2024 első új lepkefaja: citromlepke a birtokon!

2024 első új lepkefaja: citromlepke a birtokon!


Ez gyorsan ment! Hála a korai tavasznak, a szokatlanul enyhe februárnak. És ahogy a fenyvescinege esetén és számos más esetben már hangsúlyoztam, a citromlepke ilyen gyors megkerülése megint csak olyan eset, ami jelentősen növeli a tervezés fontosságába vetett hitet. A jó terv felfoghatatlan méretékben növelheti a hatékonyságunkat. A citromlepkénél ez ismét tetten érhető.


A tervezés

egy szint fölött káoszba fullad, ha nincs egy jó dokumentáció. Egy jó élőhelytérkép és egy módszer, amivel az adatokat rendszerezni lehet. Utóbbi egyelőre a BIRTOK ENCIKLOPÉDIA munkacím alatt fut, néhányszor említettem már, de csak beszéltem róla, soha semmit nem mutattam belőle. Ennek elsődleges oka, hogy ez a könyv (ami valóban inkább egyfajta asztalszaggató enciklopédia, tartalmát és méretét tekintve is) egyelőre főként belső használatra készül, és valóban az adatok rögzítését, a rezervátum fejlesztési irányainak kijelölését szolgálja, így nem igazán a szélesebb olvasóközönségnek való.


Élőhelytérkép | @Centauri

Az is hozzá tartozik az igazsághoz,

hogy mivel irgalmatlan agyagról van, mely felöleli a Nagypatak bakteriális világát a teljes flórán és faunán át egészen a nagyvadakig, s mindezt egyedül kutatom és rögzítem, fotózom, filmezem és dokumentálom, a nagy birtokkönyv számos fejezete erősen hiányos vagy kaotikus.

Bizonyára kell még 3-4 év, míg az elejétől a végéig konzisztens, mindenhol kitöltött és értékelt nagy élőhely enciklopédia lesz.

Vannak persze területek, amelyek máris jól kutatottnak és jól feldolgozottnak számítanak, ilyen a fás- és lágyszárú növények, főként a virágos növények, a rovarok, az éjjeli lepkék, és a nappali lepkék területe. Utóbbi csaknem annyira alaposan kutatott, mint a madaraké. Új nappali lepkefajt találni ezért viszonylag nehéz már a birtokon, bár a mézelő zónák telepítése, a vadvirágfajok előretörése miatt ebben is lehet jelentős változás. Az utolsó új lepkefaj a gyöngyházlepke volt.


A citromlepke története azért rendkívül érdekes,

mert úgy készítettem rá védelmi terveket, úgy tettem meg kiemelt jelentőségű fajjá, hogy egyetlen egy fotóm vagy dokumentált észlelésem sem volt róla.

Gyakorlott lepkészek most talán hitetlenkedve olvassák, és elképzelni sem tudják, hogyan lehetséges ez, amikor a citromlepke Magyarország legtöbb területén még gyakori.

Fogyatkozóban van ugyan, de még sokfelé gyakori. Előfordul az ilyesmi, még a madaraknál is! 2023 és az utóbbi 20 éve egyik legnagyobb ritkasága a havasi sarlósfecske volt, amit jól dokumentáltan, fotózva észleltem a birtokon, ugyanakkor az egyik leggyakoribb ragadozómadár-fajunk, a kékes rétihéja még mindig nincs ott a fajlistán! Hiába keresem, és lesem a ragadozókat, egyszerűen nincs szerencsém vele. Az is igaz, hogy ez a régió már nem a kékes rétihéjának leginkább megfelelő sík és nyílt vidék, de azért pár példánynak legalább átvonulóban kell lennie.


De vissza a lepkékhez!

Gyakorisága miatt biztosra vettem az előfordulását, olyannyira, hogy részletesen megírtam a birtok enciklopédiában a citromlepke szócikket is. Főként az vezérelt, hogy ha esetleg mégsincs itt, akkor reális és fontos célkitűzés lehet az, hogy legyen! Főként azért, mert úgy tűnik, hogy a citromlepke hamarosan ritkává válhat (nem ő lenne az első lepkefaj, amelynek összeomlik az állománya Európában), másrészt a tápnövényei sok más fajnak is fontosak.

Az egyik tápnövénye a madárberkenye, ami télen az egyik legfontosabb és leghatékonyabb rigó- és csonttollú-csalogató növény. A citromlepke speciális telelése, amikor is a borostyán levelei között telel, újabb területtel kapcsolható össze: a felmelegedés elleni védelemmel. A borostyán jelentősen hűti a helyi mikroklímát, ahol képes megtelepedni, bogyóival szintén fontos táplálékforrás a madárvilág számára, lombozatával hűti a falakat, árnyékolja a törzseket, búvó és fészekhelyeket kínál.


A borostyán telepítését körülbelül 20 éve kezdtem.

Hihetetlen talán, de a birtokon 2000-ben egyetlen borostyántövet sem lehetett találni, és a telepítések évekig sikertelenek maradtak, minthogy a birtok a borostyán szempontjából sívó pusztaság volt, de még a háznál sem akadt annyi árnyék, hogy megmaradjon. Ezért az egyik legnagyobb eredményemnek a borostyán megtelepedését tartom, ami most ott tart, hogy pár éven belül tömeges lehet az Angolkertben. Ezt viszont megelőzte a parkosítás, és kellett 15 év, mire a fák és bokrok annyi árnyékot adtak és annyit hűtöttek az udvaron (körülbelül 5 fokot), hogy a borostyán végre jól érzi magát.

A citromlepke és a borostyán szoros kapcsolata tehát több szempontból is érdekes lehet itt (és másutt is), a citromlepke körül gomolygó ökológiai kontextus hihetetlenül izgalmas (arról nem is beszélve, hogy a citromlepke szervezete voltaképp fagyállót termel, ami megakadályozza, hogy a szabadban telelő lepke megfagyjon),

már csak egyetlen probléma volt:

A birtokon sehogysem tudtam felhajtani citromlepkét!


Jóval ritkább fajokat igen, a tűzlepkefajoktól a nyírfacsücskös lepkéig, de citromlepkét egyet sem. Bizakodásomat és álmodozásra való erős hajlamomat ékesen illusztrálja, hogy ennek ellenére olyan részletes leírást és védelmi tervet készítettem 2023 év végén, amihez hasonlót meglelt fajok sem mindig kapnak.

2023 lepkészéseit a rendkívül hosszú nyár miatt november végén fejeztem be, azzal az elhatározással, hogy 2024 február végén, március elején hajtóvadászatot indítok a citromlepke felhajtására.

De még ha nem is lesz meg, akkor is olyan növényfajokat telepítek, melyek jelen vannak a Nagy Kökénysoron (kutyabenge szintén a citromlepke tápnövénye), de több és több helyre kellene, és olyanokat is, amelyek nincsenek jelen (madárberkenye és varjútövis), de fontos, hogy legyenek, és ha másként nem, hát a telepítések révén, valamint a borostyán további támogatásán keresztül előbb-utóbb behozom a birtokra ezt ritka szép, rendkívül érdekes lepkefajt is.


2023-tól tekintélyes méretű, másfél kilométeres mézelő zónákat hoztam létre, melyek számos lepkefajnak adnak nektárt, a gond csak az, hogy amikor a citromlepke ébred, ezeknek a mézelő zónáknak még se híre, se hamva; ezek áprilisban kezdenek virágozni, ám a citromlepkének addig is kell enni valamit. Ezen a képen az Angolkert egyik kisebb mézelő foltját látjátok bíborherével.

A citromlepke

a „fagyállónak” és telelési metódusának köszönhetően az első lepke, ami az év elején, néha már februárban repül, ezért amolyan szezonnyitó faj is lehet, ahol van. Voltak emlékeim arról, hogy láttam télvégi napokon már, rémlett, hogy kora tavasszal láttam a birtokon is „sárga lepkéket”, de mivel korábban nem szenteltem jelentős figyelmet a lepkéknek, konkrét adatom nem volt.

Ugyanakkor az utóbbi 3 évben, amióta tervszerűen figyelem és fotózom a lepkéket, nem találkoztam citromlepkével. Ezért gondoltam, hogy 2024 év elején, februárban tervszerűen kell keresnem enyhe, napsütéses napokon, hátha megkerül mégis.

2024.02.10-én délelőtt

érkeztem vissza Budapestről a Jászmaróti projekt újabb odúszállítmányával, 15 darab „B” odúval, amit a tervek szerint és a napsütéses időre való tekintettel azzal a lendülettel szerettem volna kiszórni. Hiába volt potenciálisan olyan idő, amiben a citromlepke már repülhet (melegrekord is megdőlt aznap), hiába készültem erre 2023 november óta, ezen a délelőttön mégsem jutottak eszembe a citromlepkék, egyrészt a korai időpont miatt, másrészt minden idegszálammal az új odútelep körüli tervekkel foglalkoztam.


A korai meleg miatt,

és mielőtt nekiestem volna az új odúk felszerelésének, sorszámozásának és kirakásának, mintegy pihenésképp megnéztem, előjött-e esetleg valamelyik kortavaszi virágom. Ebből a sétából értem vissza az Angolkerthez a Nagyfenyősor mentén, amikor váratlanul a babérmeggysornál felbukkant egy hím citromlepke, kisvártatva pedig egy nőstény is.

A fényképezőgépért is úgy kellett visszarohannom a lakásba. Szerencsére a lepkék még ott voltak, bár egy pillanatra sem szálltak le.

Jól láthatóan ragaszkodtak a babérmeggy sűrűségéhez, ki és berepültek belőle, ezért felvetődik az a lehetőség is, hogy abban telelhettek. Nem volna meglepő, hiszen az örökzöld babérmeggy sűrűsége erősen emlékeztet a borostyánnal benőtt helyekre. Szinte biztos vagyok abban, hogy ezek a példányok ott teleltek.


Az Angolkertet délről 53 méter hosszú és átlagosan 2-3 méter széles, áthatolhatatlan, tömör, belül bármely napszakban tök sötét, örökzöld sövény határolja. Az Angolkertben további terebélyes babérmeggyek találhatók. Elképzelhető, hogy épp a babérmeggy helyettesítheti a birtokon a kiterjedt borostyánosokat! | Fotó: Centauri

Ez érdekes kérdéseket vet fel,

és izgalmas kutatások alapja lehet. Igaz egy órával később egy pillanatra felbukkant egy hím (vagy ugyanaz a hím) az Angolkert közepén is (ott is van egy hatalmas babérmeggy!). A cikázó példányok egy pillanatra sem szálltak le sütkérezni, aminek talán az élénk szél volt az oka, ellenben gyakran repültek vissza a babérmeggy sűrűjébe. Így csak rendkívül jelképes fotókat és kissé béna videókat készíthettem, de ami a legfontosabb:

tudjuk, hogy igenis van citromlepke a birtokon is.

Örök rejtély marad, hogyan fordulhatott elő, hogy három éven át egyetlen példányt sem láttam, egy gyakori, egy ennyire feltűnő és könnyen határozható lepkefajból!


Ez reményteli megfigyelés,

és csak megerősít abban, hogy érdemes a citromlepke számára fontos cserjeféléket ültetni, a madárberkenye telepítésével megpróbálkozni újra (korábban volt már sikertelen telepítés), és többek között a citromlepke miatt is fontos volna a 2022-ben sikeresen betelepített szártalan kankalin állományának jelentős megerősítése, mivel a kora tavaszi időszakban a citromlepke alig talál magának nektárt, csak kevés virágos növényfaj segít rajta, többek között a szártalan kankalin.

Fogadjátok szeretettel az első citromlepkéről készült videót, és alatta megtaláljátok – most először – a BIRTOK ENCIKLOPÉDIA teljes, citromlepkéről 2023. novemberében írt szövegét, az irodalmi idézetekkel és hivatkozásokkal együtt.  


BIRTOK ENCIKLOPÉDIA | A CITROMLEPKE

 1. Citromlepke (Gonepteryx rhamni) | (Linnaeus, 1758)

41. ábra | Fotó: Wikipédia

Regisztrálás:

Gyakorisága miatt biztosan előfordul, láttam is 2021-ben erősen sárga lepkéket, de megfotózni és 100%-osan határozni sem tudtam. | 2022-ben nem láttam, igaz, csak júniusban tértem vissza a birtokra Budapestről. | 2023-ban sem került elő!

További adatai:

Nincsenek.

Általános elterjedés:

“A citromlepke szinte egész Európában előfordul, északra Dél-Skandináviáig, valamint a mérsékelt övi ázsiai területeken az Usszuriig. Északnyugat-Afrikában is megtalálható. Az első tavaszi lepkék egyike. Élőhelyének pusztítása veszélyezteti a fajt.” (Wiki) „Palearktikus faj, amely Eurázsiában elterjedt, csak az egészen északi területekről hiányzik.” (Jasius)

Magyarországi elterjedés:

„Hazánkban mindenfelé előfordul, noha az utóbbi évtizedekben kissé megritkult. Ebben talán az is közrejátszik, hogy az utakat, kerteket szegélyező bozótosokat sok helyütt kiirtották, és idegen fajokkal telepítették be.” (rovartani.hu)

Magyarországi elterjedés térképen:


42. ábra | Citromlepke észlelések Magyarországon 2023. szeptemberig. | Forrás: jasius.hu, screenshot

Helyi állománynagyság:

Nem ismert.

Védettség:

Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Országos védelmi javaslat:

„A citromlepke védett fajunk, ezért tilos magát a lepkét vagy fejlődési alakjait elpusztítani, begyűjteni és gyűjteménybe helyezni, vagy kereskedni velük. Bár hazai állománya viszonylag stabilnak mondható, az elmúlt évtizedekben csökkenés volt észlelhető. Ezért feltehetően az a hibás gyakorlat is felelős, amely felszámolta az erdőszéli, út menti bozótosokat, a gyomfának számító cserjéket kitisztította az erdőkből, illetve a kiskertek természetes növényfajai helyett tájidegen fajokat telepített.

Ezért terület- vagy kertrendezéskor figyeljünk arra, hogy például sövénynek őshonos növényfajokat is telepítsünk, amelyek ugyanolyan attraktívak, ugyanakkor számos lepke (és egyéb állatfaj) élőhelyét és táplálékát is biztosítják. Az erdők, legelőerdők, fásítások „tisztítása” során kíméljük meg a védett állatfajok tápnövény állományait. Kiskertekben csak nagyon körültekintően, és a legszükségesebb mértékben használjunk növényvédő szereket.” (rovartani.hu)

Helyi védelem:

Elsősorban tápnövényeinek telepítésével segíthetem. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű lenne a madárberkenye telepítése, mely madártani szempontból is több mint kívánatos. Erre több kísérletet is tettem, 5-6 berkenyét is ültettem, de valamennyi elpusztult, az utolsó 2021-ben. Két lisztes berkenyém (Sorbus aria) megmaradt a kis fenyőkörben.

Körülbelül 2010-től úgy tapasztalom, hogy a madárberkenye rendkívül érzékeny az erős UV-sugárzásra. Rendkívüli UV-sugárzásos időszakok után tömeges az elszáradás a városi berkenye-sorokon is. Ez ellen szinte lehetetlen védekezni, hacsak nem félárnyékos helyre ültetem a csemetéket, mondjuk az égeresek szélébe. Ezt meg kell próbálni, ha védeni tudom őket a vadkártól.

Kutyabengét bőven telepíthetek a Juharosba és a Kiskarámba, de a birtok déli bokorsorainak kialakításánál is számolnom kell vele. A borostyán, mint telelő hely szinte teljesen hiányzott az utóbbi időkig. Újabban a ház keleti és a Kisház északi falán fejlődik ígéretes ütemben, és a Nagykökénysor aljában is elterjedt. A borostyán terjedését segíteni kell. Ennek egyik módja további fásítás. Az Angolkert gyarapodása segítheti a citromlepkét. Összefoglalva a következőkre kell törekedni:

  • Madárberkenyét újra telepíteni
  • Varjútövist telepíteni, mint új cserjefajt
  • További kankalintelepítés! (2023-tól van már)
  • Kutyabengét a Juharosba és a Kiskarámba
  • Kutyabengét az új déli bokorsorokba
  • Támogatni a borostyán terjedését

43. ábra | Szártalan kankalin (3 tő) első virágzása 2023. március 10-én a Kisréten. Fontos volna további töveket telepíteni, lehetőség szerint tömegesen. Esetleg érdemes kísérletezni nemesített változatokkal is, minthogy azokhoz jóval könnyebb hozzájutni.

Egyéb:

2013-ban Magyarországon az év rovarának választották. | A Természettudományi Múzeum munkatársa, (Tóth Balázs: Citromlepke (Gonepteryx rhamni) | Magyar Természettudományi Múzeum (mttm.hu)) ezt írja: „életének jelentős részét a levelek közt tölti, ugyanis – a lepkék között szokatlan módon – kifejlett állapotban telel át a borostyán lombjába húzódva, esetleg az avar közt. A lepkék nyáron kelnek ki a bábból (a legforróbb nyári napokban elbújnak), szeptemberig röpködnek, táplálkoznak, majd téli álomba merülnek. Ebből márciusban, korai felmelegedés esetén februárban ébrednek fel.

Április-május folyamán párosodnak, majd rövidesen elpusztulnak. Így egy átlagos példány 10 hónapot él lepke alakban, ezzel a hazai fajok között rekordernek számít. Mivel télen nem igazán rejtőzik el, máshogy kell védekeznie a fagy ellen: testfolyadéka olyan vegyületeket tartalmaz, melyek megakadályozzák a kikristályosodását, így a lepke sejtjei nem roncsolódnak. Napsütésre a testfolyadék “kienged”, és a lepke felébred. A citromlepke védett faj, bár szerencsére még ma sem számít ritkának. Megőrzéséért bárki tehet azzal, ha sövénynek a hernyó tápnövényeit: a kutyabengét és a varjútövist ülteti, és ha ezeket nem permetezi.”

Élőhely:

„A citromlepke elsősorban a napfényes erdők lakója, de mivel jól repül, ligetekben, réteken, fenyéreken, kertekben és más kultúrterületeken is találkozhatunk vele, a hegységekben 2000 méterig. A lepke többnyire egyedül repül szép időben. Az imágó nektárt és szerves anyagok nedvét fogyasztja, a hernyó varjútövis (Rhamnus cathartica), kutyabenge (Frangula alnus) és madárberkenye (Sorbus aucuparia) (!) levelével táplálkozik. A lepke a kankalin (Primula sp.) virágába mélyeszti a szívókáját, hogy hozzájusson a nektárhoz. Ezzel virágport is felvesz, amit egy másik virágra juttatva segíti tápláléknövényének terjedését. Gyakran a borostyánban telel át, ahol jól elrejti világos sárgászöld alja és szárnyának kidomborodó erezete.” (Wikipédia).

„A citromlepke Európa száraz és nyirkos erdeiben, sziklás erdeiben, bokor-, liget- és láperdeiben is gyakori, de mivel jól repül és kóborló természetű, ligetekben, réteken, fenyéreken, kertekben, városok zöldövezeteiben is találkozhatunk vele.” (rovartani.hu)

Repülési idő:

Május végétől októberig, majd áttelelés után februártól májusig.


44. ábra | A citromlepke észlelések időbeli eloszlása Magyarországon 2023. szeptemberig. | Forrás: jasius.hu, screenshot

Tápnövények:

„Varjútövis (Rhamnus catharticus), kutyabenge (Frangula alnus) a Jasius.hu szerint. Korai ébredése miatt fontosak számára a koratavasszal nyíló virágok: kankalinok, gyöngyikék, nárcisz, pitypang, martilapu…

Határozás megbízhatósága, hasonló fajok:

Magyarországon nincs hozzá hasonló faj. Egy „bizonyító fotó” nagyon elkelne már. (2023.09.14.)

Források | Linkek:

1.  Gonepteryx rhamni – citromlepke (jasius.hu) | 2. Citromlepke – Wikipédia (wikipedia.org) | 3. Citromlepke (Gonepteryx rhamni) | 4. Magyar Természettudományi Múzeum (mttm.hu) | 5. Az év rovara 2013 – Magyar Rovartani Társaság

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó,

ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).

Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a hello@centauriweb.hu vagy a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, és remélve, hogy szövetségesek leszünk.   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több lepke

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

🔭 Itt vannak az első tavaszi hírnökök!

A fészkelő seregélyek várhatóan március 10. körül érkeznek majd, esetleg még később. Első hullámban a tőlünk északra fészkelők érkeznek és vonulnak át rajtunk….Tovább

6 hozzászólás

  1. Mivel én csak most ismerkedem a birtokkal és lakóival, nagyon örülök hogy a madarak mellet a másik nagy kedvenc csoportról, a lepkékről is tudósítasz és fotózod őket! Nap mint nap találok valami újdonságot! Nagy élmény, hogy valahogy ide keveredtem!🙏

    1. Author

      Üdvözlünk, és örülünk, hogy itt vagy. Annak is, hogy hozzászólásoddal is bíztatsz minket 🙂 Lepkékről pár éve sokat írok, és sokszor ott vannak a videókban is. Ha minden jól megy, akkor lesznek kifejezetten lepkés videók is. Ebben a cikkben délelőtt még nem írtam, de azóta kikerült az első nektárbár a citromlepkéknek, ha azon esetleg rendszeresen láthatók, ha sikerül őket videózni, akkor feltétlenül készítek róluk videót is. A nektárbárokról pedig hamarosan írok. 🙂

  2. Remélem, hogy ez az enciklopédia sosem lesz kész, mert mindig akad majd egy új faj a birtokon, aminek bele kell kerülni!

    A citromlepke némelyik képen olyan, mint egy sárgászöld falevél. 🙂

    1. Author

      Nem véletlenül, ez a szín valójában álca 🙂

  3. Elképesztő munka az enciklopédia, úgy tűnik, Editnek igaza van, mindig lesz egy újabb faj, de ez nem baj, sőt!
    A biodiverzitás élő “bástyája” a birtokod, Cen’.

    1. Citromlepke, citromsármány, citrombillegető, mi jöhet még? 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük