A birtok első szitakötőfaja az alföldi szitakötő

A birtok első szitakötőfaja az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum)


Durva, tudom, főként, ha rovarász olvassa ezt, dob egy hátast vagy mindjárt kettőt is mély és soha többé el nem múló döbbenetében, megvetésében nem különben, hogy ennyi év után és ennyi kutatómunka mellett csak 2023-ban kerül fel a birtok fajlistájára egy szitakötőfaj.

Két dolgot emelnék ki ezzel kapcsolatosan.

  • A rovarok határozása olyan szakterület, ami kihívások elé állít engem.
  • Egyetlen ember ideje rémesen kevés minden csoport aprólékos felmérésére.

Ráadásul a szitakötők jellemzően vizes élőhelyekhez kötődnek,

így a birtokon a létszámuk nem volt jelentős, és felmérésük sem lett prioritás. Értékelhető állóvíz nincs nálam. Egyelőre. Mégis 2023-ban végre eljutottam odáig is, hogy kifejezetten a szitakötőkre mentem rá pár alkalommal. És nem hiába, mert az első eredmények máris megleptek. A dunántúli, éghajlatát tekintve leginkább hegyvidéki birtok első azonosított és lajstromba vett szitakötőfaja az alföldi szitakötő (Sympetrum sanguineum) lett, s nem véletlenül.

Általában azt találjuk meg elsőként, ami a leggyakoribb. Ezt igazolták a következő hetek és hónapok megfigyelései is. Valóban az alföldi szitakötő a domináns a birtokon.

2023.08.11-én (egy nappal az első keresztcsőrű megfigyelése és fotózása után) a Kisberekbe mentem szitakötők után.


A birtok élőhelytérképe | @Centauri

Pár szitakötőt láttam előzőleg is,

ez sarkalt arra, hogy az első fajokat megfényképezzem és azonosítsam. Alig értem le a Déli-égeres szélébe, a Hermelines és az égeres határán máris összefutottam egy viszonylag termetes és feltűnően vörös szitakötővel, amiről fotókat is készítettem. Rendkívül örültem, mert biztos voltam abban, hogy a karakteres szitakötő azonosításával nem lesz komolyabb probléma. Ezt követően újabb példányokat találtam a Hermelinesen.


alföldi szitakötő
2023.08.11., alföldi szitakötő, Hermelines | Fotó: Centauri

Utóbb kiderült, hogy ezen a parcellán a leggyakoribb, de a Nagypatak partján haladva dél felé, újabb példányokkal találkoztam, bár egyre ritkultak az előfordulások, míg végül valahol a Szénabunki vonalában teljesen megszűntek.

A felmérést az tette lehetővé, hogy 2023-ban kikaszáltam a Nagypatak partját is. A part kaszálásáról, sétánnyá alakításáról majd később írok részletesen. Mindenesetre az tette lehetővé a szitakötőfelmérést is, hogy végre járhatóvá vált a part.

Nem kellett sokat töprengeni azon, vajon miért a Hermelinesen a legtöbb a szitakötő.

Ez nyilván nem a Hermelines erénye, mindössze arról van szó, hogy a szomszédos birtok kis tavához kötődnek a szitakötők, és a Hermelines van hozzá a legközelebb. Feltehető, hogy a Nagypatak nem volna elég ahhoz, hogy alföldi szitakötők éljenek itt. Ez megint csak azt igazolja – ami egyébként evidencia –, hogy egy állóvíz, egy láp vagy mocsár létrehozása a völgyben nagyságrendekkel növelné a birtok fajgazdagságát.


alföldi szitakötő

“Síkságtól a hegyvidékig sokfelé megtalálható gyakori faj. Immatur és vadászó egyedeivel vizektől távolabb is találkozhatunk. A peterakás – rokonaihoz hasonlóan – repülés közben és rendszerint tandemben történik, de ritkán magánosan petéző nőstények is láthatóak. Pete alakban telel át. A lárva néhány hónap alatt fejlődik ki.” | Forrás


Amint teltek a hetek, az alföld szitakötőket egyre nagyobb területeken és a Hermelinestől egyre távolabb is észleltem, először a Nagylejtőn, aztán az Őskökényes környékén, végül pedig október elejére már közönséges lett az Angolkertben is.

A legjobb időszakokban akár 50-100 példányt is látni a birtokon.

Többek között azért is fontos ez, mert legalább két olyan madárfajom van, mely erősen kötődik a szitakötőkhöz. Sokszor kifejezetten miattuk jelennek meg egy területen.

  • Az egyik a gyurgyalag
  • A másikm a kabasólyom

gyurgyalag
Ha több a szitakötő, több a gyurgyalag is.

Mindkét madárfaj kifejezetten szívesen vadászik szitakötőkre. Ebből fakadóan mindketten gyakran tanyáznak vízpartok közelében.

Egyelőre nem tudom, hány szitakötőfaj élhet-fordulhat elő a birtokon (talán 10-15 fajról beszélhetünk), de az biztos, hogy a szitakötők 99%-a alföldi szitakötő. Abszolút domináns. Ez pedig egy kicsit meglepő, hisz

  • távol vagyok az Alföldtől
  • és ez a hely nem része egyik nagyobb populációnak sem

Alföldi szitakötő észlelései Magyarországon | Forrás: legivadasz.hu
Az alföldi szitakötő elterjedtsége Európában | Forrás

Különösen érdekes ennek fényében a tömegessége és dominanciája. Nem mintha ritka fajról beszélnénk. A legivadasz.hu felpontozza a szitakötőfajokat ökológia értékük szerint 1-től 8-ig tartó skálán. 1-4 közötti tartományban veszélyeztetett, ritkább fajok vannak, a 4-8 közötti értéktartományban nem veszélyeztetett vagy kifejezetten gyakori / tömeges fajok.

Az alföldi szitakötőt az utóbbi tartományba sorolják, azon belül is 8-asra taksálják, vagyis ennél gyakoribb nem is lehetne.

Bárhogy van is, a magam részéről örülök, hogy a birtokon él legalább egy olyan szitakötőfaj, ami rendszeresen és szép számban látható. És mint mindig, ezúttal is az a remény fűt további kutatásokra és munkálatokra, hogy egyszer arról számolhatok be: vizes élőhely létrehozásának köszönhetően a szitakötőfajok száma és egyedszáma megsokszorozódott.        


Hím alföldi szitaköt | Forrás: Wikipédia

Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!


Kedves olvasó, ha nem vagy még támogató, lépj be a Patreon-tagok körébe ITT. Csupán havi két-három kiló kenyér áráért, 2200 forint támogatásért cserébe elérsz minden támogatói tartalmat, a heti videókat és írásokat is. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség ITT. Ha egyik mód sem megfelelő neked, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress meg mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is megköszönve, abban a reményben, hogy szövetségesek lehetünk. A legjobbakat, üdv, Cen’   

még több “Kert és vadon”

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

még több állatvilág

Visual Portfolio, Posts & Image Gallery for WordPress

Törvénytelenek az erdélyi medvelesek

Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter egy tévéműsorban nyilatkozott a romániai medvekérdésről. Az országban, elsősorban a Székelyföldön működő medvelesekre is kitért…Tovább

2 hozzászólás

  1. Nekem az egyik kedvencem, szerintem nagyon szép az alföldi szitakötő. Hű, már a nemét is meghatározod, le is esett megint az állam.
    Mi sem lakunk nagyon közel a tóhoz, de ha valami hangyafaj rajzik, és repül, akkor tömegesen jönnek a kertbe a szitakötők. Élvezet nézni a röptüket, vadászatukat, igaz máskor is akad néhány. A tó felett még pár napja is repültek.

  2. Megint a képek nyűgöznek le- fantasztikusak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük