Boglyabiológia | Élet a kaszálón, a réten
KERT & VADON
Ez lesz a harmadik vegetációs szezon, amikor bagolyboglyákat építek a birtokon. 2020. augusztus 8-án írtam a projektről először átfogóbban, amikor sok évnyi tervezgetés után végre elkészültek az első boglyák. Az idén augusztusban lesznek tehát a legöregebb boglyák 3 évesek. 2022/23 telén a szarvasok sok boglyát gyakorlatilag megsemmisítettek (erről írtam ITT), így a szarvasok miatt is át kell gondolni a továbbiakat, de ennyi idő után érdekes visszatekinteni arra is, mit vártam a boglyáktól és mennyi idő alatt. A 2020-as cikket hozom most át az archív oldalról, de egyrészt felfrissítve (főként a fotó és videóanyagot), másrészt kommentálom mindazt, ami nem jött be. Egyúttal ez a cikk továbbra is összefoglalása annak, mire jó egy boglya.
2020.08.07. | Úgy két hete számoltam be arról, hogy egy rég tervezett projektem indult el itthon, az úgynevezett bagolyboglyák létrehozása. Akkor megígértem, hogy írok pár szót a boglyák és szénakazlak élővilágáról. A téma jóval érdekesebb, mint első hallásra tűnik, és ami igazán meglepő:
semmiféle kutatást nem találtam erről, holott a dolog jelenetőségét egy terepen jártas embernek magyarázni sem kell.
Ha bárki tud ajánlani anyagokat, tanulmányokat e témában, örömmel veszem!
A bagolyboglya-projekt előrehaladásáról hamarosan írok részletesebben is, elöljáróban azért annyit: a viharos időjárás kétszer is megszakította a munkálatokat, de kereken 10 boglya már áll. A Nagykarám és a Kisrét területéről szinte minden anyagot beszedtem, míg a Hospodán épp csak megkezdtem a begyűjtést. A viharok többször is levitték a frissen rakott boglyák tetejét, amiket aztán visszaraktam.
Ezen a hétvégén volna nem kis feladatom a maradék szénát és töreket is begyűjteni, és a pocokvárakat valóban beüzemelni.
A boglyák önmagukban is vonzzák a rágcsálókat, de „üzemelés” alatt azt értem, hogy a boglyák aljában kialakított „kuckókba” takarmány kerül, elsősorban szemes búza, viszonylag nagy mennyiségben.
Ettől várom azt, hogy a boglyákban valóban gyorsan szaporodó pocok-kolóniák alakuljanak ki. A mezei pocok a mezőgazdaság számára kártevő, de itt „csak” gazdag táplálékforrást jelentene a ragadozóknak, baglyoknak, ölyveknek, hüllőknek. A boglyavárak nem mellesleg a ritkább kisemlősöknek is kedveznek.
A boglyák “takarmányozását” 2022 októberében felfüggesztettem. Ennek két oka volt. Egyrészt az elszabadult infláció miatt túl nagy terhet jelentett, másrészt a szemes takarmány még inkább arra ösztökélte volna a nagyvadakat, hogy szétbontsák a boglyákat. Ezt így is megtették. De a koncepció nem rossz, néhány boglya környékén (Boldog-boglya például) már láthatók a megszaporodott lyukak, és sűrűbben látni vadászó ölyveket is. Mégis, úgy lehet fenntartható középtávon olcsón, ha önfenntartó a terület, erre legjobb a lucerna telepítése, ami sok pockot képes eltartani. 2022 őszén vetettem is lucernát, meglátjuk, hogyan sikerült.
MI TÖRTÉNIK KASZÁLÁS UTÁN EGY RÉTEN?
A magas füvű rét az egyik legértékesebb élőhely (ha nincs tele invazív gyomfajokkal), de fenntartásához elengedhetetlen a rendszeres kaszálás. Amint láthattátok a kaszálást a költő madárfajok tempójához igazítom, vagyis csak a fészkelések lezárulása után jöhet szóba.
Ugyanakkor a kaszálás számos szempontból előnytelen módon változtatja meg ezeket az élőhelyeket, méghozzá órák alatt.
A magas fű remek búvóhely, nemcsak rovaroknak, hanem a kisemlősöknek is. Kaszálás után jó darabig számukra „sivár pusztának” számít. Ilyenkor az állatvilág nagy része el is hagyja a kaszálót és áttelepedik háborítatlan búvóhelyekre.
Mármost ha a szénát nem viszem le a területről, hanem boglyákba rakom, legalább ezek a boglyák menedéket jelentenek kaszáláskor is. Ha ezek állandó boglyák, ahová évről-évre széna kerül, akkor eleve ezekben vagy ezek környékén alakul ki a legnagyobb népsűrűség, ismert búvóhelyek már, így a következő kaszálás kisebb megrázkódtatást jelent, és kevesebb állat kénytelen elhagyni a kaszálót.
MILYEN ÁLLATOKNAK AD OTTHONT EGY BOGLYA?
A boglya önmagában is egy élőhely, méghozzá viszonylag speciális élőhely, mely szintekre tagozódik. A legalsó, talajjal érintkező, s ezért gyakran nedvesedő réteg lassan komposztálódik. A lassú komposztálódás az egyik oka annak, hogy a boglyák évről évre alacsonyabbak, hisz az alsó rész lassan „beleolvad” a talajba. Két éve raktam már egy kísérleti boglyát, ahol ezt jól megfigyelhettem. A helyén ma feltűnően laza, nedves, televény keletkezett, szemben a környék kemény vályogtalajával. Ebben a komposztálódott részben főként a rovarvilág gazdag, sok a giliszta, és az alacsonyabb rendű gombaféle. Ebből következően a boglya környezete is gazdagabb rovarokban.
A boglya belső, többnyire száraz részei valóságos aranybányák. Lakótelepek és lakóparkok, ahol igen különböző állatcsoportok telepedhetnek meg.
RÁGCSÁLÓK – KISEMLŐSÖK
Leggyakrabban és legnagyobb számban rágcsálók vernek tanyát benne. A boglyák, még ha nincs is bennük olyan éléskamra, mint ami az én boglyáimban már a hétvégén lesz, táplálékot is adnak ínséges időben. Valami rágcsálnivaló mindig akad bennük, de a pockok és egerek elsősorban azért kedvelik, mert biztonságos menedéket nyújtanak. A kisemlősök viszonylag spéci csoportját adják a cickányok, melyek szigorúan rovarevők, de mivel a boglya alsó fertálya rovarokban gazdag, ők is örömmel telepednek meg, nyílt helyen elsősorban a mezei cickányok, erdőszélben erdei cickányok is (nem mellesleg ők a Föld legkisebb termetű emlősei, a világ legkisebb emlőse is egy cickány, a kisded cickány).
HÜLLŐK: KÍGYÓK ÉS GYÍKOK
Kígyók és gyíkok is nagy örömmel foglalnak boglyákat, annál is inkább, mert búvóhelyre nekik is szükségük van, ám ellentétben a pockokkal, egerekkel, járatokat nem tudnak készíteni. Különösen kedvez nekik, hogy a boglyáknál nemcsak a boglyában élő rovarokra vadászhatnak, hanem a kisemlősökre is. Utóbbi főként a kígyókra igaz.
Nálam elsősorban rézsikló él, néha felbukkan a vízi sikló, remélhetően él a területen erdei sikló is, bár vele nem találkoztam még. Mivel ez egy erdősült, viszonylag hűvös, csapadékos vidék, a melegkedvelő gyíkoknak nem igazán kedvez, így mindössze egyetlen faj él a birtokon, a lábatlan gyík, ő viszont jelentős számban. Volt olyan napom, amikor fűnyírás közben csak a kertben legalább 15-20 példány került az utamba. Ő különösen szívesen bújik meg szénakupacok, boglyák alatt.
Mindez különösen igaz a telelés időszakában. Egerek, pockok, cickányok, siklók és gyíkok számára is fontos biztonságos, viszonylag meleg helyet találni télvíz idejére. A boglyáknál alkalmasabb helyet aligha találhatnak. A mély, földalatti üregek, pocok- és vakondjáratok remek telelőhelyek, fagymentesek, de egy boglya alatti üreg még jobb, ott ugyanis
a tél folyamán sem áll le teljesen a komposztálódás folyamata, amely hőt is termel, így a boglyák bizonyos zónái nem egyszerűen fagymentesek, hanem némiképp fűtöttek is.
MI A HELYZET A HÜLLŐKKEL 2023-BAN?
