Magyarország legritkább békája, gyepi béka került elő a birtokon!
kert és vadon
2024 lesz az első év, amikor a kétéltűeket tervszerűen kutatom a területen. Persze, adódik a kérdés: miért nem tettem eddig? Egyfelől nincs mentségem, nyilván egy kétéltűkutató számára felfoghatatlan mulasztás ez. Ugyanígy nyilván egy ászkarákspecialista sem érti, vagy csak nehezen, ha eddig szemernyi figyelmet sem fordítottam a birtok ászkarákfaunájára. Az én szakterületem alapvetően a madártan, bár itt lehet idézni, amit néha botanikusok mondanak a madarászatra:
„Mindenki madarakkal kezdi, de van, aki aztán továbbtanul.”
A madarászok ezt kikérik maguknak. Egyrészt joggal. Másrészt van ebben valami. Más kérdés, hogy amikor efféléket mond egy botanikus, gyakran épp azzal a bennfentes lenézéssel, enyhe vagy tüntető lesajnálással mondja, ahogyan aztán sokszor néhány terepi madarász beszél mondjuk a botanikusokról, ami rosszabb: a laikus madárbarátokról, kezdő madarászokról is.
Összességében az egyik kutya, a másik eb.
De vissza a birtok kétéltűire!
És a kétéltű-kutatások hiányosságaira. Vétkes mulasztásaimra.
Alapvetően a madártanban vagyok otthon, ráadásul a birtok csak jóindulattal mondható vizes élőhelynek. Igaz, két patak is határolja, de ezek igen szerény képességű vízfolyások. Újabban, 2020 óta vannak időszakok, amikor kiszáradnak, s épp csak nedvesek maradnak, épp csak ujjnyi csörgedezés marad a mederben. Ezért aztán mindig hatalmas az öröm, amikor visszatér a víz, esetleg árad a patak.
Harmadszor pedig millió más csoportot lehet még kutatni, és mindegyik sok speciális tudást, sokszor speciális felszerelést (lásd éjjeli lepkészet) igényel, és ami még perdöntőbb: temérdek időt és időt és időt.
Egyszerűen az én életembe sem fér bele minden.
Ennek ellenére, abba az új életbe, amit a 2023 tavaszi infarktus, átmeneti elhalálozás majd feltámadástól datálok, annyi mindent igyekszem belepréselni, amennyit csak lehet – jóval többet, mint korábban.
Valamikor 2018-2019 környékén határoztam el, hogy a lehető legteljesebb felmérést végzem el a birtokon. Megnézem, mennyi idő alatt tudok azonosítani itt 1000 növény- és állatfajt. A birtok fajainak fotózását is akkortól emeltem professzionális szintre. De, ami a kétéltűeket illeti, jellemző, hogy 2019 óta nem tudtam a birtokon értékelhető varangyfotókat lőni, mert jött az aszály, a hőhullámok, tavaly meg a kardiológia. Az idén végre sikerült kedvező állapotban és kedvező körülmények között ráállnom a kétéltűek rendszeres keresésére és felmérésre.
2023 tavaszán a Kisberekben már ástam egy Kutató-tókát, amibe 24 órán belül meg is jelent egy erdei béka. Ez is azt jelezte, hogy bár első ránézésre nem igazán ígéretes a birtok kétéltűekre nézve, valójában viszont jóval nagyobb lehet itt a kétéltű-élet, mint hinnénk.
2024 tavaszán
kibővítettem a kutakodás területét a birtokhatártól 24 méterre található szomszédos tavacskára, és a 120 méterre található záportározóra. Főként az utóbbi ígéretes, minthogy sekély, gyorsan melegedő víz. Az is igaz – és ez is mentségemül szolgál –, hogy 2019 óta először van víz benne. Korábban is jártam ott, például először a záportározó medrében észleltem pókhálós lepkét, de kétéltűekre esély sem volt. Most viszont fullon van, és rendszeresen járom, hetente többször is.
A kétéltű-faunát vizsgáló programról (Rana projekt) nemrégiben igen részletesen számoltam be ITT.
Most csak annyit emelnék ki belőle, hogy míg olyan országosan gyakori fajok, mint amilyen a zöld varangy, kimutatása kevéssé esélyes (ha élne itt, talán már előkerült volna célzott keresés nélkül is), ugyanakkor szerencsés földrajzi fekvésünknek hála több ritka faj előfordulására számíthatunk. És ez több, mint remény, minthogy pár kilométeren belül ezek a fajok bizonyítottan előfordultak.
Alapvetően mindhárom faj hegyvidéki, alpesi jellegű faj
(épp ezért ritka mindhárom Magyarországon), de a birtok, különösen a völgy és az égerláperdő hűvös, hegyvidéki éghajlattal rendelkezik, egyes részek feltételezhetően jégkorszakból visszamaradt, jégkorszaki jegyeket mutató úgynevezett reliktumok, sok erre utaló növény- és állatfajjal, így nem pőre álmodozás, hogy e ritkaságok egyikét-másikát megleljük itt is.
Az alábbi fajokról van szó:
- Alpesi tarajosgőte
- Alpesi gőte
- Gyepi béka
A helyzet pikantériája, hogy két ritka gőtefajt is keresünk, míg az a helyzet, hogy a gyakori és általános elterjedt pettyes gőtét, de a szintén közönséges dunai tarajos gőtét sem találtuk meg. Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy ne volna egyetlen gőte se itt.
A kutatások tétje
nem pusztán egyik vagy másik faj kimutatása. A szomszédos tóban és záportározóban felbukkanó fajok nyilván jelen vannak a birtokon is, ha csak időszakosan is, a patakokban vagy a dagonyáknál vagy a Kutató-tókában. Ezek a vizek, sőt a kicsit távolabbi vizek is (mint például egy tekintélyes belvizes terület a birtoktól 150 méterre keletre) arról is informálnak, hogy mekkora ökológiai potenciál van a közvetlen környezetünkben.
Ha – ahogyan azt reméljük – sikerül 2024-ben már olyan új vizes élőhelyeket létrehozni, ami alkalmas kétéltűeknek, melyek új, állandó szaporodóhelyek lehetnek, a környékből ezek hamar benépesülhetnek, s így az élőhelyrekonstrukciók jóvoltából gyorsan tudunk kedvező hatást gyakorolni a környék kétéltűire.
2024.03.21-ig három kétéltűfajról vannak új adataink és információink.
Már februárban elindultak az erdei békák, és körülbelül 25-30 példány jött össze a záportározóban. Ebben az időszakban a birtok vizeiben nem láttam (holott a leggyakoribb béka a birtok területén is). Körülbelül 03.15-re véget is ért a békanász, és se hallani, se látni nem láttam az erdei békákat.
Valamivel később indult a barna varangyok násza, ami már érintette a birtokot is. A záportározóban nehezebb becsülni a létszámukat, de talán úgy 20-30 példány jöhetett össze (ez nem igazán sok), és körülbelül ugyanennyi volt a Nagypatakban, főként a Hermelines környékén. Itt végre sikerült néhány jó fotót lőni a helybéli varangyokról. A Nagypatakban viszont mindössze 2-3 napig voltak a varangyok, aztán nyomtalanul eltűntek.
Magyarország legritkább békája
A záportározó rendszeres vizsgálata és fotózása során az erdei békahangok között feltűnt egy mélyebb, kicsit morgó, ritkábban hallott hang, ami erősen a gyepi béka hangjának tűnt. A három ritka kétéltűfaj közül a gyepi béka jelenléte a leginkább valószínű. Az ő jelenlétében látatlanban is szinte biztos vagyok – főként az élőhelyi/éghajlati tényezők miatt. A záportározó keleti felében gyűltek össze a békák, ahol nád is nő, és ott általában a békák többségét nem látni. Próbálkoztam a nyugati, sekély részen is, és bár petecsomókat ott is találtam, békát egyet sem, és végképp nem sikerült megtalálnom a mély morgó brekegés tulajdonosát.
Nem tudtam mit tenni, felvettem a hangot,
és elvittem egy kétéltűs csoportba, ahol jó pár szakértő ellenvetés nélkül megerősítette, hogy gyepi béka hangja van a felvételen.
Később is hallottam pár alkalommal, volt úgy, hogy egyszerre két példány hangját is. Így szinte egészen biztos, hogy a gyepi béka előfordul itt, ami nagyon-nagyon jó adat, és jó adottságokra utal, már csak az van hátra, hogy felhajtsunk valahogy egy példányt, akiről fotót is lőhetek.
További bizonyításra lenne lehetőség a záportározóban fejlődő ebihalak vizsgálatával. Ezt nem szabad kihagyni! Ez prioritás kell legyen a következő hetekben, de módszertani tanácsokat is kell szerezni ehhez, mert ezen a területen valóban nem vagyok jártas.
Bárhogy van is, máris sokkal többet tudunk, mint korábban, és máris új kétéltűfajjal bővült a birtok fajlistája. Új gerincesfajt találni itt 24 év után nem könnyű.
Ugyanakkor még nagyon is lehetséges. Fájna nagyon, ha 2024-ben sem lenne meg egyetlen gőtefaj se. És akkor ott vannak még például a denevérek vagy a kisemlősök! Igaz, új kisemlős faj már 2024-ben is van, de erről később. Hajrá, előre – ad astra bioszféra!
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Sok sikert a kutatáshoz!!
Amatőr módon ugyan, de én is a madarakkal kezdtem, azután jöttek a gombák, na meg a többi. Már a rovarvilág is rettentően érdekel, és nem csak a kicsi kertemben élők. Bár én nem tervezem térképezni, számba venni, arra már nem lesz időm, de nagyon tudok örülni minden új fajnak, és a régieknek is, ha szem elé kerülnek. 🙂
Hàrom féle gőte-ha jol emlékszem az “Őrségi Nemzeti Park”-ban is ezekről beszélt a tùra vezető hölgy, meg a terület jégkorszaki eredetű nővényeiröl a henyebotonkarol, meg a zergeboglarkarol pl.
Békákról bármikor, bármennyit, őket szeretem.🐸🐸🐸
Drukkolok, hogy mindig legyen elég víz a környékeden! 😊