Ősz Velencében | Hemingway utolsó szerelme
Három írást hoztunk Hemingwayről, utolsónak kimondottan Adriana Ivancichról, Hemingway utolsó szerelméről. Kellemes meglepetés volt számomra, hogy sok hozzászólás új szempontokat hozott be az elbeszélt sztorikkal kapcsolatosan. Végül is, ha jól érzékeltem, nem is jutottunk nyugvópontra, ami nem is csoda,
hisz Hemingway élete épp elég szövevényes ahhoz, hogy bizonytalanul tapogatózzunk vagy egyenesen elvesszünk benne.
Hemingway-kurzust nem tartanék,
viszont jó szívvel ajánlok egy könyvet azoknak, akik örömmel vennének egy vérbő őszi olvasmányt, s örömmel merülnének még mélyebbre Hemingway utolsó éveinek történetében. Sok momentumot, adatot én is ebből a könyvből vettem, és bár fontos mozzanatokat emeltem ki belőle, azért akad még benne újdonság bőven.
Egyébként sem hagyhatom ki azt a sanszot, hogy az ősz elején ne ajánljak stílszerűen egy
Ősz Velencében
című életrajzi könyvet. A kötet szerzője Andrea Di Robilant egyrészt rokoni kapcsolatban áll olyanokkal, akik annak idején találkoztak Az öreg halász és tenger szerzőjével, másrészt szakterülete Velence.
Alapos kutatómunka kézjegyeit viseli magán a könyv, és igen részletes;
néha talán túlságosan is. Papa és Mary életének jelentős hányadát utazásokkal töltötték, így a könyv kicsit útikönyv is. Sokszor tudunk meg olyan apróságokat, hogy mikor mit ettek, mit ittak, kivel találkoztak, ebből egy kicsit néha talán sok is, de ez a részletgazdagság majd’ minden életrajznak, monográfiának sajátja. Nemcsak azt látni, hogyan épül fel lassan az a szerelmi háromszög, amit többször érintettem a már említett három cikkben, hanem Hemingway személyiségének megértéséhez is közelebb juthatunk.
Az egyik legizgalmasabb vonulat, látni Hemingwayt munka közben, látni a kiadókhoz, szerzőtársakhoz, kritikusokhoz való viszonyát.
A könyv teste kifejezetten kellemes, barátságos, jó a tapintása, puha, otthonos, őszies. Talán nem ez a legfontosabb egy könyvnél, de én könyvimádóként ezt is nagyra tartom. Az Ősz Velencében nemcsak címében, nemcsak témájában (végső soron egy öregedő, őszülő férfi utolsó románcáról olvashatunk), nemcsak a borító színeivel, hanem annak puha textúrájával is szeptember-októberi meghittségbe, óvatos kalandvágyba csalja az embert.
Olyasfajta könyv ez, amivel jó esténként bemászni az ágyba.
A KIADÓ AJÁNLATA
1948 őszén Hemingway és negyedik felesége Velencébe látogatnak, hogy helyrehozzák megromlott kapcsolatukat. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek: a jól ismert, csaknem ötvenéves író egy vadkacsavadászaton első látásra beleszeret a még középiskolás velencei lányba, Adriana Ivancichba. A kacér és elbűvölő fiatal lány lángra lobbantja Hemingwayben az évek óta már csak pislákoló alkotói energiát.
Andrea di Robilant ennek a különös és beteljesíthetetlen szerelemnek ered a nyomába. Bepillantást nyerhetünk Hemingway tépelődéseibe, és megtudhatjuk, milyen árat fizetett Adriana azért a néhány évért, amelyet a sikeres író közelében töltött. Mindeközben valódi műhelytitkok is feltárulnak, hiszen A folyón át a fák közé és Az öreg halász és a tenger világhírű kézirataiban egyaránt felsejlik Adriana alakja.
Hemingway utolsó szerelmének igaz története azt bizonyítja, hogy az élet gyakran jobb történeteket ír a képzeletnél.
Hozzászólásokhoz gördülj a kapcsolódók alá!
Kedves olvasó,
ha nem vagy még támogató, lépj be a Klubba ITT. Csupán havi két kiló kenyér áráért elérsz minden támogatói tartalmat. Alkalmi támogatásra Paypalon keresztül van lehetőség (kattints a kis gombra!).
Ha egyik mód sem megfelelő, de szeretnéd támogatni a Cenwebet és a rezervátumot, akkor keress minket mailben a centauri16@gmail.com címen. Segítségedet előre is köszönjük!
még több könyv és irodalom
Ezt a konyvet még nem olvastam- beszerzem.