Meddig lesznek gőték? És mi az a Nagypatak-elmélet?

Meddig lesznek gőték? És mi az a Nagypatak-elmélet?


Kert & vadon | Fotó: Centauri


“…Sosem néztünk még szembe ennyire mozgalmas és kalandos nyárral….”

A gőték nagy része – elvileg – máris elhagyta vizeket, a gőték ugyanis csak szaporodni járnak a vizekbe. Ahogy ezzel megvannak, visszahúzódnak az erdőkbe, ahol az év hátralévő részét töltik (ott is telelnek). Infóink szerint a két ritka gőtefaj, az alpesi tarajosgőte (aki meglett kétszer is), és az alpesi gőte (akit nagyon várunk még), viszonylag sietősek, és rövidebb ideig tartanak ki az ívóhelyek mellett, míg a pettyes hajlamosabb a szaporodási időszak után még egy kicsit lubickolni, mielőtt visszatérne eredeti, szárazföldi életéhez.

Márciusban kezdődik a gőték násza,

így most, május elején azt kell mondani: a vége felé járunk. Már a varsák megérkezésekor felvetődött bennünk, hogy a gőtékről lekéstünk már. Amint fentebb látni, ez szerencsére nem bizonyult igaznak. Ugyanakkor lassan vége lehet a gőte-dalnak.

Abbahagyjuk a gőték varsázását?

Nem. Egyrészt az ívóhelyek más fajai is érdekesek a számunkra, a nagy termetű vízirovarok és ebihalak épp úgy, mint a piócák, tehát akkor is indokolt e helyek varsázása, ha a gőték már leléptek. Fokozottan igaz ez a Nagypatakra, ahol a halak miatt is érdekes a varsázás, illetve ahol főként a halak miatt érdekes.

„A Nagypatak-elmélet”

Elképzelésünk szerint a Nagypatak medrében akár nyáron is mozoghatnak kétéltűek, gőték is! Főként száraz, forró időben az lenne a logikus, ha nedves, hűvös helyeket keresnének, és mi más lenne ez nyáron, ha nem a Nagypatak mindig nedves, hűvös, nyirkos medre? Ugyanez nemcsak a gőtékre, hanem a békára és a siklókra is igaz lehet. Elképzelésünk szerint a mederben, főként éjszakánként akár jelentősebb gőte- és béka mozgás is lehet, nappal pedig siklók is vándorolhatnak a part mentén.

Terveink szerint

ezért a Nagypatak medrét 2-3 ponton keresztbe teljesen elfogjuk terelőhálóval, hogy a mederben vándorló állatokat egy pontra, a varsára irányítsa. Így szinte teljes képet kaphatunk arról, hogy milyen fajok és mekkora számban vándorolnak a mederben,

és így van némi esély arra is, hogy kisebb intenzitással, de kaphatunk nyári adatokat is a kétéltűekről és a gőtékről is. Így a gőte-nász végével se kell feladnunk, hogy a harmadik, szintén rendkívül ritka gőtefajt, az alpesit is megtaláljuk, és abban is reménykedhetünk, hogy a vizeket szintén elhagyó és az erdőkben vándorló, vadászgató ritka gyepi békát is sikerül befognunk, hogy végre ne csak egy hangfelvételünk meg egy portrénk legyen róla, hanem tudjunk egy rendes teljes alakos fotót lőni róla!

Szóval: Sosem néztünk még szembe ennyire mozgalmas és kalandos nyárral – mert ugye a kaszálókról, mézelő zónákról, nappali és éjjeli lepkefajok százairól, vagy a Jászmaróti odútelep fészkelő odúlakóiról, szarvasainkról, őzeinkről, új emlősfajainkról (…) (…) egy szót sem ejtettünk ebben a posztban.

De nyugalom: fogunk!


A záportározó, ahol az első gőténk megkerült. | Fotó: Centauri

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

4 hozzászólás

  1. Nemrég a Kis-Balatonnál láttam egy régi halászati eszközt. Vejsze a neve – de azt olvastam, hogy hívják kalickának is -, és a rekesztőhalászat elvén működik már ősidők óta. Igaz, ezt állóvizekben, árterületeken, lassú folyású kisebb folyókban használták inkább.

    Nem tudom, hallottatok-e már a vejszéről, de ezt a módszert alkalmazzátok most ti is a patakban. Nincs új a Nap alatt! 🙂

    1. Author

      Köszi, megnézem majd. Talán mi is vejszének mondjuk majd, én nem vagyok efféle-semmiféle-nyelvi jónak elrontója 🙂 🙂

      1. Majd eldöntitek, hogy a tiétek mennyire “vejsze”. A módszeretek mindenesetre hasonló.
        Esetleg kitalálsz a tietekre egy új nevet. Neked ez semmiből sem áll! 🙂 🙂

  2. Nagyon várom a madaras híreket, és fotókat a kirepülés után a fiókákról is! Persze tudom, ez piszok sok idő lenne, figyelgetni, kattintgatni ezen a hatalmas területen. De azért kapunk párat ugye?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük