Új védett nappali lepkénk a kis Apolló-lepke!
Jelenleg a regisztrált fajok száma: 889
Minthogy a nappali lepkék a legfeltűnőbbek, sok szempontból a legkönnyebben határozhatók is (bár vannak csoportok, melyek még szakértőknek is feladhatják a leckék, ilyen például a boglárkák csoportja), és olyan napszakban mozognak, amikor könnyű őket megfigyelni, nem csoda, ha az elsők között kerültek lajstromozásra. Amint elhatároztam, hogy nekilátok régtől dédelgetett tervem megvalósításának, és
megpróbálok összeírni 1000 növény- és állatfajt a 11 hektáros birtokon, egyúttal e fajvadászat során olyan mélységben ismerem meg a terület élővilágát, ami nemcsak számomra érdekes és izgalmas, hanem ami miatt a terület akár országos vagy világszinten is az egyik legkutatottabb területnek számíthat majd.
Szóval, amint 2021-ben hozzáláttam minden létező faj lajstromozásához, az elsők között kerültek sorra a nappali lepkék.
2021-ben első körben – miután a madarakról már sok és részletes megfigyelés állt rendelkezésre – alapvetően négy csoportra koncentráltam:
- lágyszárú növények
- rovarok
- nappali lepkék
- éjjeli lepkék
Az évszázad aszályát, 2022 nyarát követően, az első csapadékos időszak lehetőséget adott arra is, hogy újabb csoportot, a gombák csoportját is felmérjem, sok fajjal, és több ezer fotót készítsek e fajokról. Ez körülbelül 150 kalapos gombafajjal gazdagította a fajlistát.
Nappali lepkék
A nappali lepkék felmérése hamar megtörtént, és 2021 óta a helybéli nappali lepkefauna érdemben nem sokat változott. Magyarán a legtöbb faj már az első évben megkerült. 2022-ben és 2023-ban már csak néhány új nappali lepkefaj adódott.
2024-re a nappali lepkefajok száma 45-re emelkedett.
Az éjjeli lepkék kutatása igazán aktívvá 2023 szeptember-novemberi időszakban vált, 2024 tavaszán pedig forradalmi változást jelentett, hogy ismét rendszeresen, de már professzionális felszereléssel lámpáztuk az éjjeli lepkéket.
Így az éjjeli lepkefajok száma 2024 májusára elérte 180-at! Ráadásul az éjjeli lepkefajok között jó pár rendkívül érdekes és értékes faj bukkant fel, ami sokat mond a birtok és környékének adottságairól, a területben rejlő ökológiai potenciálról.
Apró zárójelben jegyzem meg, hogy a lepkék ilyetén felosztását – „nappali kontra éjjeli lepkék” – a szakértők nem pártolják, ez nem egészen szakszerű, de egyelőre maradok ennél a felosztásnál, tudva, hogy laikusok számára ez könnyebben emészthető felosztás.
Különösen a 2024-es éjjeli lepkekutatások kimagasló eredményeinek fényében volt feltűnő, hogy
2024 nehezen adott új nappali lepkefajt,
holott a tavasz jól indult (és rendkívül korán). Elsőként a régóta várva várt citromlepkével. Jó pár korábban alig észlelt faj kifejezetten gyakori volt (erdei szemeslepke, nappali pávaszem).
A 46. nappali lepkefaj: kis Apolló-lepke
Ezért különösen nagy öröm volt, amikor 2024.05.04-én, reggel, nem sokkal kilenc óra után a Nagypatak partján varsaellenőrzés során belebotlottam egy szépen fotózható kis Apolló-lepkébe.
Nem egy tömeges fajról van szó. Magyarországon védett is, eszmei értéke 50.000 forint. Natura 2000 jelölő faj, és a Berni Egyezmény is védi. Nyugat-Európában akadnak olyan országok, ahonnan már szinte teljesen eltűnt (például Dánia), sokfelé rendkívül megfogyatkozott, nálunk szerencsére csak az alföldi populációk veszélyeztetettek.
A Dunántúlon – egyelőre legalábbis – stabil a kis Apolló-lepke helyzete.
A Wikipédia szerint:
„Hegy és dombvidékek nedves rétjein, kaszálóin, a síkságokon folyók közelében, üde lomboserdőkben található meg. A nőstény a hernyó tápnövénye, a kora tavasszal nyíló különböző keltikefajok (pl. odvas keltike) elszáradt maradványaira vagy azok közelébe rakja le petéit. A peték áttelelnek és tavasszal kikelnek. A hernyó többnyire éjjel táplálkozik. Amikor teljesen kifejlődött a tápnövény leveleinek védelmében bebábozódik. Imágója április végétől június végéig (ritkán július elejéig) repül, a legtöbbel május végén lehet találkozni. Évente egy generációja nő fel.”
Ez a „profil” tökéletesen illeszkedik abba a sorba, amit olyan fajok alkotnak, melyek mind hűvös, nedves, hegyvidéki, esetleg reliktum, jégkorszaki maradvány területeken élnek.
A birtok éjjeli lepkéi közül ilyen az apáca púposszövő vagy a sötétszürke szigonyosbagoly, de ebbe a kategóriába sorolhatjuk a gyepi békát és az alpesi tarajosgőtét is, melyeket több évnyi „sejtés” után szintén 2024-ben találtunk meg a területen szisztematikus kutatással. Tágabb értelemben ezt a hegyvidéki, nedves, erdős-vizes élőhelytípust jelzi az ugyanebben az időszakban a Nagypatakban megtalált fürge cselle és kövi csík is.
Általános elterjedés
„A Pireneusoktól Oroszországig egész Európában elterjedt, kivéve Nyugat-Európa jelentős részét és a Brit-szigeteket. Ázsiában a mérsékelt övben egészen Tádzsikisztánig, illetve Északnyugat-Kínáig hatol. Egész Európában megritkult és veszélyeztetett.” | Jasius.hu
Magyarországi elterjedés
„Egykor az Alföld központi részének kivételével elterjedt volt. Jelenleg a Bakony–Balaton-felvidék–Vértes–Pilis térségben, illetve a Bükkben a leggyakoribb, de az egész Északi-középhegységben elterjedt. Az Alföldön a Szatmár-Beregi-síkon, a Sajó alsó folyásánál és a Körösök vidékén található, az itteni állományokat maradványpopulációkként tartják számon. A nyugati és a délnyugati országrészben is általánosan elterjedt.” | Jasius.hu
Vagyis ebben a régióban nem ritkaság, de erősen csökkenő, visszaszorulóban lévő fajról van szó.
Azontúl, hogy minden fajnak örülünk, mely a helyi faunát gazdagítja, természetesen a gyakori, de eddig itt nem mutatkozó fajoknak is, a kis Apolló-lepke jelenléte túlmutat azon, ami pusztán az országos helyzetéből következne.
A citromlepkénél láttuk, hogy életmódja miatt a védelme nem csak önmagáért fontos, hanem mert számos más fajhoz is kapcsolódik. Érthetőbben: ha a citromlepkét védjük szinte akaratlanul is további fontos fajokat védünk. A kis Apolló-lepke esetében pedig azt mondhatjuk, hogy nem is annyira önmagában érdekes a megkerülése, mint inkább egy speciális életközösség tagjaként.
Új, fontos faj,
mely tovább erősíti azt a képet, ami egy jégkorszaki, reliktum, hegyvidéki, szubalpin életközösséget jelez itt, főként a Nagypatak völgyében.
Minthogy a kis Apolló-lepke tápnövényét a keltikefajok adják, akár büszkélkedhetnénk is azzal, hogy 2023 tavaszán még telepítettünk is az égeresekben odvas keltikét, de a kis Apolló-lepke nyilvánvalóan nem ennek köszönhetően van itt jelen.
Nálunk főként ujjas keltike található, jelentősebb számban az akácosban, a Hermelinesen és az Őskökényes déli végében (összesen körülbelül 200 tő), és végig a Nagypatak túloldalán az égerláp erdő szélében (300-400 tő).
Bár a szűkebb környéken találunk olyan erdőket, ahol az keltikék – főként az odvas keltike – tömeges, nem egy helyen 10-100 hektár közötti, kora tavasszal bódítóan illatozó, összefüggő virágszőnyeget alkotnak, de a birtokon vagy a közvetlen közelünkben inkább csak foltokban találunk keltikéket. Hozzánk legközelebb légvonalban 1.5 kilométerre vannak hasonló méretű és minőségű keltikés erdők, melyek virágzás idején sok-sok rovarfajnak fontosak, a hajnalpír lepkétől a kék fadongóig.
A keltikék védelme, állományuk megerősítése
a birtokon már a kis Apolló-lepke jelenléte miatt is indokolt. 2025 tavaszán sort kell keríteni rá, hogy nagyobb mennyiségben és nagyobb területen telepítsünk odvas keltikéket.
Érdekes cikk pdf-ben róla: A kis apollólepke.pdf (mtte.hu)
Angol nyelvű wikicikk: Clouded Apollo – Wikipedia
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több “Kert és vadon”
Remek hír újra, és gyönyörű lepke megint, a maga chaneles fekete-fehér, minimalista eleganciájával!
Nemsokára jöhet a fanfár és görögtűz! Vajon melyik faj egyede lesz az 1000-edik?
Hamarosan – talán ezen a hétvégén – azt ünnepeljük, hogy elhagyjuk a 900 fajt, vagyis ráfordulunk a célegyenesre. Ezredik fajnak pedig én szánok valamit…. 🙂
Ez meg mit jelent? Már megtaláltad, de csak ezredikként fogod felvenni a listába, vagy biztosan tudod, hogy ott van a birtokon, és ezrediknek fogod megkeresni?
Fölkeltetted az érdeklődésemet a lepkék iránt, ezért aztán a neten is szoktam olvasgatni róluk.
Olvasom, hogy az éjszakai lepkék száma nagyságrenddel nagyobb, mint a nappaliaké. Vajon mi lehet ennek az oka? Lehetett valaha kiegyenlítettebb a számuk?
S ami most eszembe jutott: mi a helyzet a szitakötőkkel? Vannak már a listádon? Ők számomra legalább olyan szemet gyönyörködtetőek, mint a lepkék.
Volt már egy szitakötő (de 2024-ben, a napokban is találtam újakat, írok azokról is nemsokára). https://centauriweb.hu/a-birtok-elso-szitakotofaja-az-alfoldi-szitakoto/
Rémlett, mintha valamikor írtál volna már szitakötőről is, de nem voltam biztos benne.