Új flóra és fauna leltár: 737 regisztrált faj a birtokon!
kert & vadon
Most már kimondom: 2024-ben kiemelt fontosságú, hogy elérjük végre a 2021-es célkitűzést, és elérjük, hogy 1.000 vagy annál több növény- és állatfaj előfordulását bizonyítsunk a birtokon.
Erre reális esélyünk van,
de ha valóban komolyan erre gyúrunk már, akkor kiemelten fontos a fajlistát, a Birtok Enciklopédiát rendben tartani, frissíteni, és naprakészen vezetni, máskülönben úgy surranunk át a bűvös ezres határon, hogy észre sem vesszük.
Márpedig többek között ezzel, az ezer faj tudatos, ünnepélyes elérésével is szeretném megülni, hogy negyven éve vagyok a vadonban, kezemben grafitceruzával, távcsővel a nyakamban.
Tegnapig azt sem tudtuk pontosan, hol is tartunk, de végre sikerült átrágni magamat az egész enciklopédián, újra szerkeszteni, újra számozni, s végül összeadni a számokat. Legnagyobb örömömre a kapott szám körülbelül megfelel a várakozásoknak, a korábbi becsléseknek.
Ezek szerint 737 faj szerepel eddig a birtok fajregisztrációjában.
Azért fogalmazok ennyire körülményesen, mert a helyzet nem annyira egyszerű, hogy találunk egy új fajt, meghatározzuk, lefényképezzük, aztán felvisszük a lajstromba. Gyakori eset az is, hogy találunk egy új fajt, de nem tudjuk pontosan meghatározni, esetleg annak ellenére sem, hogy remek fotó készült róla (sok ilyen gombafaj van például), ám attól, hogy a fajt nem ismerjük pontosan, tudjuk, hogy egy fajjal több van megint. Az eredeti kérdésünk 2021-ben pedig az volt:
Lehetséges, hogy akár 1000 fajjal is együtt élünk ezen a 11 hektáros területen?
A kérdés persze félig-meddig költői kérdés is, hisz a választ tudtuk: lehetséges. Nagyon is. Főként, ha minden faj felkerülhet a listánkra, akár egysejtűek és baktériumok is. Mégis, konkrétan összeírni egy ilyen fajlistát rettenetesen nagy munka, amit kevés területen végeznek el. Még védett területek, kiemelten kutatott területek között is kivételesen ritka az olyan, amelyen teljes, minden csoportot érintő és a lehető legteljesebb felmérés történik.
Egy pillanatra még térjünk vissza oda, mennyire jogos felvenni olyan fajokat, melyeknek pontos faji hovatartozását ténylegesen nem ismerjük?
Erre épp a napokban adódott egy eklatáns példa. Éjjeli lepkészés során került elénk ez a gyönyörű lepke, amit jobb híján elvittünk egy lepkész csoportba.
Ezt a csodaszép lepkét
2024.03.30-án kaptuk lencsevégre, a csoport hozott is eredményt, hisz a szakértők megállapították, hogy változékony fenyőaraszoló vagy jegenyefenyő-araszoló. Hogy a két fajt elkülönítsük – most kapaszkodjatok! – a nemiszervet kellene alaposan tanulmányozni.
Magyarán: ha ennek a lepkének „nem toljuk le az alsógatyáját”, nem tudjuk eldönteni, melyik fajhoz tartozik.
És akkor hagyjuk le a listáról? Nyilván nem.
Eredetileg úgy terveztem, hogy majd segítséget kérek az egyes részterületek szakembereitől, de 2024-ig úgy alakult, hogy senki se jött ide, se botanikus, se bogarász, se senki, bár időnként próbálkoztam (utoljára 2023 nyarán a kaszálások előtt botanikussal). Nagyon nehéz embert találni, senki sem ér rá, senki semmit nem csinál ingyen. Tisztelet a kivételnek. Ugyanakkor online viszonylag sok segítséget kapok, bár a fajok túlnyomó többségét én magam azonosítom (85-90%).
Három tényező segít ebben.
- Egyrészt gyermekkorom óta vagyok terepen, és ez idő alatt természetesen nemcsak a madarakat ismertem meg, sok más csoport fajaival találkoztam, és sok más csoportról szereztem hasznavehető ismereteket.
- Másrészt egészen más a helyzet a 2020-as években, mint évtizedekkel korábban volt, amikor vaskos határozókat kellett lapozgatni órákon át. Most az internet felfoghatatlanul gyorsabbá teszi a folyamatokat, és sokkal gyorsabban tanulhatunk is. Arról nem is beszélve, hogy Facebook-csoportokban akadnak olyan lelkes szakértők, akik a maguk szakterületén – mondjuk éjjeli lepkék vagy növények esetén – önzetlenül segítenek a határozásban.
- Harmadrészt ez – kényszerűségből bár –, de egy tanulási folyamat, és mivel negyedik éve fotózok mindent, ami él, sokat tanultam is, és egyre könnyebben tájékozódom olyan fajcsoportoknál is, ahol korábban semmiféle rutinom nem volt.
Emlékszem:
2021-ben még csodálkoztam azon, hogy amint én egy rebbenésből felismerem 200 méterről is az ökörszemet, úgy egyes lepkészek a röptéből (!) azonosítanak bizonyos fajokat. Nos, jelentem, 2024-ben már én is képes vagyok erre. Akár száz méterről is felismerek egy nappali pávaszemet a röpte alapján, és ugyanez igaz az erdei szemeslepkére is.
Gyorsítja a folyamatokat, hogy sok fajjal már nem kell annyit pepecselni.
A jelenlegi szám – 737 – minden bizonnyal még mindig nem pontos, ugyanis főként 2023-ból viszonylag sok adat nem került még bele az enciklopédiába. Sokat fotóztam, találtam is új fajokat, de mivel az infarktus utáni lábadozás nemigen tette lehetővé, hogy még a listákat is pontosan vezessem, sok faj a fotójával együtt a mappákban maradt. Olyan növényfajok nincsenek benne, mint a 2023-ban megtalált medvehagyma vagy az ismét betelepített nárcisz és sáfrány. Sőt, a 2022. őszén fotózott temérdek gombafaj közül is körülbelül 20-30 faj kimaradt a lajstromból.
Mindent összevetve reális lehet akár a 800-as szám is.
De ezt valójában nem tudjuk. Amit tudunk: 2024.04.02-án 737 faj szerepel a lajstromban. És még ez sem egészen biztos. De ne legyetek idegesek, inkább lássátok a dolog érdekességét, gazdagságát, összetettségét. Időnként kiderül, hogy két fajnak tartott két fotó valójában ugyanazt a fajt mutatja. Vagy ott van például a zuzmók kérdése, melyek egyrészt fajok, másrészt más fajok szimbiózisa hozza létre őket. A birtok fajlistáján szerepel a gyakori sárga kéregzuzmó például, ami két algafajt is tartalmaz – nem egészen egyértelmű, hogy akkor a zuzmót alkotó algafajokat is felvegyük a fajlistára vagy sem?
Idegesítő? Vagy csodálatos?
Ilyen a komplexitás. Bárhogy van is, mostantól elindult a fajszámlálónk is, méghozzá a legfrissebb 737-es számmal. Ne csodálkozzatok tehát, hogyha a feldolgozások, az újabb és újabb revíziók során, akár még csökkenhet is! De várhatóan folyamatosan nő majd ez a szám, hisz például éjjeli lepkékből szinte naponta találunk új fajokat, néha napi 8-10 új fajt is, és ez így maradhat akár novemberig is. Aztán vannak kevéssé kutatott csoportok is, ilyen még a kisemlősök, a denevérek csoportja (ez utóbbi ügyében idén ismét próbálok lépni valamit) vagy a moháké.
Úgy hiszem, hogy meglepően hamar elérhetjük a bűvös 1000 fajt, akár május végére is.
Gondoljátok el, mekkora ismeretanyaghoz vezet 1000 fajt megtalálni, megfényképezni, bizonyítani, megismerni, utána olvasni, bevezetni az enciklopédiába, és megírni mindegyikről legalább egy rövid szócikket. Ez egy más világlátáshoz vezet már.
Ráadásul mire 1000 faj fölé érünk,
a területünk kutatottsága is eléri azt a szintet, ahol az év végén letisztulhatnak a dolgok, valóban ismerjük majd mélységében is ezt az élőhelyet, és annak szinte minden adottságát, és potenciálját, így aztán először a birtok történetében megalkothatunk egy olyan kutatásokon alapuló, átfogó területfejlesztési és védelmi tervet, ahol már megalapozottan jelölhetünk ki kiemelt védelmet érdemlő fajokat és prioritásokat.
1000 faj már kivételesen bőséges ahhoz is, hogy mondjuk ugyanezt a területet 10 és 20 és 50 évvel később vizsgálva, remek összehasonlításul szolgáljon, ha arra leszünk kíváncsiak, hogy a globális felmelegedés milyen károkat okozott itt az élővilágban és esetleg mely fajoknak kedvezett.
Még ha nem is vagytok szakemberek, vagy ezen a szinten az élővilág megszállottjai, akkor is kövessétek nyomon ezt a kutatást, ezt a nem jelentéktelen kísérletet, és örüljetek velünk minden új fajnak. Lássátok ti is, hogy akár egy udvarból is mennyi, de mennyi érdekes, és szép, sokszor ritka, és veszélyeztetett faj kerülhet elő – és lássátok, hogyan üzeni ez mindannyiunknak azt, hogy a legutolsó négyzetméterért is óriási a felelősségünk!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Az az araszoló lepke – bármilyen fán araszol is – tényleg gyönyörű! Olyan antik kinézete van. 🙂
Kb. egy évvel ezelőtt írtad, hogy van a birtokon egy ásott kerekeskút, aminek fel szeretnéd térképezni az élővilágát.
Ezen túl vagy már?
Nem, a kút még hátravan. Ott főként alpesi moha- és páfrányokra számítanék. Érdekes arra gondolni, hogy bizonyos mohafajok vagy akár rovarok is a globális felmelegedést átvészelhetik majd a kutak mélyén. | A kút nehéz ügy, mert veszélyes terep. Egyedül azt semmiképp sem kutathatom. Pedig ez lesz áma KÚTatás a javából, hihire, hehere 🙂
Egyedül semmiképpen se csináld! Nem lenne jó ha belepottyannál!
(KÚTatás. Ez jó! 😀 Nem is te lennél, ha nem jutna ilyen eszedbe.)
Arra gondoltam, hogy talán a kútban is lehetnek békák…
Békák talán nem, de sok érdekesség lapulhat ott. Ráadásul az én kutam szokatlanul mély, 24 méteres + 2,5 méter vízoszlop, vagyis a mikroklíma állati kiegyenlített, télen sincs benne fagy, és kizárt, hogy lehatolna a mélyére a hőség. Akár olyan fajokat is találhatunk ott, amelyek 2000 méteres tengerszint feletti magasságban élnek, vagyis amelyek Magyarországon sehol sem élhetnek, csakis barlangokban vagy kutakban. Ez annyira régi elképzelésem, hogy a könyveimben a Fonósok között ezért szerepel Barbitál figurája, aki mohakutató és kutakat kutat.
Ez izgalmas lesz! Figyelem majd, hogy bejönnek-e a feltételezéseid.
A kút élővilágának a feltérképezése után esetleg még a Fonó is módosulhat? 🙂
Hát hogyne örülnénk, ha te is örülsz Cen’!
Ez egy részről egy rendkívül aprólékos, sziszifuszi munka, ugyanakkor egy új faj váratlan felbukkanása jelenthet hatalmas örömöt és kívánom, hogy ez utóbbiból legyen minél több! 🙂
Köszi, Ibolya, úgy tűnik, van még új faj bőven 🙂 🙂
Ma 21:06-kor már 744 faj!
Igen, szemfüles vagy, haladunk! Egyrészt most viszem fel a húsvét alatt regisztrált új lepkefajokat, ugyanakkor az új lepkész felszerelés most is dolgozik a teraszon, hamarosan megyek is ellenőrzésre, és ha lesz új faj, az megint felkerül – így megyünk, megyegetünk egészen addig, míg el nem érjük az 1000 fajt. Nagyon örülök, hogy észrevetted a változást. Nem tudom, írtam-e már neked, de pár napja új békafajunk is lett! Igyekszem miharabb írni részletesen is az újakról.
Lenyűgöző és nagyon tiszteletre méltó ez a struktúrált , aprólékos munka. Azon túl, hogy mindig elolvasom milyen új faj detektálása történt meg, a színes érdekes olvasás élményen túl, módszerességre tanítjátok az embert. Mindennek pontosan utána menni- nah szóval azt vettem észre magamon, szőrszál hasogató lettem a munkatársaimmal szemben:-))))
Hatalmas gratuláció- lesz belőle egy szép képes enciklopédia? – mármint itt egy mappában amit kedvünkre nyitogathatunk:-))
Igen, voltaképp a “Kert és vadon” rovat is az már, bár az kétségtelenül inkább blog, amolyan kerti napló. De nyilván előbb-utóbb rendszerezzük a fajokat is. Épp ezért szaporodtak meg újabban a fajokról és új fajokról szóló blogok, hogy lehetőleg végül minden faj itt legyen önállóan, és ne csak egy blogban megbújva, ahonnan aztán rendkívül nehéz előkeresni idővel.
Ez remek!
Látom a lepkéidet egy csoportban, és csodálom az éjszakai türelmet, lámpázást. Abban meg biztos vagyok, ha csak hanyagul ülsz is a fűben bogarászni vagy fél napot, a rovarok száma a listádon megháromszorozódik.
Ja, és már többször akartam kérdezni, hogy a kullancsokkal mi a helyzet nálad?