békafajok és milyen állományokban vannak jelen akár a birtokon, akár a birtok közvetlen közelében. Pedig a tágabb környék több szempontból is ígéretes, és a birtok akár kulcsszerepet is játszhatna egy tekintélyesebb terület kétéltűinek védelmében.


Kecskebéka | Forrás: Pixabay

Békáknak való vidék

Ez a hűvös, domborzatilag változatos, sok helyen erdősült, üde rétekben is bővelkedő vidék elvileg paradicsomi lehetne a kétéltűeknek, csakhogy ugyanakkor sekély állóvizekben kifejezetten szegény. A dombokról leszivárgó vizet elviszik a patakok, és mivel mindenütt szabályozottak már a völgyek, még a szűk patakvölgyek is, alig akad pár hely, ahol a víz legalább időlegesen megállna.

Szinte mindenütt az a helyzet, ami nálam is:

a Nagypatak vízhozama átlagos években elegendő volna ahhoz, hogy a békák szaporodási időszakában jelentős területen, akár több hektáron is fenntartson egy mocsarat, csakhogy a patak vize elmegy a két méter mély mederben.

És mivel a meder ennyire mély, a környező területekről a talajvizet is hamar elszívja, így még az olyan időleges kis vizek is, mint amilyen az a tóka, ami a szarvasok nyalósó-helyén alakult ki (lásd itt), még az ilyen kis vizek is hamar kiszáradnak. Annál mindenképp hamarabb, hogy a békák szaporodásra használják.


2024 tavaszi áradás a Nagypatakon. | Fotó: Centauri

Vízhiány és hiányzó víztestek

Körülbelül 10 éve még 25 négyzetkilométeres körzetben semmiféle állóvizet nem találtak a kétéltűek. Azóta létrejött a birtokhatárától 24 méterre egy megközelítőleg 3/4 hektáros, kicsi, de mélyvízű tó, a szomszédságában pár éve egy fél hektáros záportározó, ami rendszerint száraz.

2024-ben viszont van benne víz bőven, és a fontos szaporodóhelynek tűnik, továbbá egy apró tavacskát hoztak létre magánterületen a birtoktól délkeletre körülbelül 2 kilométernyire, és ellenkező irányba, északnyugatra is létesítettek egy fél hektáros, szintén mélyvízű kicsi tavat.

Így most már akadnak szaporodóhelyek a környéken, de ezek közül a két legjelentősebb épp a birtok szomszédságában van és a környék legjelentősebb patakjának partjain.

Az idén a záportározó várhatóan remek szaporodóhely marad később is a sok csapadéknak köszönhetően, de az előző években cseppnyi víz sem volt benne.


A záportározó 2024 tavaszán. Ebben az évben várhatóan ez a víztest lesz az egyik “hősünk”. | Fotó: Centauri

A birtokon

viszont volna lehetőség stabil szaporodóhelyek kialakítására. Akár 4 különböző élőhelytípust is létrehozhatunk úgy, hogy mind a négy megbízható, állandó és stabil.

  1. Mélyvizű tó (körülbelül fél hektár) gazdag parti növényzettel.
  2. Mélyvizű apró (10 méter átmérőjű) tókák a Nagypatak mentén.
  3. Duzzasztott szakaszok a Nagypatakon, legmélyebb részein két méteres mélységgel, lassú áramlással (400-600 méter hosszan is akár).
  4. Sekély, meleg mocsarak, lápok a Nagypatakot kísérő lapban (1.5-2 hektáron).

Magyarázni se kell, hogy minél többféle vizes élőhely van, annál több fajnak adhatunk otthont. És természetesen nemcsak a békáknak.

A békafajok remek indikátorok is. Ha a békafajok számát és az egyedszámokat jelentősen tudjuk növelni, akkor minden bizonnyal sok más, veszélyeztetett és értékes faj is gyakrabban jelenne meg, esetleg állandóvá válhatna, a fehér gólyától a szürke gémeken át a fekete gólyáig.

Rana projekt és kétéltű kutatás

mely nevét a leggyakoribb békafajok nemzetségnevéről (Rana) kapta, alapvetően két részből áll.

  1. A birtok és szűkebb környezetének kutatásából
  2. és az első új vizes élőhelyek létrehozásából.

A kutatás azért érdekes, mert fontos látni, hogy milyen potenciál van a környékben. A pár lépésnyire található kis tó és a záportározó békái nyilván járnak és telelnek a birtok területén is. A szomszédos állományok miatt pedig igen látványos és gyors eredményekre számíthatunk.

Abban a pillanatban, amint alkalmas élőhelyeket hozunk létre, megjelenhetnek a szűk környéken amúgy is jelenlévő fajok. Viszont nem tudjuk még, hogy ezek voltaképp kik is.


Magyarországon a mocsári béka, melynek hímjei nászidőszakban pompás kékre színeződnek, egyáltalán nem ritka, sokfelé tömeges. Egyik szívfájdalmunk, hogy nem került elő a környéken, ugyanakkor azt reméljük, hogy 2024-ben megtaláljuk, a következő lépésben pedig megfelelő élőhelyek létesítésével tömegessé tehetjük a birtokon. | Fotó: Wikimédia

Ezért fontos a kutatás.

  • Egyrészt hiányosak az ismereteink,
  • másrészt ez a terület az átlagosnál jóval ígéretesebb.

Kétéltű listánk kétségbeejtően szegényes (gyakoriságuk sorrendjében):

  • erdei béka
  • barna varangy
  • kecskebéka
  • zöld levelibéka

Feltételezhetően előfordul még:

  • a mocsári béka,
  • a kis tavikbéka,
  • a nagy tavibéka.

Kisebb valószínűséggel a zöld varangy és a barna ásóbéka is. Elvileg alkalmasak lehetnének a jövőbeli tavacskáink és tókáink a két unkafajnak, a sárgahasú és a vöröshasú unkának is.


Békák a birtokon

Csakhogy az első problémánk az, hogy a kecskebéka nem is faj (ahogy erről részletesen írtunk itt), hanem két másik faj hibridje, vagyis e két fajnak (a kis tavibékának és a nagy tavibékának) elvileg elő kell fordulnia. Az erdei béka néha tömeges. Volt olyan év, amikor az útnak induló apró, gyűszű méretű kis erdei békák elözönlötték a birtokot, és minden bizonnyal tízezres nagyságrendben mozogtak a területen. De ez nem rendszeres jelenség.

2023 tavaszán, a Kutató-tóka kiásása – ami tekinthető a Rana projekt első kísérleti lépésének – után egyetlen nappal már abban az apró kicsi vízben is megjelent egy erdei béka.


Ritka lehetőség a műút hiánya!

A barna varangyoknak egészen kiváló lehetőségeket teremthetnénk, akár több ezer varangynak is, ráadásul oly módon, hogy biztonságosan vándorolhatnának is. Ma már ugyanis a legtöbb szaporodóhely egyúttal halálos veszedelem is, mivel a telelőhely és a szaporodóhely között szinte mindig van egy műút, ahol halálra tapossák a vándorló varangyok jelentős részét.

Esetünkben a birtok varangyai a területtől nyugatra található kiterjedt erdőkben telelnek, és onnan érkeznek vissza tavasszal, vagyis műúton egyáltalán nem kell átkelniük.

Ez jelentős előny a többi békafaj számára is.


Barna varangy úton a Nagypatak felé a Hermelines nevű parcellán 2024 február 28-án. Egyúttal ez volt az első nap, amikor először készültek értékelhető fotók a birtok barna varangyairól. 2019 előtt nem fektettem jelentős hangsúlyt arra, hogy minden a birtokon élő fajt helyben fotózzak, dokumentáljak, azóta pedig az időjárás, az aszályok (és betegség) miatt nem volt erre lehetőség. Most végre igen. | Fotó: Centauri

A környék hegyvidéki éghajlata és földrajzi elhelyezkedése révén elvileg gazdagabb lehet kétéltű-fajokban, mint más területek. Számos hegyvidéki, szubalpin fajt mutattunk ki a birtokon az utóbbi években, nemcsak madarakat (fenyvescinege, búbos cinege, tüzesfejű királyka, berki tücsökmadár), hanem rovarfajokat, lepkefajokat, növényfajokat, így 2023-ban már felmerült az is, hogy akár Magyarország legritkább békafaja, a gyepi béka is előfordulhat a környéken.

A birtoktól 4145 méterre (Google Earth mérés) ismerünk is több biztos előfordulást.


gyepi béka
Óriási fegyvertény lenne egy ehhez hasonló bizonyító (gyepi béka) fotó a birtokról vagy a közvetlen környékről. | Fotó: Wikipédia

Ritka gőték

Ugyanígy a birtokról északnyugatra 3300 méterre csupán ismert a ritka alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex), 4700 méterre pedig az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) előfordulása is!

Jellemző, hogy egyik gőtét sem egy vizes élőhelyen, hanem egy vízóraaknában találták meg.

Tehát 5 kilométeren belül Magyarország két legritkább gőtefaja (egyúttal két legritkább kétéltűje), s ugyanakkor az ország legritkább békafaja is bizonyítottan előfordul.


alpesi tarajosgőte
Alpesi tarajosgőte | Nemcsak a madaraknál okoznak jelentős kavarodást a legújabb genetikai vizsgálatok (ahogy azt például a zsezse esetében láttuk), hanem a kétéltűeknél is. A korábban tarajos gőteként ismert fajt újabban három fajra szedték: közönséges gőte, dunai tarajosgőte és alpesi tarajosgőte. Utóbbi elterjedésének java Olaszország területére esik, ezért angolul “olasz gőtének” nevezik (Italian crested newt). Nem kicsit lepett meg tavaly, amikor a kétéltűekkel kapcsolatos kutatásokat szerettem volna meglapozni, hogy irodalmi adatot találtam róla a közelből, néhány kilométerre innen.
Az alpesi gőte (az ő rendszertanához nem nyúltak) mindig is az egyik legnépszerűbb kétéltű volt az állatbarátok, zoológusok körében, mivel nászruhában talán ő a legpompásabb, és persze Magyarországon a ritkasága miatt is sokan kedvelték. Meglepő, sőt majdnem megdöbbentő, hogy pár kilométeren belül ez a hegységi faj szintén él. A gőték világa rendkívül érdekes, és kutatásaink miatt egyébként is aktuális lesz összefoglalni, amit tudni kell róluk, és nem árt rendet rakni a Magyarországon előforduló, immár 5 gőtefaj között. | Fotó: Pixabay

Túlszabályozottság

Hajdanán, a patakok szabályozása előtt ez a környék bővelkedett a kisebb vizekben, mocsarakban, lápfoltokban, gödrökben, az olyan gödrökben is például, melyeket dagonyázó nagyvadak mélyítettek ki és tettek állandó vizű tavacskákká. Az égerláp-erdők hűvös, sekély vize szintén remek élőhely lehetett valaha, sok helyütt mélyebb kisvizekkel együtt, amiket ma is jeleznek az itt-ott megmaradt gólyahíres égeresek (mint a birtok túloldalán is!).


Ezeknek a területeknek egy része vélhetően a jégkorszakból maradt hátra. Erre utal például, hogy van irodalmi adat a keskenylevelű gyapjúsás előfordulásáról is a Nagypatak völgyéből! Mivel csak a közigazgatási terület ismert ebben az esetben, legfeljebb 2 kilométeres körzeten belül találhatták az utolsó gyapjúsásokat (évtizedekkel ezelőtt), de extrém esetben azt sem zárhatjuk ki, hogy épp a birtok területén.


A keskenylevelű gyapjúsás elterjedési területét szemügyre véve rögtön látjuk, hogy bár néhol lehatol déli területekre is, alapvetően északi, sőt magasészaki faj. És ez a növény pár évtizede még élt a Nagypatak völgyében. Elvileg arra is lenne mód, hogy vásároljunk töveket, és visszatelepítsük. | Forrás: Wikipédia
Keskenylevelű gyapjúsás egy svédországi élőhelyen | Forrás: Wikipédia

Jégkorszaki reliktumok

A jégkorszakból visszamaradt, hegyvidéki, hűvös, nedves klímát igénylő, Magyarországon kifejezetten ritka fajok, mint amilyen a gyepi béka vagy az alpesi gőte, sokáig gazdagon és akár jelentősebb számban is élhettek a környéken, de a patakok szabályozásával annyira lecsökkenhetett az élőhelyük, hogy ma már rájuk bukkanni is bajos. Hosszútávon a felmelegedés sem kedvez nekik, így akár el is tűnhetnek innen. Néhányan talán anélkül, hogy megtaláltuk volna őket.

Ezen segítene, ha a birtokon számos, kisebb-nagyobb vizes élőhelyet hoznánk létre a hűvös völgyben. Ezeken az élőhelyeken reálisnak tűnik akár a gyepi béka, akár az alpesi gőte vagy az alpesi tarajosgőte felbukkanása is.

gyepi béka elterjedés
Ha megnézzük a gyepi béka elterjedését Európában, rögtön értjük, hogy nem túlzás reliktum- vagyis jégkorszaki maradványfajnak mondani.

A gyepi békát 2023-ban már kerestük célzottan is, de hiába. A gőtéknél pedig az a helyzet, hogy eddig nemcsak a ritka alpesi tarajosgőte nem került elő, de még a gyakori pettyes gőte sem! Ez voltaképp nonszensz, és azt mutatja, mennyire kezdetlegesek az ismereteink erről a területről, ha kétéltűekről van szó. Ezért fontos, hogy rendszeres területbejárások legyenek, a kisebb-nagyobb vizeket alaposan vizsgáljuk át rendszeresen, különösen a tavaszi időszakban, és a közelben lévő vizeket is.

2023-ban mindössze két alkalommal jártam a közeli záportározónál. Mentségül annyit lehet elmondani, hogy a záportározóban az utóbbi években többnyire egy csepp víz sem volt, a kis tó pedig zárt terület, magántó, tehát ott vizsgálatokat folytatni nem igazán lehetséges.

Ezzel szemben 2024-ben gyakorlatilag január közepétől rendszeresen járom a záportározó környékét és a Nagypatakot is módszeresen vizsgálom.

Nemcsak a vizsgálatok folytatásában vagyok eltökélt – annál is inkább, mert épp csak megkezdtem, máris jelentős eredményeket tudhatok magaménak –, hanem abban is, hogy 2024-ben végre létrejöhetnek az első, kétéltűek szaporodására már alkalmas vizes élőhelyeink.   


Élőhelytérkép a birtokról, 2022 | Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Azt hiszem, még sosem mondtam azt egy békáról, hogy szép, de ezek a kékre színeződött mocsári békák egészen különlegesek. 🙂

    Egy régi emlék jutott most eszembe. A szülőfalumban mentem valahova egyszer alkonyattájt – talán nyár eleje lehetett -, és a járdán és mellette is mindenfelé nagyon kicsi békák ugrabugráltak. (Egy gyűszűnél nagyobb méretűek voltak.) Fogalmam sincs, hogy melyik fajtához tartoztak, de nagyon kellett vigyáznom, hogy rájuk ne lépjek.

    Legyen sikeres a Rana projekt, és legyen minél hosszabb az a lista!

  2. Egyik szebb, mint a másik és az a “történelem előtti táj”….
    Sok csapadékra lenne szükség, az nagyon sokat segítene.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük