Nem hiszed el! Havasi sarlósfecske a birtokon!

Havasi sarlósfecske Magyarországon

Nem hiszed el! Havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) a birtokon!


Párszor cikkekben és videókban is céloztam rá, hogy 2023-ban megkerült egy durva ritkaság a birtokon, és ahogy a cím mutatja: a havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba). Pontosabban két havasi sarlósfecske, feltehetően egy pár.

Elöljáróban csak annyit, főként a ritkaságáról, hogy belőhessük, mennyi a valószínűsége egy ilyen megfigyelésnek, hogy a havasi sarlósfecskét a Dunántúlon az utóbbi több mint 200 évben, mindössze négy alkalommal észlelték. Az én megfigyelésem az ötödik, és ami különösen jóvá teszi: ez az észlelés fotókkal is jól dokumentált. Ez a sarlósok esetén egyáltalán nem evidencia.

Hány sarlósfecskefaj él Magyarországon?

Három.

  • A sarlósfecske (Apus apus) kifejezetten gyakori, főként a nagyobb városainkban fészkel.
  • A havasi sarlósfecske (Tachymarptis melba) 1996-ban került elő először Magyarországon, 2020 óta kis számban fészkel az Alföldön, de továbbra is pokoli ritka a Dunántúlon.
  • A halvány sarlósfecske (Apus pallidus) mindössze kétszer fordult elő, feltehetően azért csak ennyiszer, mert nehéz megkülönböztetni a közönséges sarlósfecskétől.

Nem mellesleg a sarlósfecskék a világ legjobban repülő madarai. Erről részletesen írtam már korábban ITT. Szívből ajánlom elolvasásra, ha valaki szeretne bepillantani a madárvilág káprázatos titkai közé; ha valaki szeretne megbizonyosodni arról, hogy a madárvilág egy „csodák palotája”.


Havasi sarlós elterjedése a Wikipédia szerint

Álmodozás és gyakorlat

Gyakorló terepi madarászok pontosan értik majd, miről beszélek, de laikusok is könnyen elképzelhetik. Külön cikkben tértem ki arra korábban ITT, miért vonzódunk ellenállhatatlanul a ritkaságokhoz. Főként a kezdő madarász vágya ritkaságokat látni (többek között egy ritkaság megtalálásával hívhatjuk fel magunkra a figyelmet legkönnyebben és leginkább 😊 ).


Gyerekkorom óta, vagyis kereken 40 éve bármikor sarlósfecske-csapatokat látok, átnézem őket alaposan, hátha megkerül a havasi. „Sima” sarlósokkal találkozni nem kunszt, a birtok fölött is rendszeresek nyáron. Életem során láthattam körülbelül 200.000 sarlóst vagy akár többet is, de szép lassan „megszoktam”, hogy havasi sarlós nincs közöttük.

Ne gondolja senki, hogy évtizedeken át úgy lesni az égen cikázó fecskéket, hogy egy ritka madarat keresünk közöttük, az speciálisan az én dilim, és az én egyéni szociális, s nem is kicsi gondom. Nem.   

Egy ország madarásztársadalma leste az eget

vágyakozva évtizedekig, minthogy a havasi sarlósfecskére lehetett számítani, és bár nem egyszerűen könnyen határozható, hanem kifejezetten feltűnő madárfaj, még így is 1996-ig kellett várni, hogy megkerüljön az első bizonytópéldány Nyíregyházán.

Ahhoz mérten, hogy 1996 előtt bő kétszáz évig egy sem került elő, 1996. és 2019. között megszaporodtak a megfigyelései, de így is csak 14 alkalommal látták, s már ebben az időszakban is főként az Alföldön. A Dunántúlon háromszor, Székesfehérváron, Kőszegen és Pápán.

Ennyi.

2019. és 2023. között csupán egyetlen helyen bukkant fel a Dunántúlon, Esztergomban.