Szemben a várakozásokkal és a 2020-as leírásommal, a hüllők hamarabb reagáltak a kedvező változásokra, mint a kisemlősök. 2022-ban tovább fejlesztettem a boglyázást, miután azt láttam, hogy a szénaforgatáskor létrehozott rendek (szénahurkák) alatt gyakran tömegével bújnak meg a lábatlan gyíkok, úgy döntöttem, hogy úgynevezett gyíkcsíkokat is létrehozok. Erre 2022 nyarán nyílt alkalom, amikor is a boglyákra már nem kellett annyi anyag, így a parcellák határán szénahurkákat hagyhattam kint, mintegy 800 méter hosszúságban. A legújabb tervek szerint az állandó gyíkcsíkok hossza végül megközelíti majd az 1500 métert. Ez sok hüllőnek adhat menedéket.
2022 nyarán a másutt gyakori, de nálam bizonytalanul előforduló fürge gyík nemcsak előkerült, hanem a Boldog-boglya környékén rendszeresen látható volt két ivarérett példány.
2022 augusztusában pedig a Nagyvadréten és a Kisréten is előkerültek igen termetes kígyóbőrök, összesen három darab, s mind a három egy-egy gyíkcsíkból. Vagyis ezek a szénahurkák nemcsak búvóhelyként, hanem vedlőhelyként is funkcionálhatnak.
A három bőr méretéből, színéből és mintázatából ítélve a korábbi feltevés, mely szerint erdei sikló is él a területen, szinte bizonyos. Méternél nagyobb kígyók hagyták hátra barna, mintázat nélküli bőreiket. 2023 egyik kihívása, hogy a bőrök után rátaláljak egy-egy példányra és fotózzam is őket.
A rézsikló, az erdei siklók, a fürge és lábatlan gyíkok szaporodását pedig úgy tudom még inkább megsegíteni, ha létrehozok egy meleg, homokos területet, ahol lerakhatják a tojásaikat. Ilyen, tojásrakásra alkalmas területet most nehezen találnak a birtokon vagy a környéken.
RAGADOZÓK
Sokan talán nem is hinnék, de télidőben sok ragadozó választja a boglyákat és kazlakat telelésre. Saját szememmel is láttam ezt, elsőként – sosem felejtem el – 1984. februárjában, akkor még gyerekként. Pocokgradációs év volt, és rengeteg gatyás ölyv. Szinte naponta jártam egy lucernatáblát, ahol annyi volt a pocoklyuk, mintha szitává lőtték volna. Ráadásul a lucernaföldet határoló patak partján állt egy nagy bálás szénakazal. Hol a gatyás ölyvek, hol én ültem rajta. Történt aztán egy napon, hogy már csak a kazal hűlt helyét találtam; az egészet bevitték a közeli majorba. Ami a kazal alatt maradt, egészen megdöbbentő volt.
Tucatjával feküdtek az összegömbölyödött kisragadozók, amint megfagytak téli álmukban. Ősszel vackolódtak be a kazal aljába, de amikor elhordták fölülük a kazlat, megfagytak szegények. Volt ott legalább 10-15 menyét és vagy tucatnyi sün. Mind megfagyva.
Szóval a boglyák telelőhelyet adhatnak menyéteknek és sünöknek (utóbbiak bevackolják magukat még a kerti komposztálókba is). A menyét az egyik leggyakoribb kisragadozónk, de a birtokon sajnos még nem sikerült bizonyítanom, míg a jóval ritkább rokonát, a hermelint már igen. A Nagy-patak mentén találkoztam vele. A patak közelében rakott boglyákban tehát hermelintanyák is kialakulhatnak! Sünök mindig is sokan voltak itt, de ha a kaszálókon is találnak búvó- és telelőhelyet, akár az ő állományuk is megszaporodhat.
AZOK, AKIK A BOGLYALAKÓKRA VADÁSZNAK
A boglyák remek leshelyek is. Ragadózómadarak, elsősorban ölyvek, vércsék, éjjel baglyok örömmel vadásznak lesből, boglyák tetejéről. Nyílt területen sokszor gondot jelent a ragadozóknak, hogy bár a terület prédaállatban gazdag, de nem találni leshelyeket. Ez volt a helyzet a már említett 1983/84-es télen is. Akkor úgynevezett T-fákat eszkábáltam, melyeket kiállítottam a lucernaföldre, hogy az ölyvek azokra ülhessenek.
Itthon most a boglyák kínálnak kényelmes leshelyeket.
Frissen rakott boglyáimon már az első délutánon megjelent a tövisszúró gébics, de elsősorban a nagyobb ragadozókat akarom idecsábítani. Az egerészölyv gyakori ragadozó az egész környéken, de évek óta nem láttam konkrétan a területen vadászni. A boglyák építésével ez remélhetően változni fog. Másik, viszonylag gyakori ragadozómadarunk a vörös vércse, aki alkalmilag megjelenhet itt.
Mi a helyzet 2023-ban? | 2021-ben már tavasszal is bővítettem a boglyák számát a Zsurlóson végzett tisztító kaszálás után. Korábban nem fészkelt egerészölyv a birtok közvetlen közelében. 2021 tavaszán azonban a birtoktól 54 méterre, egy égerfán telepedett meg. Egyre gyakrabban látni vadászni, és amikor hollókat etettem a Nagyvadréten, akkor is jó pár példány jött. Ez a kép is egy boglyából készült.
Forradalmi változást azonban a baglyokkal kapcsolatosan várok. Három faj járja a birtokot éjjel, az erdei fülesbagoly, a macskabagoly, és a kuvik.
AZ ALÁBBI VIDEÓBAN HALLHATJÁTOK IS, TAVALY ŐSSZEL FELVETTE A KIÁLTOZÁSÁT A VADKAMERA
Leginkább abban vagyok biztos, hogy az ő gyakoriságuk fog jelentősen megnőni. Ha valóban használatba veszik a területet, elárulja majd őket a boglyákon hagyott köpet. A baglyok ugyanis a csontokat és a szőrt nem emésztik meg, hanem azokat kis gombócok formájában felöklendezik.
Ilyen köpetek begyűjtése is rendkívül hasznos volna, mert a köpetekből előkerülő csontok alapján olyan kisemlősök jelenlétére is fény derülhetne, akiket amúgy 20 év alatt sem látok.
A BOGLYA, MINT VIZUÁLIS CSAPDA
A kaszáló, a magasfüvű rét, a boglyák-kazlak világa sok egyéb fajnak nyújt magas életminőséget. Köztük olyan gyakori fajoknak, mint a cigánycsuk (nálam 5-6 éve sajnos mutatóban sem akad, holott korábban rendszeresen költött), és olyan ritka ékességeknek is, mint amilyen a szalakóta. Utóbbi felbukkanására errefelé alig van esély, de rájuk is igaz, amint a ragadozókra, baglyokra, és gébicsekre, hogy sokszor vizuális ingerek alapján állnak meg egy-egy helyen. Vagyis egy boglyákkal megtűzdelt rét vagy puszta, sok madár számára messziről is ígéretesnek hat, így gyakrabban jelennek meg ezeken a helyeken – s általában nem is csalódnak.
NAGY ŐRGÉBICS: AZ ÉN INDIKÁTOROM
Mennyi idő, amíg látványosan beindul a bagolyboglya projekt?
Úgy számolok, hogy a kisemlősök, főként a mezei pocok, akár még az idén elfoglalhatja a boglyákat, és a váratlan táplálékbőség hatására még az idén szaporodhat is, akár megduplázhatja jelenleg viszonylag szerény állományát, különösen amennyiben hosszú, enyhe őszt kapunk.
Látványos eredmény számításaim szerint 2021 őszére várható.
Akkor már látni kell a megszaporodott járatokat, látni kell, a feldúsult állományra vadászó ölyveket és baglyokat is. Kisebb mérvű javulás azonban már ez év őszére is várható, amit a baglyok, ölyvek talán még nem, de egy másik faj esetleg jelezhet. Míg a tövisszúró gébicseim hamarosan útra kelnek, és elvonulnak Afrikába, október elején északról megérkezik ide telelni nagyobb termetű rokona, a nagy őrgébics. Ő eddig is rendszeresen felbukkant nálam, de nem cövekelt le a birtokon. A „nagyőr” ugyanis elsősorban kisemlősökön él, ezért is képes áttelelni nálunk. Itt viszont nem igazán várta eddig bőség, és leshelyekben is szűkölködtünk. Ha ő megjön az idén is, de már több időt tölt nálam, és megjelenik a boglyák tetején is, akkor tudni fogom: jó úton járunk.
ÖSSZEGZÉS 2020-TÓL 2023 TAVASZÁIG
Kezdjük akkor a kisemlősökkel és a nagy őrgébiccsel. Az első évben valóban jöttek a nagy őrgébicsek, a korábban megszokottal szemben ketten is, de nem voltak itt tartósan. Se 2020, se 2021, se 2022 telén. Kisemlősök szerény felszaporodását csak a Nagykarám területén észleltem, vagyis be kell vallani: a pockokkal kapcsolatos vérmes reményeim túlzottnak bizonyultak. Ennek oka bizonyosan az, hogy még etetéssel sem tudtam folyamatos táplálékbázist nyújtani egy nagyobb pocokkolónia kialakulásához. Ahogy feljebb írtam, erre megoldás lehet a lucerna telepítése, amit 2022 augusztusában meg is kezdtem. A lucerna hosszútávon is képes eltartani több mezei pockot.
Ennek ellenére a baglyok száma – főként a macskabagolyé – szerényen bár, de emelkedett.
Viszont a vártnál jóval gyorsabban reagáltak a hüllők (lásd feljebb), és például a citromsármány. Már 2020 októberétől látható volt, hogy főként a Nagykarám és a Kisrét boglyáin gyűléseznek. 2022 októberében már október elején elérte a számuk a 80-100 példányt, és nádi sármány is akadt közöttük. 2022 nyarán érezhetően növekedett a költők száma is, és már az Angolkertben is fészkelt.
Arra sem számítottam, ami mára rendszeres lett: az őzek rendszeresen rejtik a gidákat a boglyák belsejébe. Évente 2-6 gida születik a birtokon 2-3 sutától, és ezeket a gidákat rendszeresen bujtatják a boglyákban.
Egyre fontosabbak a boglyák a szarvasok életében is, bár ennek nem feltétlenül örülök, mivel sok boglyát teljesen megsemmisítenek a tél folyamán. Erre csak az lehet megoldás, ha a korábbinál nagyobb területet kerítek be, így a boglyák fele védett, háborítatlan területre esik majd.
Kérlek, oszd meg másokkal is! Köszönöm.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kérj tőlünk hírlevelet!
Támogasd a Cenwebet extrákért, és hogy sokáig tartson ez a közös kaland!
Abban hiszek – és azt szeretném –, ha ezen a kérésen hamar túljutnál, és az oldal maga győzne meg arról, hogy érdemes ez a projekt a támogatásodra. Fontos a marketing, nem kétlem, de szeretném azt hinni, hogy az utóbbi 15 év a legjobb érv.
még több Kert & vadon
még több vadon
Micsoda gazdagság- a boldogság boglyás madarai , vagy a boldog boglya vendégei, nyüzsgés a terített asztalnál:-)
Én már nagyon kíváncsian vártam a boglyás történeteket. Mindig féltem bemenni gyerekként nyáron a petrencékbe(így mondták a boglyát a faluban)mert akadt ott sikló meg, pocok, szóval hűvös búvóhelynek kiváló volt . Nagyon szépek a képek is amiket Te fényképeztél. A szüleim üres házában a fürdőszobában megjelentek a siklók- a frász jött ránk, de az az igazság, elég nagy jól kaszált kert van a házhoz , mellette meg kukorica föld és valahol betaláltak . Anyukám mindig mondta, sikló van a kertben, többször összefutottak:-))
A régóta lakatlan udvari épületbe , meg a fáskamrába már be sem merek menni, mi lehet ott ?Menyét az biztosan van a kispadláson, meg régen görény is volt a tyúkólban- Apám szerint anno a tyúkokat ők fojtották meg. Lehetséges ez? A mezei pocokhoz hozzá szoktunk, rendszeresen bejártak a házba, aztán a siklók valahogy eltakarították őket. Szóval gyönyörűség olvasni arról, egy sima terepen ha szénaboglyát lát az ember az nem csupán egy szorgos kezet jelent, hanem sok sok élőlény lakását is, még a sete-suta özgidáét is:-).
Igen, ez elképesztő gazdagság és szépség!
Sajnos, a kígyóktól továbbra is irtózom, hiába láttam eleget az oldalon.