Vagyis a Dunántúlon 1800-tól 2023-ig 4 helyen:

  • Kőszeg,
  • Székesfehérvár,
  • Pápa,
  • Esztergom

fordult elő, Esztergomban két egymást követő napon is látták.


havasi sarlósfecske
Havasi sarlósfecske: a fehér has rendkívül feltűnő, a fehér torok nem mindig | Forrás: Wikipédia

A Balaton régiójában még sosem látták.

És vidéken se igen. Az alföldi megfigyelések is nagyon koncentráltak, nem egyszerűen a nagyvárosokra korlátozódnak, hanem azon belül is három városra: Debrecenre, Szegedre és Hódmezővásárhelyre. Ezek szerint havasi sarlóssal a városokon kívül találkozni eleve extrém megfigyelés, a Dunántúlon viszont szinte ugyanolyan ritka, mint az elmúlt kétszáz évben volt.

Annak ellenére, hogy 2020 volt a fordulat éve, amikor néhány pár váratlanul megtelepedett Debrecenben. 2020-tól kezdve rendszeresen adok hírt róluk, minthogy az egyik legérdekesebb fejlemény az utóbbi évekből, és kissé meglepő is, mert a megtelepedésükre igen kevesen számíthattak. Legutóbb EBBEN a cikkben foglaltam össze az utóbbi négy év eseményeit.


De vegyük sorra a megfigyelés körülményeit, mert számos érdekes tényezőről érdemes beszélni.

Miért nem írtam meg rögtön?

A madarakat 2023 július 14-én fotóztam az Angolkert fölött, amikor is még javában lábadoztam a tavaszi infarktusomat követően. Új olvasóknak írom: áprilisban úgy kellett visszavarázsolni a halálból, ezt követően körülbelül októberig csak ritkán voltam hasznavehető. A mélyponton épp júliusban jártam, amikor az inszomnia jóvoltából egészen katasztrofális állapotba jutottam. Paradox módon, ha mindez nem így alakul, talán a havasiak sem lettek volna meg.

Fotó- és kutatásterápia

Mivel nemcsak az erős gyógyszerezés durva mellékhatásaival küzdöttem épp, olyan mellékhatásokkal, mint az 5 héten át tartó alváshiány, és ebbe kis híján becsavarodtam, de a dohányzásról is leszoktam, az elvonási tünetek is július környékén tetőztek, így azok a hetek néha – nem túlzok – kifejezetten pokoliak voltak. Ha nincs mellettem pár ember, akik biztatnak és segítenek, bármi megtörténhetett volna. Ilyen körülmények között viszonylag kevés dologra voltam képes, de az egyik az a barangolás, a folytonos kószálás volt, és ha már egyszer kószáltam a birtokon, vittem a fényképezőgépet is.


2023 tavaszára végre sikerült igazán látványos mézelő zónákat telepítenem, és ezek mentén sétálgatni felért egy füredi szívkórházzal, és témát, munkát, kutatási lehetőséget is bőven adtak a mézelő zónák. Gyakran fordult elő, hogy amikor visszamentem a házba, nem sokáig bírtam ott maradni, se aludni, se dolgozni nem tudtam, így hát jobb híján megint csak fogtam a fényképezőgépet, és – ahogy ez korábban is rendes szokásom volt – gyakran anyaszült meztelenül újabb hosszú sétákra indultam.

Fecskecsalogató birtok

Erős túlzás volna azt állítani egy ilyen ritkaság esetén, hogy a kedvező élőhelyátalakításnak köszönhető a megfigyelés (túl az infarktuson 😊 ), főként egy olyan fajnál, ami épp csak megjelenik a légtérben. De míg a szintén 2023-ban új madárfajként megjelenő halászsas vagy kék vércse esetén egyértelműen csak véletlenszerű átvonulásról van szó, addig a havasi sarlósfecskék felbukkanásánál nem ennyire egyszerű a helyzet.

Itt most egy kisebb tanulmányt ugrunk át, amely arról szólna, milyen élőhelykezelési trükkökkel növelem a birtok biodiverzitását hosszú évek óta, ami alapvetően három lépcsőben hat ki a madárvilágra:


gazdagabb növényvilág ➡ gazdagabb rovarvilág gazdagabb madárvilág


Vérlázítóan egyszerű ez a képlet, de bárhogy csűrjük-csavarjuk, árnyaljuk is, alapvetően mindig erről van szó. Mindig a vegetáció felől indul a kedvező változás. Ezért volt fontos a mézelő zónák létrehozása, és ezért mindig kardinális kérdés a kaszálások ütemezése időben és parcellánként.

A mézelő zónák

a vártnál is kedvezőbb hatást gyakoroltak a birtokra, többek között nem számítottam arra, hogy a bíborhere mezők jelentősen megnövelik majd a sáskafélék állományát is, emiatt pedig a fészkelő gébicsek száma fog rekordot dönteni. Sajnos a rovarvilág monitorozása nem tart ott, hogy a teljes rovarfaunára nézve gyűjtsek egzakt adatokat, de tény, hogy a mézelő zónák környékén állandósult a fecskék rajzása. Nem egyszerűen annyi fecske volt 2023-ban, mint a fecskeállomány összeroppanása előtti években, hanem annyi, ami soha korábban.

Erről korábban beszámoltam már egy másik cikkben ITT.


Különösen érdekes, hogy a birtok fölött szinte állandóan, laza felhőben vadászó fecskék faji összetétele is „szokatlan” volt.

  • füsti fecske átlagosan 50
  • molnárfecske 100-150
  • sarlósfecske 50 (alkalmilag)

Miért érdekes ez?

Mert a három fajból csupán a füsti fecske fészkel a birtok közelében, az is kis számban. Ez pedig azt jelenti, hogy jelentősebb számban jöttek ki a birtokhoz, méghozzá rendszeresen kicsit távolabb fészkelő fecskék.

Mindebből nyilván nem következik a havasi sarlósfecske felbukkanása. De azt tudjuk, hogy ott látunk leghamarabb mondjuk ritka partimadarat, ahol egyébként is sok a partimadár. Ott látunk leginkább egy ritka örvös ludat, ahol egyébként is sok a vadlúd. Így valamelyest az állandósult fecskegyülekezés megnövelte annak esélyét is, hogy ritka fecskefajok is felbukkanjanak. A havasira 2023-ban épp nem számítottam már, de épp a fentiek miatt például rendszeresen kerestem egy másik ritka fecskefajt a csapatokban (a vörhenyes fecskét, viszont ezt mindhiába).

A fecskegyűlésezés viszont egyértelműen annak volt köszönhető, hogy a terület ökológia szempontból egyre természetközelibb, a mézelő zónák pedig jól érzékelhetően megnövelik a birtok légterében is a rovarmozgást. Közvetve tehát, de némiképp a birtok élőhelykezelése is hozzájárulhatott a megfigyeléshez.

A ritkaságvadász nagy barátja: a heves front

Az élőhelyi változásoknál jóval fontosabb, hogy 2023. július 14. előtt egymást érték a hidegfrontok. Naponta jöttek heves viharok és záporok, és ami még fontosabb, délnyugati irányból! Kitartóan. Ütemesen. Napokon át. A sarlósfecskékről szóló részletes cikkben részleteztem már, hogy a sarlósok a viharok elől gyakran kitérnek akkor is, ha emiatt a költőhelyüket el kell hagyni. A frontok épp a havasi sarlósfecskék délnyugati populációinak területéről érkeztek. Vagyis egy Olaszország északi részén élő havasi sarlósfecske-pár részéről logikus döntés lett volna elmozdulni északkeleti irányba az egymást követő frontok elől.

Terepi madarászok jól tudják, hogy nagyon gyakori, hogy frontok hoznak ritka madarakat, például a Szahara felől érkező szaharai porral együtt érkezhetnek délvidéki fajok is, a sivatagi poszátától a vékonycsőrű sirályig sok érdekes és nálunk csak kivételes esetekben felbukkanó faj.


A birtokon megfigyelt havasi sarlósok szinte bizonyosan ennek a frontrendszernek köszönhetően érkeztek a birtok légterébe, és a viharok elvonulásával vélhetően visszatértek a költőterületre, ami talán Olaszország északi vagy Franciaország déli területein lehetett. Ezt biztosan természetesen nem tudhatjuk. Két másik lehetőség is lehetséges.

Előfordulhat, hogy az Alföld fölött kóborló párok közül hatolt be egy pár mélyebben a Dunántúl fölé, s extrém esetben az is előfordulhat, hogy a havasi megtelepedett már a Dunántúlon is, csak még nem találtunk rájuk. A közelben van is olyan város, ahol rendszeresen és nagy számban fészkelnek sarlósfecskék évtizedek óta, remek fészkelőhelyek állnak rendelkezésre, és elvileg bármikor megtelepedhet a környéken a havasi is.

Némiképp tudománytalan efféle találgatásokba bocsátkozni, de azért, ha meg kellene tippelni, melyik eshetőségnek mennyi a valószínűsége, akkor azt mondanám:

  • Viharok elől jöttek délnyugatról 70%
  • Az Alföld felől jöttek be a Dunántúlra 20%
  • Fészkelő pár van a közelben 10%

Bár utóbbi valószínűsége talán 10% sincs.

A kaszálás mindig nyerő

Frissen kaszált területek – madarásszunk akár az Alföldön, akár a Dunántúlon – mindig nyerők. Nemcsak gólyák, nemcsak ragadozómadarak (és ragadozók, például rókák és sakálok) lepik el, de imádják a szalakóták (az Alföldön), a gébicsek, a csukok, a seregélyek, és nem utolsó sorban:

a fecskék is!

A friss kaszálók környékén, minthogy a biomassza hirtelen eltűnik, irgalmatlan mennyiségű rovar kezd új helyet keresni, köztük milliárd és milliárd aprótermetű rovar is, melyek kisebb-nagyobb rajzást produkálnak a kaszáló fölött. Fokozottan igaz ez akkor, ha mézelő zónát kaszáltak épp, amint 2023. július 14. előtt épp ez volt a helyzet nálam. Az addig is élénk madármozgalmak méginkább megélénkültek, főként a fecskék.

És végre elértünk 2023.07.14-hez


Ködben úszó dombok 2023.07.14-én reggel. Ugyanerről a pontról, a Boldog-boglyánál állva láttam a havasi sarlósokat délután. | Fotó: Centauri

A heves frontoknak köszönhetően hajnalban egészen őszies, hegyvidéki éghajlat volt. A völgyben pára és köd. Nem volt hőség, sokat jártam fotózni a parcellákra, főként az Őskökényes környékére, ahol a friss kaszálón verebek is bandáztak. Legnagyobb örömömre felbukkant két házi veréb is. A házi verebek 2018 óta sajnos ritkasággá váltak nálam. Ezért lőttem fotót 2023.07.14-én 14:54-kor egy tojó házi verébről.


2023.07.14-én 14:54 | Mezei veréb és házi veréb | Fotó: Centauri

A következő fotón 4 perccel később (14.58-kor) már az Angolkert légterét látjuk, és már ott is van az első havasi sarlósfecske, bár viszonylag nagy távolságban.

Havasi sarlósfecske, 2023.07.14., birtok, Angolkert fölött | Fotó: Centauri

Valójában a verebekkel voltam elfoglalva, a fecskékre akkor épp kevéssé figyeltem, viszont a sarlósfecskék felbukkanása felkeltette az figyelmemet. 40-50 “közönséges” sarlósfecske érkezett az az Angolkert fölé keleti irányból, és épp csak megtették az első kört a birtok fölött, megtörtént, ami 40 éven át egyszer sem, de amit mindig is szerettem volna egyszer látni, hogy a fecskék között valaki fehéren megvillan.

Két madár hasa is kivirított a többi sarlós közül,

a fényképezőgép szerencsére épp a kezemben volt, hiszen a kaszálóra gyülekező verebeket fotóztam (és lepkéket), és vaktában lőttem sorozatokat a fecskecsapatra. Annyira nem voltak közel, hogy befoghassam a havasi sarlósokat, egyébként is nehéz lett volna a keresővel megtalálni őket a köröző csapatban, ezért kisebb zoomot használva, nagyobb légteret befogva lőttem sorozatokat, abban a reményben, hogy valamelyik képbe a havasi sarlósok is berepülnek.

40 másodperc volt az egész.

A csapat csak két kört írt le, így nem sok lehetőségem volt. Összesen 21 képet lőttem, és az összeset 2023.07.14. 14:58-kor. Az egészre legfeljebb 40 másodpercem volt, de az is lehet, hogy csak 20 vagy 30. Ezek után, ahogy beköröztek a birtok fölé keletről, ugyanúgy kihúztak kelet felé. Én pedig rohantam a lakásba letölteni a fotókat, hogy lássam: rajta vannak-e a havasi sarlósok vagy sem. Volt már olyan, hogy egy rendkívül ritka madarat nem sikerült fotózni, és ez most is sanszos volt.

Boldogság

A felvételeken aztán megtaláltam őket. Igaz, poszterkép nem lesz ezekből a felvételekből, de új faj a birtokra nézvést mindenképp, és bizonyíték arra is, hogy a havasi sarlósfecske előfordult már a balatoni régióban is. Ilyenkor mindig kérdés, hogy lehet-e a madár albinisztikus egyed, de ebben az esetben ez kizárt. Nem egyszerűen a has fehér (szabályosan, éles peremekkel, ahogyan annak a havasinál lenni kell), hanem a fehér torok is remekül látszik, ráadásul rögtön két madáron is. A havasi termetesebb is a sarlósnál, de ezt abban a 20-40 másodpercben nem észleltem, mert hisz alig pár másodpercem volt a megfigyelésre, a fennmaradó időt fotózásra szántam, a kijelzőn keresztül pedig nemhogy a havasi sarlósokból, de a közönséges sarlósokból is épp csak láttam valamit. A felvételeken azonban jól kijön, hogy a havasi sarlósok nagyobbak is.


Az Angolkert kis fenyőkörének egyik fenyője, és jobbra fent az egyik havasi sarlós. | Fotó: Centauri
A másik havasi oldalról | Fotó: Centauri

A megfigyelést követően napi szinten, továbbra is rendszeresen figyeltem a légtér fecskemozgalmait, de a két havasi többé nem bukkant fel, holott a a fecskemozgalmak később még jelentősen erősödtek is.

Tanulság

  • Mindig figyelj felfelé is! Annak idején, amikor még tanítottam, gyakran mondtam ezt a nebuloszoknak.
  • És ha valami 40 évet várat magára, nem jelenti azt, hogy sosem jön el.
  • Ha pedig olyan gyakori fajoknak próbálsz kedvezni, mint amilyen a mezei veréb, a tövisszúró gébics vagy a széncinege, akkor időnként jár neked a bónusz is, akár otthon, a kertben egy karbonsemleges, de turbó ritkaság, mint amilyen a havasi sarlósfecske ötödik dunántúli megfigyelése.  

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!

Felhasznált irodalom


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több “Kert & vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

🔭 Itt vannak az első tavaszi hírnökök!

A fészkelő seregélyek várhatóan március 10. körül érkeznek majd, esetleg még később. Első hullámban a tőlünk északra fészkelők érkeznek és vonulnak át rajtunk….Tovább

még több madárritkaság

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

2 hozzászólás

  1. Mert megèrdemled, Cen’!😍
    Laikusként is felfogtam, hogy ez milyen óriási dolog, ajándèk!
    🐦‍⬛🐦🐦🐦‍⬛🐦‍⬛

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük